Vuhszi
| Vuhszi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Irányítószám | 214000 |
| Körzethívószám | 510 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7 462 135 fő (2020)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4627,46 km² |
| Időzóna | UTC+8 |
 | |
 é. sz. 31° 34′ 00″, k. h. 120° 16′ 60″31.566667°N 120.283333°EKoordináták: é. sz. 31° 34′ 00″, k. h. 120° 16′ 60″31.566667°N 120.283333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhszi témájú médiaállományokat. | |
Vuhszi () (kínai nyelven: 无锡; pinjin átírásban: Wúxī; másképpen Wu-shi vagy Wushi) a Jangce folyó deltájában, a folyó déli oldalán és a Taj-tó () partján található prefektúraszintű kínai város. Öt közigazgatási körzet: Lianghszi (), Pinhu (), Hszinvu (), Hujsan () és Hszisan (), valamint a 100 legjobb megyei jogú város közé tartozó Csiangjin () és Jihszing () városok tartoznak a joghatósága alá.
Földrajzilag Vuhszi () Csiangszu () tartomány déli részén és a Szucsou ()–Vuhszi ()–Csangcsou () nagyvárosi területen található; északon a Jangce folyóval, délen a Taj ()-tóval, keleten Sanghaj ()jal (128 kilométerre), délen pedig Csöcsiang () tartománnyal határos.Stratégiai jelentőségű közlekedési csomópont. Az önkormányzat a Jingui Road 1. szám alatt található, Taihu újvárosában.[2][3]
Vuhszi () feljegyzett története a késői Sang-dinasztia () idejére vezethető vissza. 1981-ben a kínai kormány, az Államtanács Vuhszi ()t az ország tizenöt gazdasági központja közé sorolta. 1998-ban a Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal az első városok között adta meg Vuhszi ()nak a kiemelkedő turisztikai város címet. 1983 közigazgatási átalakítás révén a városhoz csatolták Csiangjin () és Jihszing () megyei jogú városokat, létrehozva a Vuhszi () város „egy testből és két szárnyból” álló szerkezetét.[4] Vuhszi () a kínai nemzeti ipar egyik bölcsője, fontos modern logisztikai központ.[5]
Történelme
A „Vuhszi ()” név eredetéről számos, egymást kölcsönösen kizáró, népszerű illetve tudományos igényű elmélet is létezik.[6]
A nyomok a Meili Múzeumban és a Helv Ereklyék Múzeumban találhatók, Wuxi Wu állam ősi fővárosa a tavaszi és őszi időszakban (i.e. 770–476). Taibo és Zhongyong délkeletre utaztak, és Wuxi Meiliben telepedtek le. Ott Taibo és követői létrehozták Wu államot, és Wuxit tették meg alapító fővárosává, amely 600 évig tartott. Wuxi története a Shang-dinasztiáig (Kr. e. 1600–1046) vezethető vissza. Az ónipar az ókorban virágzott a területen, de végül kimerült, így amikor Wuxi i.e. 202-ben a Han-dinasztia idején megalakult, a "Wuxi" (Wuxi állam fővárosa) nevet kapta. Közigazgatásilag Wuxi Biling (később Changzhou) kerülete lett, és csak a Jüan-dinasztia idején (1206–1368) vált független prefektúrává. Wuxi és Changzhou a modern iparosítás szülőhelyeként tartják számon Kínában.[7]
A mezőgazdaság és a selyemipar virágzott Wuxiban, és a város közlekedési csomóponttá vált a korai Tang-dinasztia idején a Canal Grande 609-es megnyitása után. Kína egyik legnagyobb rizspiacaként vált ismertté.
Az eredetileg a Song-dinasztia (960–1279) idején alapított Donglin Akadémiát 1604-ben állították helyre Vuxiban. Nem iskola, hanem lakossági fórumként szolgált a konfuciánus ortodoxia és etika mellett. Akadémikusai közül sokan nyugdíjas udvari tisztviselők voltak, vagy az 1590-es években a frakcionalizmus miatt elbocsátott tisztviselők.
