Wittner Mária
2017-ben, a 25. Szent István Könyvhéten
Született	1937. június 9.[1] Budapest[1]
Elhunyt	2022. szeptember 14.[2] (85 évesen) Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus gépírónő szabadságharcos
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (2006. május 16. – 2010. május 13.) magyarországi parlamenti képviselő (2010. május 14. – 2014. május 5.)
Kitüntetései	a Magyar Érdemrend nagykeresztje (1991) Dunakeszi díszpolgára (2001) Szent István-díj (2006) díszpolgár (2011, Budapest XXI. kerülete) a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje (2014) díszpolgár (2016, Budapest VIII. kerülete) Emberi Méltóságért (2016)
IMDb Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Wittner Mária témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wittner Mária (férjezett nevén: Gazdaghné, Budapest, 1937. június 9. – Budapest, 2022. szeptember 14.) magyar politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1970-ben amnesztiával szabadult.

2010-es vagyonnyilatkozata szerint a legszegényebb parlamenti képviselő volt, nem volt vagyona.^[3]

Édesapját nem ismerte, anyja pedig eldobta őt. Kétéves korában a karmelita rend vette gondjába. Tizenegy éves korában került vissza anyjához, aki hamarosan állami gondozásba adta. Ikervárra került, ahol befejezte az elemi iskolát. A gimnáziumot Sárváron kezdte, majd másodikban befejezte tanulmányait.^[4]

A gimnáziumot félbehagyva gépírónőként dolgozott Szolnokon, később Kunhegyesen, a járási tanácson. 1955-ben fia született, akit egyedül nevelt. Fél évre rá Budapestre költözött vissza és alkalmi munkákból élt.

Az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett. A Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. Október 24-én a Corvin közben megismerkedett Havrila Béláné Sticker Katalinnal és együtt segédkeztek a sebesültek ellátásában.

A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. Elfoglalták a X. kerületi rendőrkapitányságot, hogy fegyvereket szerezzenek. A november 4-ei szovjet támadás során az Üllői úton repeszektől megsebesült és a Péterfy Sándor utcai kórházba került.

November 9-én sikertelenül próbálta meg elhagyni Magyarországot. Letartóztatták, de ekkor még elengedték. Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazajött és segédmunkásként tartotta fenn magát. 1957. július 16-án letartóztatták és „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás” miatt 1958. július 23-án, 21 éves korában első fokon halálra ítélték.

Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én szabadult „felszabadulásunk 25. évfordulójának” köszönhetően két másik ’56-os női elítélttel együtt.^[5]

Tény azonban, hogy a börtönből az utolsók között szabadult, komoly oka volt a Kádár-rendszernek, hogy őt fogva tartsa.

A börtönben töltött időszakról szóló emlékeit többek között a Szabadság vihara és a Hóhér, vigyázz! című filmben mondta el.

1970-től Szolnokon a Minőségi Szabóságban dolgozott. 1972-től a dunakeszi Bőrdíszműben helyezkedett el. 1973-ban gyermeke született és három évig GYES-en volt. 1976-tól a helyi, Hunyadi úti varrodában, 1979-től a Gödi TSZ műszaki raktárában, majd 1984-től a Katona József Szakközépiskolában takarítónőként dolgozott.^[4] Az 1980-ban elvégzett gerincműtétét követően 43 évesen rokkantnyugdíjas lett.^[7] A Kádár-rendszer bukása óta számos 1956-os szervezet munkájában vett részt. A magyar közéletben a következetes és határozott antikommunizmusáról vált ismertté.

A 2006-os és a 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot. 2006 és 2010 között az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának volt a tagja. A 2010-es választásokat követően az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja lett.

2022 augusztusában kórházba került. Augusztus 28-án még kórházi ágyáról mondott köszönetet az érte elmondott imákért, miután átmenetileg javult az állapota, azonban 2022. szeptember 14-én gyors lefolyású, súlyos betegség után Budapesten elhunyt.^[8]

2022. október 14-én helyezték végső nyugalomra a dunakeszi temetőben. A temetésen Novák Katalin köztársasági elnök mellett Orbán Viktor is részt vett. A miniszterelnök Facebook-posztban is megemlékezett a magyar hősrőlː^[9]

„Ha az unokáimnak el kell majd magyaráznom, mit jelent magyar hősnek lenni, akkor az elsők között fogom nekik elmesélni Wittner Mária történetét. Isten nyugosztalja!”

