Káposztásmegyer
Káposztásmegyer Békásmegyer felől nézve 2005-ben
Közigazgatás
Település	Budapest IV. kerülete
Kerület	Budapest IV. kerülete
Alapítás ideje	18. század
Városhoz csatolás	1950. január 1.
Korábbi rangja	Újpest város része
Népesség
Teljes népesség	23 178 fő (2011)[1] +/-
Elhelyezkedése
Káposztásmegyer Pozíció Budapest IV. kerülete térképén
é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″47.594166666667, 19.112547.594167°N 19.112500°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″47.594166666667, 19.112547.594167°N 19.112500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztásmegyer témájú médiaállományokat.

Káposztásmegyer Budapest egyik városrésze a IV. kerület északi részén. Népessége 2011-ben 23 178 fő volt.^[2]

A városrészt az 1982 és 1990 között házgyári előregyártott vasbeton elemekből („panelekből”) épült Káposztásmegyeri lakótelep és a 2000-es években létesült Homoktövis lakópark alkotja, továbbá a lakópark szomszédságában található, folyamatosan fejlődő észak-pesti ipari park is ide tartozik. Mindezek korábban beépítetlen, sík tájon épültek.

A városrész (elsősorban a helyiek és környékbeliek által használt) becenevei: „Kápmegyer”, „Káp1”, „Káp2” (utóbbi kettő arra utal, hogy maga a lakótelep két külön részből áll, melyeket a Megyeri út választ el egymástól). Ismert becenév még a Tengiz is, utalva arra, hogy metróközlekedés híján a lakótelep olyan távol esik Budapest központjától, mint Tengiz. (A telep északi széle gyakorlatilag Dunakeszivel határos.)

• Északon Budapest közigazgatási határa (azon túl pedig Dunakeszi), valamint Székesdűlő városrész; nyugaton a Duna folyam és Megyer városrész; keleten Rákospalota; délen pedig az Izzó lakótelep és Újpest fogja közre.
• Pontosabb határai: Váci út (illetve a természetben a Duna folyam) az M0 körgyűrű északi hídjától (Megyeri híd) délre a Szilas-patakig – Szilas-patak – Budapest–Vác–Szob (70-es) vasútvonal – M0 körgyűrű északi szakaszának Budapest–Vác–Szob (70-es) vasútvonal és a Váci út (illetve a természetben a Duna folyam) közé eső része (illetve Budapest közigazgatási határa, ha az M0 valahol azon kívülre esik).

Az 51,7 hektáros Farkaserdőt leszámítva alig maradt a városrésznek természetes zöldfelülete.^[3][4] A Szilas-patakba ömlő, a lakótelepet nyugatról elkerülő Mogyoródi-patak és a Mogyoródi-patakba torkolló Csömöri-patak mesterséges mederben éri el a Dunát a Váci út és az M0 körgyűrű Megyeri hídi csomópontjánál. A felszíni vízfolyások szabályozása és a forgalmas sztrádák kiépülése következtében jelentősen lecsökkent a Duna hajdani balparti mellékágából megmaradt Kis láp-tó és a Dunakeszi-tőzegtavak vízfelülete.^[5] Káposztásmegyer II-n a Mogyoródi- és a Csömöri-patak felhagyott medre helyén a hangulatos Homoktövis park és az Unka játszótér várja a pihenni és kikapcsolódni vágyó helyieket.

Káposztásmegyer a honfoglalás idején a fejedelmi Megyer törzs egyik szálláshelye lehetett a szemközti Békásmegyerrel együtt, Anonymus is megemlíti krónikájában. Fontos stratégiai pontként foglalta el a fejedelmi törzs, mert így biztosította a megyer révet, mely az egyik legfontosabb rév volt a Dunán. Ezt a szerepét az egész középkor folyamán megtartotta. Első írásos említéseiben 1148-ban és 1253-ban Meger néven hivatkoznak rá. 1377-ben Káposztásmegyer tulajdonosa Szendy István vajda, a 15. században a Széchenyiéké, majd Guthi Országh László birtokolja. A török hódítás alatt a falu elpusztult^[6]