Népes megyeként keleti részét elválasztották, és 1724-ben Jinkui megyévé alakították. Mind Vuhszit, mind Jinkui-t teljesen lerombolta a tajpingi lázadás, aminek következtében lakosságuk közel 2/3-a meghalt. A „munkaképesek” száma hímek" mindössze 72 053 és 138 008 egyed volt 1865-ben, szemben az 1830-as 339 549 és 258 934-gyel.
A Qing-dinasztia (1644–1912) idején a pamut- és selyemtermelés virágzott Vuhsziban. A kereskedelem megnövekedett a kikötők megnyitásával Sanghajba 1842-ben, Zsencsiangba és Nanjingba 1858-ban. Wuxi a textilipar központjává vált Kínában. 1894-ben textilgyárakat építettek, 1904-ben pedig a "filature" néven ismert selyemtekercselő létesítményeket. Wuxi továbbra is a gabona vízi szállításának regionális központja maradt. A Sanghajba, valamint az északnyugatra fekvő Zhenjiang és Nanjing városokba tartó vasutak 1908-as megnyitása tovább növelte a térség rizsexportját. Jinkui Xian beolvadt Wuxi megyébe, amikor a Köztársaság 1912-ben létrejött. Sok mezőgazdasági munkás és kereskedő költözött Sanghajba a 19. század végén és a 20. század elején; egyesek boldogultak az új gyárakban.
A második világháború után Wuxi mint gazdasági központ jelentősége csökkent, de továbbra is regionális gyártási központ maradt. A turizmus egyre fontosabbá vált. 1949. április 23-án Wuxi várost Vuhszi városra és Vuhszi megyére osztották, és 1953-ban tartományi várossá vált, amikor megalapították Jiangsu tartományt. 1995 márciusában számos adminisztratív változtatást hajtottak végre Vuhszi városában és Vuhszi megyében, hogy megfeleljenek a Vuhszi új körzetnek, és 19 közigazgatási falut hoztak létre, mint például Shuofang, Fangqian, Xin'an és Meicun. A Jiangnan Egyetemet eredetileg 1902-ben alapították, majd 2001-ben összeolvadt két másik főiskolával, és létrehozta a modern egyetemet.
Közigazgatás
Vuhszi () 9 megyei szintű területből: 5 kerületből és 2 városból áll.[8][9]
Ezek a kerületek 73 települési szintű körzetre vannak felosztva, köztük 59 városra és 24 alkerületre.[10][11]
| Térkép | |||||
|---|---|---|---|---|---|
Taihu-tó
Ge
Lake Xishan
Huishan
Binhu
Liangxi
Xinwu
Jiangyin
Yixing
| |||||
| Felosztás | Kínai | Kínai Kiejtés | Népesség (2020) | Terület (km2) | Sűrűség(/km2) |
| Város Megfelelő | |||||
| Liangxi Kerület | 梁溪区 | 985,465 | 73.29 | 13,446 | |
| Külvárosi | |||||
| Xishan Kerület | 锡山区 | 882,387 | 395.9 | 2,229 | |
| Huishan Kerület | 惠山区 | 893,675 | 321.5 | 2,780 | |
| Binhu Kerület | 滨湖区 | 915,093 | 620.4 | 1,475 | |
| Xinwu Kerület | 新吴区 | 720,215 | 209.9 | 3,431 | |
| Műholdas Városok | |||||
| Jiangyin Város | 江阴市 | 1,779,515 | 987.4 | 1,802 | |
| Yixing Város | 宜兴市 | 1,285,785 | 2,010 | 639.7 | |
| Total | 7,462,135 | 4,618 | |||
Gazdasági fejlődés