Emlékére 2022. október 23-án Budapest XXI. kerülete parkot nevezett el a Csikó sétány mentén.^[10]

Hagyatéka 2022. december 12-én került be a Magyarságkutató Intézetbe, ahol digitalizálást követően kutathatóvá is teszik az iratokat.^[11]

Első gyermeke 1955-ben született. 1972-ben ment férjhez, majd Dunakeszire költöztek, ahol 2022-ig élt. 1973-ban született meg második gyermeke.^[4]

Wittner Mária főszereplője volt annak a vitának, amely arról robbant ki 2006-ban, együtt ünnepeljék-e az 1956-os forradalom 50. évfordulóját az MSZP vezette kormányzat képviselőivel. Az október 23-ai évfordulón több alkalommal fütyülték ki és bírálták az ünnepségek baloldali résztvevőit, mert sokan a forradalmat leverők örököseinek tartották őket. Az 50. évforduló előtt a legtöbb 1956-os szervezet és az egykori forradalmárok – az elsők közt Wittner – kifejezte, hogy nem kívánnak a kormánnyal együtt ünnepelni. Továbbá – Wittnerrel az élen – bírálták a felállítandó hivatalos 1956-os emlékművet, amely szerintük inkább az elnyomást, mint a szabadságvágyat fejezi ki.

Még az emlékművita előtt, 2006. május 24-én 56-os veteránok – Wittner Mária, Rácz Sándor és Balás-Piri László – nyílt levélben tiltakoztak, amiért Sólyom László köztársasági elnök meghívta Giorgio Napolitano olasz államfőt az 50. évforduló tiszteletére rendezendő hivatalos ünnepségekre. Az olasz államfő 1956-ban aktív kommunistaként támogatta a forradalmat eltipró szovjet intervenciót. „Az élő 56-osok nevében a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy olyan politikust hívjon meg a Forradalom és Szabadságharc kitörésének 50. évfordulójára, még akkor is, ha jelenleg ő az Olasz Köztársaság elnöke, aki nemzetközi segítséget nyújtott a magyar szabadságvágy vérbe fojtásához a szovjet gyilkosoknak” – írták.

Nem támogatta a házbizottság, hogy a 2008. október 23-i megemlékezés keretében a Parlamentben is levetítsék a Wittner Mária 1956-os halálraítéltről készült Hóhér, vigyázz! című portréfilmet.^[12]

2011. március 22-én az Országgyűlésben vitába keveredett Novák Előddel, a Jobbik képviselőjével. Novák a Fideszt bírálta („Fájó kimondani, de kimondom mindannyiszor, hogy Horn Gyuláék komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint Önök, akik oly sokszor használják ezt a kifejezést.”), mire Wittner a következő szavakkal válaszolt:^[13]

„Köszönöm szépen Önnek, hogy Horn Gyulát a nemzet nagy királyának kiáltotta ki. Ha nem tudná, Horn Gyula hóhér volt. Hóhér volt a javából. És most pontosan a miniszterelnökünknek a jóvoltából, az Önök, az én adómból és mindenki adójából, de emberségből, már három éve ott kezelik, és ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni.”

• „Ellenőrizve”, szerkesztette, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Tamáska Péter, Magyar Ház, Budapest, 2002
• „Angyal, vigyél hírt a csodáról!” – Wittner Máriával beszélget Benkei Ildikó, Kairosz, Budapest, 2006, (Magyarnak lenni)
• Lüktető újságlapok, 1956. – Szemelvények a forradalom sajtójából, összeállította: Kocsy Anikó, előszót írta: Wittner Mária, Barnaföldi Gábor Archívum, Budapest, 2006
• Életre ítélve – Wittner Mária igazsága, beszélgetőtárs: Koltay Gábor, Szabad Tér, Budapest, 2012, 2021
• Hűség mindhalálig – Wittner Mária és Bene Éva beszélgetése, Kairosz, Budapest, 2014
• Hagyaték, Szülőföld, Gencsapáti, 2021

• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1991)
• 56-os emlékérem (1991)
• Budapestért díj (1996)^[14]
• Dunakeszi díszpolgára (2001)
• Szent István-díj (2006)
• Csepel díszpolgára (2011)^[15]
• Józsefváros díszpolgára (2016)^[16]
• Emberi Méltóságért díj (2016)^[17]

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Wittner Mária témában.

