Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el. Az ebben rejlő lehetőségeket a nagyhatalmak maximálisan kiaknázták és elmélyítették a hidegháború során. Elsősorban Ázsiában helyezkedik el, de nyugati határa, Egyiptom révén Afrikába is átnyúlik. A Közel-Kelet egy nagy kiterjedésű középső övezetét „termékeny félhold” néven emlegetik.
A Közel-Kelet országai
![](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Middle_east_graphic_2003.jpg/400px-Middle_east_graphic_2003.jpg)
A Közel-Kelethez szűkebb értelemben az alábbi államok tartoznak:
Tágabban értelmezve ide sorolható még:
Természeti földrajza
Természeti adottságok
A Közel-Kelet döntően Délnyugat-Ázsiában fekszik, azonban határai több helyen csupán az egyes országok államhatárait követik. Ez elsősorban az egyiptomi-líbiai és az egyiptomi-szudáni határ esetében van így, Afrikában. A terület egyéb határai: a Földközi-, az Égei-, a Márvány- és a Fekete-tenger, többé-kevésbé a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Iránt Türkmenisztántól, Afganisztántól és Pakisztántól elválasztó hegyvidék, az Arab-tenger, az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger.
A Közel-Kelet felszíne rendkívül változatos: az egyiptomi és arábiai sivatagoktól egészen az iráni és török magashegységeken keresztül a nagy folyamok (Nílus, Tigris, Eufrátesz) termékeny lapályaiig és a különféle tengerpartokig mindenféle felszíni forma megtalálható itt.
Éghajlat
A kainozoikumi eljegesedés nagy glaciálisait követően - mintegy tízezer éve - összezsugorodott a jégtakaró, ennek következtében Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában csökkent a csapadék mennyisége. Az eső áztatta vidékek megritkultak és távolabbra kerültek.
A Közel-Kelet éghajlata a felszíni formáknak megfelelően jobbára forró és száraz sivatagi, noha a Földközi-tenger mellékén mediterrán hatás is érvényesül, Törökország és Irán magasabb régióiban pedig hegyvidéki éghajlat uralkodik. A legtöbb helyen hull némi csapadék, de többnyire túl kevés vagy rendszertelen a megállapodott mezőgazdasághoz. A világ legrégebbi földművelő településeinek maradványai mégis Anatólia, Irak és Palesztina területén kerültek elő (ld. termékeny félhold).
Természeti erőforrások
Természeti erőforrásokban szegény régió. A füves puszták mára eltűntek. Az ivóvíz szinte mindenütt ritka érték, megszerzése az államok között zajló politikai játszma része (például a Golán-fennsík Izrael és Szíria között). Egyes hegyvidékek réz-, vas- és más fémlelőhelyeket rejtenek, ezeket sok esetben az ókortól fogva művelik.
A Perzsa-öböl környékén valamint Mezopotámia északi részén hatalmas kőolajkészletek találhatók, a világ ismert tartalékainak több mint a fele. Az olaj a 20. század közepétől fogva rendkívüli mértékben megnövelte a Közel-Kelet jelentőségét. Áldásaiban csak néhány ország, elsősorban Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait, Omán és az Egyesült Arab Emírségek részesülnek.
Történelem
![](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Map-of-Ottoman-Empire-in-1900-Spanish.svg/220px-Map-of-Ottoman-Empire-in-1900-Spanish.svg.png)
Ókor
Az első nagy közel-keleti civilizációk az i. e. 4. évezredben jöttek létre Mezopotámiában (a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén) és Egyiptomban, a Nílus mentén.
A Közel-Kelet vallási, etnikai, nyelvi képe
Vallások bölcsője és küzdőtere
A Közel-Kelet földrajza is hozzájárult lakóinak sokféleségéhez. E sokszínűség nem mindig mutatkozik meg a statisztikákban. A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a síita elem. Libanonban tömbben, a Közel-Kelet többi részén elszórtan keresztény közösségekkel is találkozhatunk, míg Izrael többségében zsidó állam.
Nyelvek
Az itt élők fele arabul beszél. Jelentős a kurdul, törökül vagy perzsául beszélők száma. A fennálló különbségek a második világháború óta több helyen vezettek etnikai és/vagy vallási összeütközésekhez, polgárháborúkhoz.