Vuhszi () ősidők óta viszonylag fejlett gazdasággal rendelkezik. 1895-ben Yang Zonglian és Yang Zonghan megalapította az első nemzeti tőkevállalkozást, a Yeqin Cotton Millet, Wuxi déli kapuján kívül. Ezt követően számos, textil-, selyem- és gabonafeldolgozó iparral rendelkező vállalkozás született és fejlődött gyorsan. Wuxi a nemzeti ipar és kereskedelem egyik szülőhelye lett. E folyamat során számos „első” és „legtöbb” megszületett Wuxi modern ipari fejlődésének történetében; ipari és kereskedelmi óriások kötelékei születtek, köztük a Rong család és a Tang család, és ez a Vuhszi nemzeti ipari és kereskedelmi vállalkozók vállalkozó kedvét is bizonyította. A reform és a nyitás után a vuxi magánvállalkozások erőteljesen fejlődtek a déli bázison. Jiangsu modell által képviselt települési iparágak. A jól ismert cégek, mint például a „Technology”, mind átalakultak ebben az időszakban. 1993 júliusa óta a Taiji Industry volt az első magánvállalkozás, amelyet Jiangsu tartományban jegyzett társaságként jegyzett a sanghaji tőzsdén. Az évek során a Wuxi tőzsdén jegyzett társaságok köre fokozatosan bővült, és egy viszonylag egyedi "Wuxi lemezt" alkotott, amely az első helyen áll Jiangsu tartományban. Először is, egyre fontosabb szerepet játszik az egész Jangce-delta gazdasági fejlődésében.[12]
A reform és a nyitás után Wuxi fokozatosan fontos gazdasági központtá vált keleten, és nagyon dinamikus kereskedelmi várossá vált a déli Jiangsu modell adta lehetőséggel. 2013 végén Wuxi a "First Financial Weekly" által kiválasztott egyik "Kína új elsőrangú városa" lett, stabil átfogó erejének köszönhetően; ugyanakkor a "Forbes" kínai változata által kiadott "2013 legjobb kereskedelmi városok Kínában" címmel Wuxi az ötödik helyet foglalja el, és az első helyen áll a prefektúra szintű városok között.
2022-ben Vuhszi () gazdasági aggregátuma új csúcsot fog elérni, és átfogó ereje tovább fog növekedni. Az előzetes számítások szerint Wuxi éves GDP-je 1 485,082 milliárd jüan lesz, ami összehasonlítható árakon 3,0%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az egy főre jutó GDP a lakosok számát tekintve elérte a 198400 jüant, ami a második helyen áll az országban.
Az ipar tekintetében a város elsődleges iparának hozzáadott értéke 13,365 milliárd jüan volt, ami 1,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest; a másodlagos ipar hozzáadott értéke 717,739 milliárd jüan volt, ami 3,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest; Az előző évi növekedési ütem 2,4% volt; a három iparág aránya 0,9 : 48,3 : 50,8-ra módosult.[13]
A városokban és településeken az év során összesen 158100 új munkahely jött létre, ebből 77 200 elbocsátott és munkanélküli a különböző városokban, illetve 31 200 elhelyezkedési nehézséggel küzdő személyt. A város regisztrált munkanélküliségi rátája 2,68% volt. A magángazdaság hozzáadott értéke az egész évben 983,124 milliárd jüan volt, ami 3,3%-os növekedés az előző évhez képest, ami a teljes gazdasági kibocsátás 66,2%-át teszi ki, ami 0,2 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. A kibocsátás értéke A magánkézben lévő iparágak részesedése a megjelölt méret felett 1 426,928 milliárd jüan volt, ami 12,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A magánberuházások értéke 240,341 milliárd jüan volt, ami 3,6%-kal alacsonyabb az előző évinél.
