Zsaskó (Žaškov)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Alsókubini
Rang	község
Első írásos említés	1388
Polgármester	Milan Pavlovčík
Irányítószám	027 21
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	DK
Népesség
Teljes népesség	1622 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	479 m
Terület	24,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 10′ 43″, k. h. 19° 12′ 44″49.178611111111, 19.21222222222249.178611°N 19.212222°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 43″, k. h. 19° 12′ 44″49.178611111111, 19.21222222222249.178611°N 19.212222°E
Zsaskó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsaskó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsaskó (szlovákul Žaškov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

Alsókubintól 11 km-re délnyugatra fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a hallstatt-korban is éltek emberek.

A mai települést a zsolnai német jog alapján alapították 1380-ban, ekkor „Dewczdorf”, majd 1382-ben „Dewsdorff” alakban szerepel. Mai nevén 1388-ban említik először, az árvai váruradalom része volt. A falut a községi bíró igazgatta. Zsigmond királytól kiváltságokat kapott. Később Árva várával együtt a Thurzó család birtoka. Lakói földműveléssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak. 1412-ben „Saskow”, 1549-ben „Zaskow”, 1573-ban „Zass-Kew”, 1625-ben „Zeskov” néven említik. A kuruc háborúk során súlyos károk érték. 1715-ben 570 lakosa volt, 1778-ban 902-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZASKO. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Nagyfaluhoz közel, és ennek filiája; határjának tsekély része termékeny, a’ többi sovány, különös lennye nevezetes, mellyből a’ lakosok szép hasznot vesznek.”^[2]

1828-ban 242 házában 1738 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zaskó, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vmegye szélén: 351 kath., 1383 evang., 4 zsidó lak. Evang. anya-, kath. fil. templomok. 82 1/8 sessio. Vendégfogadó. Vizimalmok. A falu egy völgyben majd egy órányira nyulik hosszan. Lakosai lent termesztenek, különösen pedig sok szálhajót csinálnak, s fával nagy kereskedést üznek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

A háború után lakói faáru készítéssel, napszámos munkákkal foglalkoztak, valamint a párnicai kőbányában dolgoztak. Az Árván át komppal közlekedtek, a folyót átívelő híd 1956-ban épült.

1910-ben 1061, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1711 lakosából 1708 szlovák volt.

2011-ben 1639 lakosából 1525 szlovák.

• Szent Gálnak szentelt római katolikus temploma 1626-ban épült, a 18. század közepén barokk stílusban építették át. A templomban a 16. század elejéről származó szobor található.
• Evangélikus temploma 1792-ben épült, 1890-ben neoromán stílusban építették át.

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

• E-obce.sk
• Községinfó
• Zsaskó Szlovákia térképén