A terület a 18. századtól a Károlyi család újpest-megyeri birtoktestéhez tartozott. A „Káposztás-” előtagot a homokos talajon a 18. századig termesztett káposztaültetvényekről kapta, hogy ezáltal a többi Megyer nevű településtől is megkülönböztessék.^[7] Káposztásmegyer és egyben Újpest első úri villáját (klasszicista stílusú nemesi kúriáját) 1842-ben építtette fel Szekrényessy József (1811–1877), ki gr. Károlyi István rokonaként és Széchenyi István bizalmasaként vetette meg lábát a területen. A „kis Széchenyi”-nek nevezett ügyvéd, író sokat tett Újpest fejlesztéséért. Ő karolta fel az újpesti kikötő ügyét, gyakorta villásreggelin fogadva barátját és munkatársát Clark Ádámot, de az újpesti kórház ügyében tartott népszavazás is az ő nevéhez köthető. Villája a reformkori Pest előkelőinek és hírességeinek vált gyűlhelyévé, így gyakorta megfordult házánál Vörösmarty Mihály, Irinyi József, Vahot Imre, Garay János, Dobsa Lajos, de a dzsentri és arisztokrata világ majd valamennyi szereplője. Angolparkkal övezett birtoka az újpesti kikötő mögötti területen, a mai Károlyi István Városközpont elnevezésü lakópark helyén, a későbbi Wolfner bőrgyár mellett terült el. Itt töltötte gyermekéveit fia, Szekrényessy Kálmán (1846–1923) az első magyar úszó, első sportlapalapító, író, katonatiszt és repülőgépkonstruktőr.^[8]

A 19. században Rákospalotához tartozó puszta majd nyaralótelep. Az 1900-as évek elején 542 lakosa van. Királyi udvari istállók álltak itt, innen indultak az arisztokrácia kopófalka vadászatai. Káposztásmegyeren lóversenypálya is működött 1912–1944 között.^[9] A városrésznek a Váci országút és a Duna közé eső területén építették ki 1893–1904 között a Káposztásmegyeri Vízművet, ami napi 240 ezer m³ kapacitással rendelkezett, és kútjai a Duna-parton és a Szentendrei-sziget déli végén 13 km hosszúságban húzódnak.

A terület 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor lett Budapest része, akkor már Újpest részeként. Az 1980-as évek elején nagy, mintegy 20 ezer lakásos lakótelep építését határozták el a területen. Az első ütem kivitelezése a Hajló utca tömbjeivel 1982-ben indult meg. Az első lakók 1984-ben költözhettek be. Az építkezések 1990-ben történt leállításáig mintegy 6000 lakás készült el.^[10]

• Homoktövis Bölcsőde
• Hajló Bölcsőde
• Lakkozó Bölcsőde

• Bőrfestő Óvoda
• Homoktövis Óvoda
• Karinthy Frigyes Óvoda
• Lakkozó Óvoda
• Karinthy Frigyes Óvoda Óceán Tagóvoda
• Park Óvoda

• Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium^[11]
• Homoktövis Általános Iskola
• Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
• Újpesti Szűcs Sándor Általános Iskola

• Újpesti Babits Mihály Gimnázium
• Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium
• Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium

• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár IV/3 Fiókkönyvtára /Babits Mihály Könyvtár/
• Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ
• Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont
• Megyeri Klub
• Lóverseny Téri Közösségi Ház

• Káposztásmegyeri Szentháromság-plébánia
• Káposztásmegyeri Református Gyülekezet
• Hetednapi Adventista Egyház Újpesti Gyülekezete

• Jégpalota Budapest
• Halassy Olivér Városi Uszoda
• Káposztásmegyeri Sport és Szabadidő Klub

Közúton Újpest, Rákospalota és Dunakeszi felől közelíthető meg.
A főváros közigazgatási határán 2008-ban elkészült az M0 körgyűrű északi hídja, a Megyeri híd.

• 20E: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Keleti pályaudvar M
• 30: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
• 122E: Újpest-Városkapu M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
• 126: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Dunakeszi, Auchan áruház
• 126A: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
• 230: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Aquaworld
• 296: Újpalota, Szentmihályi út – Békásmegyer, Újmegyeri tér
• 296A: Újpalota, Szentmihályi út – Káposztásmegyer, Szilas-patak

• 914: Dél-pesti autóbuszgarázs – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak

• 14: Lehel tér M – Káposztásmegyer, Megyeri út

A terület a MÁV 70-es számú (Budapest, Nyugati pályaudvar–Vác–Szob) vasútvonala mellett található; de csak a 14-es villamosra való átszállással közelíthető meg a Rákospalota-Újpest vasútállomásról. (Ez a leggyorsabb módja a Belvárosba jutásnak.)

Régóta tervezik az M3-as metró meghosszabbítását Káposztásmegyerre. (A nyomvonal helyét meghagyták a Külső Szilágyi út és a Budapest–Szob-vasútvonal között.)

• Homoktövis Természetvédelmi Terület
• Külső Szilágyi út
• Megyeri út
• Óceánárok utca
• Farkas-erdő
• Szilas-patak

• Lap.hu gyűjtemény Káposztásmegyerről
• Lap.hu gyűjtemény a IV. kerületről
• N. Kósa Judit: A félbehagyott lakótelep Népszabadság, 1996. augusztus 2.