Az év végén a város minden szintjén 423 300 különböző típusú vállalkozást tartottak nyilván a regisztrációs hatóságok, köztük 36 000 állami és kollektív holdingtársaságot, 7 000 külföldi befektetésű vállalkozást és 380 400 magánvállalkozást. Az év végén 660 900 egyéni vállalkozó háztartás volt, abban az évben pedig 80 800 újonnan regisztrált háztartás volt.[14]
Az éves városi fogyasztói árindex (CPI) 2,1%-kal emelkedett, ami 0,4 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Közülük a szolgáltatási cikkek ára 1,0%-kal, a fogyasztási cikkek ára 2,9%-kal emelkedett. Az ipari termelés árának növekedése stabil volt. Az ipari termelők gyári ára 1,7%-kal, az ipari termelők felvásárlási ára 3,9%-kal emelkedett. 1992-es megalakulása óta a 220 négyzetkilométeres Wuxi New District (WND) Kína egyik legnagyobb ipari parkjává fejlődött. 2013-ban GDP-je 121,3 milliárd jüan (19,54 milliárd dollár) volt, az ipari termelés értéke pedig 276,7 milliárd jüan, ami a vuxi térség termelésének 15%-át teszi ki. A kerület magában foglalja a Wuxi csúcstechnológiás ipari fejlesztési zónát, Wuxi (Taihu) Nemzetközi Technológiai Park, Wuxi Repülőtéri Ipari Park, Kína (Wuxi) Ipari Expo Park, Kínai Wu Kulturális Expo Park és Nemzetközi Oktatási és Életközösség. Wuxi szállodái közé tartozik a Wuxi Maoye City – Marriott Hotel, a Hilton Hotel Wuxi-Lingshan Double Tree Resortja a Lingshan Óriás Buddha közelében, a Kempinski Hotel Wuxi, a Landison Square Hotel Wuxi, amely a hallban található Wu jade főnix szobráról ismert, valamint a Radisson Park Blu Resort Wetland Resort Wetland. Wuxi, Sheraton Wuxi Binhu Hotel, Wuxi Grand Hotel, Wuxi Hubin Hotel és sok más szálloda.
2022-ben Wuxi GDP-je eléri az 1 485,082 milliárd jüant, ami 3,0%-os növekedést jelent az előző évhez képest, összehasonlítható árakon alapulva; az állandó lakosságszám alapján számolva az egy főre jutó GDP eléri a 198 400 jüant; a város éves általános költségvetési bevétele 113,338 milliárd jüan lesz.[15]
Gazdaság
A kínai történelem úgynevezett tavasz és ősz korszakában, valamint a hadakozó fejedelemségek korában, azaz az i. e. 8. és az i. e. 3. század közötti időben Vuhszi ()ban már élénk kereskedelmi tevékenység folyt. A város fokozatosan a Csiangnan () történelmi régió, azaz a Jangce torkolatvidékének a folyótól délre elterülő részének közlekedési csomópontjává és kereskedelmi központjává, a selyem, tea, rizs és egyéb áruk elosztó helyévé vált.
A 2020-as években Vuhszi () gazdaságát a szolgáltatóipar és a high-tech iparágak uralják.[16] A városi önkormányzat elkötelezett az üzleti környezet optimalizálása mellett, sok hazai és külföldi befektetőt és vállalkozót vonzva ide.[17]
Wuxi kereskedelmi területe jelenleg a Zhongshan út mentén összpontosul Liangxi kerületben. Ezen az úton számos kínai és külföldi kereskedelmi kiskereskedelmi vállalat található, mint például a Maoye Áruház, a Hongdou Wanhua City, a Great Orient Áruház, a Suning Plaza, a Center 66, a Yaohan, a Parkson. , stb., valamint Három hagyományos kereskedelmi és kereskedelmi negyedből áll: Chong'an Temple, Nanchan Temple és Nanchang Street. Ezek közül a Chong'an Temple Street olyan híres, mint a Shanghai City God Temple, Nanjing Konfucius Temple és a Suzhou Xuanmiao Temple, amelyeket szintén a templomi piacok alkotnak.[18]
Mióta a Yaohan, az első kínai-külföldi vegyes kiskereskedelmi vállalat Jiangsu tartományban, és a Metro, Kína második, külföldről finanszírozott nagy bevásárlóközpontja 1996-ban Wuxiban telepedett le, Wuxi külföldről befektetett kereskedelmi kiskereskedelmi koncentrációja a második a Jangce térségében található Sanghaj után. River Delta régióban. Center 66, Great Orient Áruház, Wuxi Yaohan, IKEA Collection, Yaohan Center, Bailian Outlets, Apple Direct Stores, MixC, Coast City, Maoye áruház, számos Wanda Plaza és Fusion Commercial kiskereskedelmi benchmarking vállalkozás, mint pl. A Chuangmao, a New District Outlets és a Huishan Outlets mindeddig megőrizte egyediségét Jiangsu tartományban vagy a Jangce-delta régiójában, így a Wuxi a Jiangsu tartomány, sőt a Jangce-delta régió legfontosabb vállalkozásává nőtte ki magát. kereskedelmi központ város.[19]
Közlekedés
A Wuxi pályaudvar a Sanghaj–Nanking nagysebességű vasútvonalon található.[20]
A Vuhszi metró első vonalát 2014. július 1-jén nyitották meg, így a harmadik metróval rendelkező város lett Csiangszu () tartományban. 2024 januárjától 5 metróvonal üzemel a városban összesen 145 kilométeren, 97 állomással, és 4 további vonal áll építés alatt. 2024. február 16-án a városi metróhálózat napi utasforgalma rekordmagasságot, 1,4112 millió utast ért el.[21]
A Vuhszi () első tömegközlekedési vonalát 1927-ben nyitották meg. 2020-ban a helyi tömegközlekedésnek 297 autóbuszvonala volt 5760 kilométer hosszon, 3036 járművel.
