Nagyárpád
| Nagyárpád | |
| Közigazgatás | |
| Település | Pécs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyárpád
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 02′ 27″, k. h. 18° 14′ 50″46.040833°N 18.247222°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 27″, k. h. 18° 14′ 50″46.040833°N 18.247222°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyárpád témájú médiaállományokat. | |
Nagyárpád Pécs egyik déli városrésze, mely 1955-ig önálló község volt. Postavölgytől északkeletre fekszik. Tengerszint feletti magassága 130-140 méter.[1]
Története
[szerkesztés]
A település története a faluval szemközti háromszög alakú dombon kezdődött. Első lakói, az ún. Somogyvár–Vinkovci-kultúra emberei a korai bronzkorban jelentek meg i. e. 1900 körül.[1] Dióstetői erődített telepük a kor egyik dél-dunántúli központja volt (a helyiek ma is Diós tetőnek nevezik). A korai bronzkorból származó központi település teljes feltárása 1963 és 1967 között történt meg, leletei korszakalkotó fontosságúak.[2]
A 14. század elején a területen két Árpád nevű falu létezett egymás mellett és mindkettőnek külön temploma volt.[3] A török hódoltság végén már csak a mai Nagyárpádot jegyezték fel az adóösszeírásokban, a hódoltság végére azonban ez is elnéptelenedett. 1724 előtt kezdett ismét benépesedni délszlávokkal.[1] Rövidesen németek is megtelepedtek itt, a délszlávok pedig elköltöztek.[1]
A 21. század elején családi házas városrész.[1]
Nevének eredete
[szerkesztés]A mai helységnévben lévő Árpád szóra a honfoglaló magyarok fejedelmére emlékeztet.[4] A név Nagy- előtagja pedig úgy alakult ki, hogy mikor 1898-ban egységesítették a településneveket, akkor találtak még egy Árpád nevű falut Bihar megyében. Ezért a falu elöljárói Nagyárpádnak nevezték el a települést. Györffy szerint a magyar vezérek Pannonia elfoglalása után, 900-ban telepedtek meg véglegesen egy-egy folyó partvonalánál. Árpád vezér téli szállását Pécs mellett választotta ki, míg nyári szálláshelye, mint arról Anonymus is tudat (tudósít) a Csepel-szigeten feküdt.[5][1] Természetesen Árpád unokaöccsének, Szabolcsnak (a későbbi fejedelemnek) ugyancsak Pécs közelében, a mai Mecsekszabolcs területén jutott téli szálláshely. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a Pécs melletti Megyert ugyancsak Árpád szálláshelyének tartjuk.
Tömegközlekedése
[szerkesztés]- 41: Reménypuszta → Nagyárpád → Főpályaudvar
- 41Y: Főpályaudvar – Nagyárpád – Reménypuszta
- 42: Főpályaudvar – Nagyárpád
- 42Y: Főpályaudvar – Nagyárpád
- 43: Főpályaudvar – Nagyárpád – Reménypuszta
- 142: Nagyárpád – Fagyöngy utca
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 13. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ www.archeo.mte.hu, A Dél-Dunántúl kora bronzkori története (2007–2010, OTKA 68548). [2009. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
- ↑ Györffy-Árpád-kor 1987. 271. p.
- ↑ FNESZ. 1978. 63. p. Árpádhalom alatt!
- ↑ Györffy-Árpád-kor 1987. 32, 33, 34, 316.
Pécs városrészei | ||
|---|---|---|
| Belső városrészek | Belváros · Budai városrész · Diós · Havihegy · Ispitaalja · Piricsizma · Siklósi külváros · Szigeti külváros · Tettye* |  |
| Mecsekoldal | ||
| Meszes-Pécsbánya | ||
| Délkelet-Pécs | ||
| Dél-Pécs | ||
| Csatolt falvak | ||
| Uránváros | ||
| Nyugati ipari terület | ||
*bár történelmi vonatkozásában és a lakosság szóhasználatában is városrész, de mivel az önkormányzat szóhasználata nem egységes, így vitatott, hogy jogi értelemben is városrész-e | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
