Zsolnai kerület (Žilinský kraj)
Zsolnai kerület címere Zsolnai kerület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Székhely	Zsolna
Polgármester	Juraj Blanár
Népesség
Teljes népesség	691 613 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	101 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6788 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 13′ 22″, k. h. 18° 44′ 22″49.222777777778, 18.73944444444449.222778°N 18.739444°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 22″, k. h. 18° 44′ 22″49.222777777778, 18.73944444444449.222778°N 18.739444°E
Zsolnai kerület weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnai kerület témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A Zsolnai kerület (szlovákul: Žilinský kraj) közigazgatási egység Észak-Szlovákiában. Északról Csehország és Lengyelország, nyugatról a Trencséni kerület, délről a Besztercebányai kerület, keletről az Eperjesi kerület határolja.

Területe 6788 km², lakosainak száma 688 851 fő (2011), székhelye Zsolna (Žilina). Lakosai közül 553 fő magyar nemzetiségű.

A kerület területén az Északnyugati-Kárpátok hegyláncai és a közöttük fekvő sűrűn lakott medencék váltakoznak. A főbb hegycsoportok a Kárpátok külső övén, az országhatár mentén a Morva–Szlovák-határhegység és a Beszkidek láncai, a Kárpátok belső vonulatán először a Kis-Fátra, a Liptói-havasok és a Magas-Tátra, majd beljebb (délebbre) a Zsgyár, a Nagy-Fátra és az Alacsony-Tátra.

A legfontosabb medencék egyben a fő folyók vízgyűjtő területei is. A legjelentősebb folyó a Vág, mely keletről nyugatra folyik végig a kerületen összegyűjtve annak felszíni vizeit. A Vág felső vízgyűjtője a Liptói-medence, két legfontosabb mellékfolyója a jobbparti Árva és a balparti Turóc, melyek az azonos nevű medencék vizeit hozzák a Vágba. A főfolyó ezután szűk völgyben tör át a Kis-Fátra hegyei között a Zsolnai-medencébe érkezve, melynek kereszt alakját két majdnem pontosan egymással szemben belétorkolló mellékfolyó, a balparti Kiszuca és a jobbparti Rajcsanka völgye alakítja ki. Még lejjebb a Vág szűk völgye kissé kiszélesedve a keskeny Trencséni-medencét alkotja, melynek csak felső része tartozott a kerülethez 1949 és 1960 között.

A kerület legmagasabb pontja a Bisztra a Liptói-havasokban (2248 m), a legalacsonyabb pedig az a pont, ahol a Vág távozik Nagybiccse közigazgatási területén (298 m).

A kerület mai területe 1922-ig Trencsén, Turóc, Árva és Liptó vármegyéhez tartozott. 1923 és 1928 között, amikor Szlovákia hat nagymegyére volt felosztva, nagy része Vágmente megyéhez tartozott, csak a mai Rózsahegyi és Liptószentmiklósi járások tartoztak Tátraalja megyéhez. 1928-ban a megyék átmenetileg megszűntek, 1938 után viszont ismét hat megyét szerveztek az első bécsi döntés következtében lecsökkent területű Szlovákiában, melyek közül az 1922-ig Trencsén vármegyéhez tartozott nyugati rész az újjászervezett nagyobb Trencsén megyéhez került, a keleti rész pedig Tátra megyéhez. Ez a beosztás 1945-ig volt érvényben, majd a megyék ismét megszűntek.

1949-ben Szlovákiát harmadszor is hat nagyobb közigazgatási egységre osztották, de ezek neve most már kerület volt. A Zsolnai kerület első ízben ekkor jött létre és 1960-ig állt fenn. Akkori területe a mainál valamivel nagyobb volt, mivel a ma a Trencséni kerülethez tartozó Illavai, Nagybiccsei és Vágbesztercei járások is ide tartoztak. 1960-ban a kerületek száma háromra csökkent, és a Zsolnai kerület teljes egészében beolvadt a Közép-Szlovákiai kerületbe, 1990-ben viszont ismét megszűnt a kerületi beosztás.

A mai Zsolnai kerület 1996-ban, a független Szlovákia új közigazgatási beosztásának kialakításakor alakult meg.

A kerület átlagos népsűrűsége valamivel alacsonyabb a szlovákiai átlagnál, a népesség megoszlása azonban nagyon szélsőséges a különböző tájak között. A legsűrűbben lakottak a szélesebb medencék (a Liptói, a Turóci és a Zsolnai), a Tátra–Fátra-vidék magashegységi területei viszont lényegében lakatlanok, míg a kisebb medencék kevésbé sűrűn, a középhegységi területek pedig ritkán lakottak.

A népesség nemzetiség szerint lényegében homogén: 98% volt a szlovákok aránya az 1991-es népszámlálás szerint. A cseheké 1,1, a romáké 0,4, a magyaroké pedig 0,1%.

A kerületben 313 község található, közülük 17 város. A településhálózat alakulása a népesség megoszlásához hasonló mintázatot követ: a jelentős városok a nagyobb medencékben találhatók.

A legnagyobb város Zsolna mintegy 85 ezer lakossal, Észak-Szlovákia közlekedési és gazdasági központja. Őt Turócszentmárton követi, ami közel 60 ezer lakosával Szlovákia legnagyobb nem kerületi székhely városa és kiemelkedő szerepet játszik az ország történelmében és kulturális életében egyaránt. A harmadik és negyedik helyen a Liptói-medence folyton versengő két központja, Liptószentmiklós (33 ezer fő) és Rózsahegy (30 ezer fő) áll.

A kerület 1996 óta a következő 11 járásból (okres) áll:

• Alsókubini járás (Okres Dolný Kubín), székhelye Alsókubin (Dolný Kubín)
• Csacai járás (Okres Čadca), székhelye Csaca (Čadca)
• Kiszucaújhelyi járás (Okres Kysucké Nové Mesto), székhelye Kiszucaújhely (Kysucké Nové Mesto)
• Liptószentmiklósi járás (Okres Liptovský Mikuláš), székhelye Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš)
• Nagybiccsei járás (Okres Bytča), székhelye Nagybiccse (Bytča)
• Námesztói járás (Okres Námestovo), székhelye Námesztó (Námestovo)
• Rózsahegyi járás (Okres Ružomberok), székhelye Rózsahegy (Ružomberok),
• Stubnyafürdői járás (Okres Turčianske Teplice), székhelye Stubnyafürdő (Turčianske Teplice)
• Turdossini járás (Okres Tvrdošín), székhelye Turdossin (Tvrdošín)
• Turócszentmártoni járás (Okres Martin), székhelye Turócszentmárton (Martin)
• Zsolnai járás (Okres Žilina), székhelye Zsolna (Žilina)

A Zsolnai kerülethez első fennállása idején, 1949 és 1960 között 16 járás tartozott, a fentieken kívül a ma a Trencséni kerülethez tartozó Illavai, Puhói és Vágbesztercei járás, továbbá az 1960 óta nem létező Liptóújvári és Rajeci járás is.

• Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4