A városközponttól 14 kilométerre található Sunan Shuofang nemzetközi repülőtér 2004-ben nyílt meg, és közvetlen járatok indulnak innen Pekingbe, Kantonba, Sencsenbe, Hongkongba, Tajpejbe, Szingapúrba és Oszakába.[22]
Vuhszi () a 312-es kínai nemzeti autópálya mentén fekszik, amely összeköti Sanghajt Közép- és Északnyugat-Kínával. A 274 kilométeres Sanghaj–Nanking gyorsforgalmi út (G42) 1996 novemberében nyílt meg, összeköti a várost Sanghaj ()jal, Szucsou ()-val, Csangcsou ()-val,Csencsiang ()-gal és Csiangszu () tartomány más városaival. A város alá tartozó prefektúra közigazgatási területén 62,3 kilométeres gyorsforgalmi út köti össze magát Vuhszi () városát Jihszing () megyei jogú várossal.
A város Csiangjin () nevű kikötője külföldi tengerjáró hajókat is fogadhat, összesen 1,5 millió négyzetméteres területtel, amelyeket a Dagang Branch és Dacheng Branch vállatok üzemeltetnek. A Dagang Branch területe 710 000 négyzetméter, és két nagy, egyenként 12 000 négyzetméteres raktárral rendelkezik, amelyek mindegyike két 20 tonnás daruval van felszerelve. A dokk eleje egész évben 15 méteres vízmélységet tart fenn. 100 000 tonnás óceánjárót is képes fogadni. Négy 5000 tonnás belvízi kikötőhely is van, összesen 536 méter hosszúságban, amelyek több portáldaruval és rakodószalagos szállítószalagokkal vannak felszerelve a kikötői kotráshoz. A kikötő területe 7 db 120-150 tonnás kamionmérleggel és 2 db portáldaruval van felszerelve. A raktár maximális tárolókapacitása 3 millió tonna. Főleg fémérc, szén és egyes általános rakományok kirakodásáért, tárolásáért és szállításáért felel. Az ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében a Dagang Branch ércszűrő és zúzóberendezésekkel is rendelkezik. A szitanyílás a különböző ügyfelek igényei szerint állítható, a gyártás és feldolgozás pedig rögös ércet és finom ércet képezhet, éves kapacitása 800 000 – 1 millió tonna. A Dagang Branch három általános teherszállító vonalhajózást is indított ebből a kikötőből a Közel-Keletre, Thaiföldre és Dél-Koreába. A Dacheng fióktelep 2015-ben készült el.[23]
Külföldi kapcsolatok
Cascais, Portugália (1993. szeptember 14.)
Akasi, Japán (1981. augusztus 29.)
Chattanooga, Tennessee U.S. (1982. október 12.)- Szagamihara, Japán (1985. augusztus 6.)
Hamilton, Új-Zéland (1986. július 5.)
Scarborough, Ontario Kanada (1996. április 10.)- Davis, Kalifornia (2003. október)
- Alameda, Kalifornia USA (2004)
Bocholt, Németország
Gimhae, Dél-Korea (2005. december 14.)- Daejeon, Dél-Korea (2006. augusztus 27.)