• Parlamenti életrajza
• Életrajz – Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány
• Nyilvántartásba vételi fényképe (1957. augusztus 9.)
• Wittner Mária 2001. február 25-én a parlamentben elhangzott beszéde
• Wittner Mária: Börtönévek
• Eörsi László: A Wittner-jelenség
• Hóhér, vigyázz! Beszélgetés Siklósi Beatrix és Matúz Gábor rendezővel Wittner Máriáról készült portréfilmjükről
• Interjú Wittner Máriával (Szent Korona Rádió)
• Wittner nem lincselt meg senkit – Eörsi tételesen cáfol, hvg.hu
• A volt kommunista pártház megvásárlását kéri Wittner Mária Matolcsytól Archiválva 2016. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, pestisracok.hu
• Asperján György: Wittner Mariska erényességéről
• "Én mindig szerettem a fényt' – Wittner Mária portréfilm, 1991. Rendező Sólyom László, megtekinthető a Youtube-on

Sablon:1956-os forradalom m v sz 1956-os forradalom
Előzmények	Sztálinizmus Magyarország 1945–1956 között Rákosi-korszak Első Nagy Imre-kormány (1953–55) Rajk-újratemetés
Események	Budapest Az október 23-i tüntetés A Magyar Rádió ostroma asszonyok tüntetése Corvin köz Juta-dombi csata Köztársaság téri csata Műegyetemi diákgyűlés Széna téri harcok Budapesten kívül A keceli rendőrőrs ostroma Debrecen Győr mecseki láthatatlanok Miskolc Sortüzek Baj Kalocsa Kossuth tér Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Salgótarján Szabadszállás Tinnye Tiszakécske
Szervezetek, pártok	Államvédelmi Hatóság Független Kisgazdapárt füredi platform KGB Magyar Dolgozók Pártja Magyar Írók Szövetsége Magyar Szocialista Munkáspárt MEFESZ Munkástanácsok Nemzeti Parasztpárt Nemzetőrség Petőfi Kör pufajkások Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Személyek	Forradalmi oldal Bibó István Brusznyai Árpád Fónay Jenő Gimes Miklós Göncz Árpád Király Béla Kopácsi Sándor Kovács Béla Krassó György Losonczy Géza Maléter Pál Mansfeld Péter Mécs Imre Mindszenty József Nagy Imre Pálinkás-Pallavicini Antal Pongrátz Gergely Rácz Sándor Tildy Zoltán Wittner Mária Szovjetek és magyar államhatalom Apró Antal Gerő Ernő Hegedüs András Jurij Andropov Kádár János Kós Péter (Konduktorov Leó) Marosán György Mező Imre Münnich Ferenc Nyikita Hruscsov Ivan Konyev Anasztasz Mikoján Nyikolaj Nyikovszkij Ivan Szerov Mihail Szuszlov Georgij Zsukov
Kormányok	Hegedüs-kormány (10.24-ig) Második Nagy Imre-kormány (10.24–11.03.) Harmadik Nagy Imre-kormány (11.03–11.07.) Első Kádár-kormány (11.07-től)
Egyéb	16 pont 301-es parcella Albánia viszonyulása becenevek cigányok részvétele jelszavak különleges pillanatok emigráció Kossuth-címer Luctuosissimi eventus Márciusban újrakezdjük „Mától kezdve lövünk” melbourne-i vérfürdő művészet nemzetközi visszhang pesti srácok Rákosi-címer Románia viszonyulása „Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!” Szabad Európa Rádió Szabad Kossuth Rádió Szabad Nép Szovjetunió viszonyulása Sztálin-szobor vitatott hírek vörös csillag Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 120. sz. határozata