Az országok összehasonlítva
Állam (zászlóval) |
Terület (km²) |
Népesség (fő), 2017[1] |
Népsűrűség (fő/km²), 2017 |
Főváros | GDP, 2016[2] (milliárd dollár) |
GDP/fő (dollár), 2016 |
Valuta | Kormányzati rendszer |
Államnyelv | Címer |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Arab-félsziget: | ||||||||||
![]() |
17 820 | 4 136 528 | 232 | Kuvaitváros | 136 | 26 000 | kuvaiti dinár | alkotmányos monarchia | arab | ![]() |
![]() |
665 | 1 492 584 | 1964 | Manama | 32 | 24 100 | bahreini dinár | alkotmányos monarchia | arab | ![]() |
![]() |
212 460 | 4 636 262 | 15 | Maszkat | 63 | 16 000 | ománi riál | abszolút monarchia | arab | ![]() |
![]() |
11 437 | 2 639 211 | 227 | Doha | 167 | 60 700 | katari riál | abszolút monarchia | arab | ![]() |
![]() |
1 960 582 | 32 938 213 | 15 | Rijád | 640 | 20 100 | szaúdi riál | abszolút monarchia | arab | ![]() |
![]() |
82 880 | 9 400 145 | 112 | Abu Dhabi | 371 | 37 700 | emirátusi dirham | abszolút monarchia | arab | ![]() |
![]() |
527 970 | 28 250 420 | 54 | Szanaa | 27 | 1000 | jemeni riál | köztársaság | arab | ![]() |
Közel-Kelet: | ||||||||||
![]() |
20 770 a Golán-fennsíkkal 22 072 |
8 321 570 | 384 | Jeruzsálem | 318 | 37 200 | izraeli új sékel | parlamentáris köztársaság | héber, arab | ![]() |
![]() |
360 | 1 100 000[3] - 1 387 276[4] | 3055-3853 | Gáza | arab | Fájl:Palestinian National Authority COA.svg | ||||
![]() |
5860 | 1 500 000[3] - 2 274 929[4] | 256-388 | Ramallah | arab, héber | Fájl:Palestinian National Authority COA.svg | ||||
![]() |
92 300 | 9 702 353 | 109 | Amman | 39 | 5500 | jordán dinár | alkotmányos monarchia | arab | ![]() |
![]() |
10 452 | 6 082 357 | 595 | Bejrút | 52 | 11 300 | libanoni font | köztársaság | arab | ![]() |
![]() |
185 180 | 18 269 868 | 100 | Damaszkusz | szír font | elnöki köztársaság | arab | ![]() | ||
Észak-Afrika: | ||||||||||
![]() |
1 001 449 | 97 553 151 | 98 | Kairó | 332 | 3700 | egyiptomi font | elnöki köztársaság | arab | ![]() |
továbbiak: | ||||||||||
![]() |
1 648 195 | 81 162 788 | 50 | Teherán | 377 | 4700 | iráni riál | iszlám köztársaság | perzsa | ![]() |
![]() |
783 562 | 80 745 020 | 105 | Ankara | 857 | 10 700 | török líra | elnöki köztársaság | török | ![]() |
![]() |
437 072 | 38 274 618 | 88 | Bagdad | 167 | 4600 | iraki dinár | parlamentáris köztársaság | arab, kurd | ![]() |
Jegyzetek
- ↑ World Population Prospects - Population Division - United Nations. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
- ↑ IMF Data (angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
- ↑ a b Bennett Zimmerman, Roberta Seid, Michael L. Wise : The Million Person Gap: The Arab Population in the West Bank and Gaza. Archiválva 2007. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 2006. (pdf-File; 2,13 MB)
Bennett Zimmerman, Michael Wise: Defusing the demographic time bomb. Archiválva 2008. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Frühjahr 2008, inFocus, Bd. 2(1) (engl.; abgerufen 28. November 2008)
Yoram Ettinger: The Palestinian census: Smoke & mirrors. Ynet. 11. Februar 2008, abgedruckt auf israelinsider (engl.; abgerufen 28. November 2008) - ↑ a b Palästinensischer Zensus 2007: Palestinian Central Bureau of Statistics (Februar 2008). Population, housing and establishment Census-2007. Press conference on the preliminary findings (Population, buildings, housing units and establishments). (S. 14) auf den Seiten des Palestinian Central Bureau of Statistics (pdf-File; arab./engl., abgerufen 28. November 2008; 147 kB)
További információk
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.