Ballerup, Egedal és Frederikssund, Dánia (2007)
Zielona Góra, Lengyelország 2008
Tiberias, Izrael 2008
Szarvas, Magyarország 2009
Híres emberek
- Ku Kaj-cse () (a negyedik század második feléből), festő.
- Li Seng () (772–846), költő.
- Ku Hszian-cseng () (1550–1612), tudós és politikus, különösen ismert a „Tung Lin ()-mozgalom” kapcsán.
- Hszü Hszia-ko () (1587–1641), a Ming-dinasztia utazója és írója.
- Hua Hengfang (1833–1902), A késői Csing () Dinasztia matematikusa aki részt vett az első kínai gőzhajó tervezésében.
- Hszüe Fu-cseng () (1838－1894), diplomata.
- Aping () (1893–1950) folkzenész, legismertebb műve a „Er Csüan Jing Jüe ()” (A Hold fénye az Er folyón).
- Hszü Pej-hung () (1895–1953), festő.
- Csien Csung-su () (1910–1998), író. Legismertebb műve a Fortress Besieged.
- Ting Csün-huj () (1987–), snookerjátékos.
- Csou Jung-kang () (1942–), kommunista politikai vezető.
Éghajlat
| Hónap | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Sze | Okt | Nov | Dec |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max °C | 7 | 9 | 14 | 20 | 26 | 29 | 32 | 31 | 28 | 22 | 16 | 10 |
| Átlagos min °C | -1 | 1 | 5 | 11 | 16 | 21 | 25 | 24 | 20 | 13 | 7 | 1 |
Látnivalók
Vuhszi () fontos festői turisztikai város az országban, nemzeti történelmi és kulturális város. A városon belül található Taihu Yuantouzhu-tó, Lingshan Óriás Buddha, Nianhua-öböl, Wuxi Kínai Televízió Film- és Televízióbázis, Lihu Park, Chong'an templom , Huishan ókori városa, Xihui festői területe és más festői helyek. Vuhszi () a szövet rakpart, a pénz rakpart, a kemence rakpart, a selyemtőke és a rizspiac néven ismert. Jelenleg Vuhszi () olyan mérföldkőnek számító iparágakkal rendelkezik, mint például a tárgyak internete, az integrált áramkörök és a biomedicina; ezen kívül Vuhszi () kényelmes közlekedéssel rendelkezik, a Peking-Sanghaj gyorsforgalmi, a Sanghaj-Nanjing városi vasút és a Peking-Sanghaj nagysebességű vasútvonalon keresztül. 2024-től működik a Vuhszi () Metro, a városi vasúti tranzitrendszer A futásteljesítmény 145 kilométer, a város délkeleti részén található a 4E osztályú Sunan Shuofang nemzetközi repülőtér. A gazdaságfejlesztési vívmányok elérése közben Wuxit a kulturális puha hatalom is kíséri, számos híresség került ki Wuxiból, mint Gu Kaizhi, Ni Yunlin, Qian Mu, Qian Zhongshu stb., valamint a Jichang Garden által képviselt ősi és modern hírességek , Liyuan, Yuantouzhu stb. A híres kertek nemzedékről nemzedékre öröklődnek.[24][25]
Wuxi gazdag kulturális emlékekben és gyönyörű tájakkal rendelkezik. Ősidők óta olyan hely volt, ahol számos híresség megállt szórakozni, mint például Lu Yu és Su Shi Erquanban, Pi Rixiuban, Lu Guimengben a Xihui-hegy lábánál. , Wen Zhengming a Taihu-tónál, Wen Tianxiang a Yu Huangbutunnál és mások, éppen ennek köszönhető, hogy Wuxi modern turisztikai ipara nagyon korán beindult. A Csing-dinasztia Guangxu császára uralkodásának 31. évében (1905) a település pénzeket gyűjtött össze Kína első, mindenki számára nyitva álló parkjának felépítésére: a Xijin Parkot (később átnevezték Mingong Gardenre, Városi Parkra) Wang Xizhi régi rezidenciájánál és egyéb romok a városban.Ez az "első park Kínában". A Kínai Köztársaság nyolcadik évében (1919) Xue Mingjian, egy wuxi üzletember megalapította a "Wuxi Guide" magazint, és felkérte Dr. Szun Jat-sent, hogy írja meg. Azóta a helyi hírességek kölcsönözték a díszleteket történelmi helyszínek fejlesztésére vagy