Vasas (városrész)
| Vasas | |||
 | |||
| Vasasi Munkás Szent József római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Pécs | ||
| Irányítószám | 7691[1] | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vasas
Pozíció Pécs környéke térképén
| |||
 é. sz. 46° 08′ 06″, k. h. 18° 19′ 28″46.135000°N 18.324444°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 06″, k. h. 18° 19′ 28″46.135000°N 18.324444°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vasas témájú médiaállományokat. | |||
Vasas (németül Eisenau) Pécs egyik külső városrésze 1954 óta,[2] Somogy és Hird között. A hely látványosságai közé tartozik a horgásztó,[3] a víztorony[4] és a labdarúgó stadion,[5] melyben a megyei negyedosztályú Bányász Torna Club SE edz. A település szélén található a főleg szőlőtermesztésről ismert Kerékhegy.
Története
[szerkesztés]Vasas Árpád-kori település, a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. 1554-ben 14, 1565-ben itt 16 adózót írtak össze.[6]
A bányatörténet kutatói szerint Vasas volt a Pécs környéki kőszénbányászat bölcsője. A Búzaberki-dűlőtől északra létesült a híres vasasi Thommen-akna, újabban Petőfi-akna, amely egy Thommen nevű bányamérnökről kapta első nevét. Állítólag Vasason már 1766-ban bányásztak szenet. 1782-ben pécsváradiak is bekapcsolódtak a vasasi kőszén kitermelésébe és értékesítésébe. A vasasi kőszénbánya a 18. században a pesti egyetem alapítványi uradalmának pécsváradi jószágkormányzása alá tartozott. 1840-ben már 21 helyi polgárnak volt itt bányája (bányatelke). A 19. század közepén volt néhány nem magyar anyanyelvű lakosa is. 1870 körül kezdtek Vasason nagyobb számban letelepedni nem magyar (főleg német) nyelvű bányászok.[7]
Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. 1976-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban.
Nevének eredete
[szerkesztés]Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett.[8] Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében „tributarii ferri” néven említett vasasoktól (vasbányászoktól kapta nevét.[9] Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. A nyersvas feldolgozását a közeli Sarlós (ma: Magyarsarlós) falu sarlókészítő mesterei végezték,[10] a kovácsolás pedig a kazár-magyar tárkányok mellett főként a szláv „vasverők” feladata volt.
Címere
[szerkesztés]Vasas címerében egy leveles szőlőfürtöt tartó kar szerepel.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Szent Borbála bányászati emlékpark
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ www.iranyitoszamkereso.hu, Pécs-Vasas
- ↑ Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/1, 2645
- ↑ www.tavak.hu, Pécs - Vasas horgásztó
- ↑ www.viztorony.hu, Pécs-Vasas víztorony
- ↑ www.magyarfutball.hu Pécs-Vasas stadion
- ↑ Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XV. századi törökök adóösszeírásai. Budapest, 1960. 75-76. p.
- ↑ Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/1, 2589
- ↑ FNESZ. 1978. 683. p.
- ↑ Györffy-Árpád-kor 1987. 403. p.
- ↑ Györffy György: István király és műve (Budapest, 1977) 445. o.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- L. Csépányi Katalin: Vasas névadó vasbányászata - Hetedhéthatár
- A település nem hivatalos honlapja[halott link]
- A település havilapjának honlapja
Pécs városrészei | ||
|---|---|---|
| Belső városrészek | Belváros · Budai városrész · Diós · Havihegy · Ispitaalja · Piricsizma · Siklósi külváros · Szigeti külváros · Tettye* |  |
| Mecsekoldal | ||
| Meszes-Pécsbánya | ||
| Délkelet-Pécs | ||
| Dél-Pécs | ||
| Csatolt falvak | ||
| Uránváros | ||
| Nyugati ipari terület | ||
*bár történelmi vonatkozásában és a lakosság szóhasználatában is városrész, de mivel az önkormányzat szóhasználata nem egységes, így vitatott, hogy jogi értelemben is városrész-e | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