helyreállítására, ami bevett gyakorlattá vált. Például Wang Xinru (Wang Kunlun apja) Yuantouzhuban épített egy Taihu villát, Wang Yuqing a Liyuan kertet a Lihu-tó mellett. Fan Li és Xi Shi régi mondásai alapján a Rong testvérek kibővítették régi lakhelyüket, hogy illatos kertet alakítsanak ki. A szilvakert és a jixingi őslakos Chu Nanqiang (Csu Anping bácsi) feladta családi tulajdonát, hogy újjáépítse a Shanjuan-barlangot stb. ., amely Wuxi turisztikai mintájának prototípusát alkotja tavakkal és hegyekkel, amelyek öröklik a múltat és a jelent. Ezzel kapcsolatban Chen Congzhou, a kertművészet mestere egyszer azt mondta: „Jiangnan kertek, lásd tisztán Suzhou, nézd meg Jangcsout a Qing-dinasztia, nézd meg Wuxit a Kínai Köztársaság idején." Ma Wuxi az egyik első számú kiemelkedő turisztikai város Kínában, és nemzeti kertváros. Wuxiban található a Taihu-tó turisztikai festői helyszíne gyönyörű tájakkal, mivel "a Taihu-tó legjobb helye végül is Yuantouban van"; a fenséges Lingshan Holy Land festői hely; a mély ősi csatorna, a Wu kultúra, Jiangyin Yanling óvárosa és egyéb történelmi és kulturális festői helyek; Számos festői terület is található, mint például a nyugodt Yixing ökológiai kert turisztikai terület.[26]
-
Ling San () buddha, Vuhszi () -
A Lihu tó fénye, Vuhszi () -
Wuxi Nagy Színház -
Wuxi Múzeum -
Wetland Park -
Chi Chang királyi kert
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Seventh National Population Census of the People's Republic of China
- ↑ 无锡城市的来历 无锡城的历史(三篇). fanwen.chazidian.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 无锡历史文化 - 百度文库. wenku.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 无锡城的变迁. www.wxrb.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 历史人文. www.wuxi.gov.cn. (Hozzáférés: 2024. július 11.)
- ↑ 中国行政区划——江苏无锡. 微信公众平台. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 无锡市--江苏省无锡市地名介绍. www.tcmap.com.cn. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 中国行政区划——江苏无锡. 微信公众平台. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 无锡市--江苏省无锡市地名介绍. www.tcmap.com.cn. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 无锡2022年实现地区生产总值14850.8亿元 同比增长3.0%_购房网加盟. join.goufang.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 收藏！一文读懂2022年无锡市经济发展现状. weibo.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 2022年无锡经济跑出“复苏”加速度. www.wuxi.gov.cn. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 破局千店一面,摆脱同质化竞争 立体多维无锡商圈再涨人气. www.wxrb.com. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 媒体滚动: 无锡商超迭代升级 促进无锡经济高质量发展. finance.sina.com.cn, 2023. december 28. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 2023年的无锡商业市场，重点项目和品牌渗透度如何？ | iziRetail热点_广场_国际_方面. roll.sohu.com. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 网易: 第一次来到无锡市，看看无锡站，地级市车站能排第几. www.163.com, 2024. március 17. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 昨天，又创新高了！_澎湃号·政务_澎湃新闻-The Paper. www.thepaper.cn. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 3月31日起，执行！_澎湃号·政务_澎湃新闻-The Paper. www.thepaper.cn. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ “并肩”向海，江阴港港口雄开万里流. 微信公众平台. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ 无锡历史概况 - 百度文库. wenku.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑
Források
- Hivatalos honlap (kínaiul), (japánul) és (angolul)
- Városi kalauz
- Online közösség (angolul)
- Wuxi rövid tájékoztató
- Kétnyelvű keresztény templom
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
