Vajdahunyad vára
Történelmi Épületcsoport
A vár 2013 szeptemberében
Település	Budapest
Cím	1146 Budapest, Városliget, Magyarország
Építési adatok
Építés éve	1896 („első” vár), 1902–1908 („második” vár)[1]
Lebontás éve	1899 („első” vár)[1]
Lebontás oka	gyenge alapanyagai miatt életveszélyessé vált
Építési stílus	román, gótikus, reneszánsz-barokk
Védettség	műemlék
Tervező	Alpár Ignác, Schickedanz Albert
Építész(ek)	Alpár Ignác
Hasznosítása
Felhasználási terület	vár
Elhelyezkedése
Vajdahunyad vára Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 56″47.515277777778, 19.08222222222247.515278°N 19.082222°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 56″47.515277777778, 19.08222222222247.515278°N 19.082222°E
Vajdahunyad vára weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdahunyad vára témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A „kétszer felépült”^[2] Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár, hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport Alpár Ignác építész alkotása Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon keresztül érhető el. A vár milleniumi történelmi kiállítási épületként 1896-ban, majd 1899-es elbontása után másodszor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel 1902 és 1908 között, így a múzeum céljait szolgálja, ez alól kivétel az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök tere felőli főhomlokzatáról kapta.

Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll: román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár másolata. Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.

A kastély területén megtalálható Lugosi Béla színművész, továbbá Anonymus szobra is, aki a 12. században élt és III. Béla magyar király jegyzője és történetírója volt.

A Hunyadi-család vajdahunyadi várkastélya a 19. században már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált.^[3] Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el mását, a Történelmi főcsoport részeként felépített épületegyüttes gótikus elemét, a Vajdahunyad várát Budapesten. A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel 1896-ra. 1896. október 31-én a millenniumi kiállítás bezárt, az alkalmilag felállított pavilonok elbontása megkezdődött. Ez a sors várt volna a Vajdahunyad várára is, azonban a nagyközönség tiltakozására az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdeményezte az épület megtartását (a már a kiállítás tartama alatt, 1896. június 20-án megalapított) új Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter leiratát figyelembe véve a múzeum a millenniumi mezőgazdasági kiállítás tárgyi anyagát használt fel, ugyanakkor egyéb adományokkal is bővültek a gyűjtemények még 1896 során. A főváros vezetése is engedett a kérésnek, és 1897. szeptember 12-én a vár ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt, immár mint a Magyar királyi Mezőgazdasági Múzeum. Az épület azonban a gyenge alapanyagok miatt hamarosan életveszélyessé vált, és 1899. július 27-én be is kellett zárni. Az „első” Vajdahunyad várát még abban az évben elbontották.^[1]

A bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72.-be költözött. Ugyanakkor több művész, muzeológus, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár második megépítését szorgalmazta. Kezdeményezésük sikerrel járt, és Alpár tervei szerint 1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes. A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött az épületbe, és 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint I. Ferenc József magyar király nyitotta meg a múzeum kiállításait a nagyközönség előtt.^[1]

• Úgynevezett Jáki kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, benne minden vasárnap szentmisét tartanak. Gyakran rendeznek esküvőket, koncerteket is.
• Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival.
• Auditórium.
• Oroszlános kőhíd.
• Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók.
• Segesvári bástyatorony/Kinzótorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú. 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit utánozza.
• Tompa-torony (a kapu tó felőli oldalán).

• Nyebojsza-torony – a főhomlokzat karakterét az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata határozza meg.
• Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvar alapján.
• Lovagterem.
• A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).
• Dómhomlokzat.
• Hunyadi-udvar – a kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza. Színpadán koncerteket szoktak rendezni.
• Apostolok tornya – a segesvári óratorony másolata.

• A Magyar Mezőgazdasági Múzeum főbejáratát tartalmazó épület északi oldala osztrák barokk palota stílusú. A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.
• Katalin-bástyatorony – az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
• A tó felől látható, úgynevezett Német-homlokzat német, illetve felvidéki reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
• Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. Korai francia reneszánsz stílusban épült, tetőgerincén delfines díszítéssel.

A főbejárattal szemben áll:

• Alpár Ignác (1855–1928) – a szobrot Telcs Ede alkotta, a talapzatot Kotál Henrik (1931)^[4]

A Hunyadi-udvaron:

• Károlyi Sándor (1831–1906) – Strobl Alajos alkotása (1908)^[5]
• Darányi Ignác (1849–1927) – Kisfaludi Strobl Zsigmond elpusztult szobrának (1931) rekonstrukciója (2017)^[6]
• Anonymus (13. sz.) – Ligeti Miklós műve (1903)^[7]

A délkeleti sétányon:

• Mitterpacher Lajos (1734–1814) mellszobra – készítő: Takács Ödön^[8] / Takács Ferenc (1962)^[9]
• Nagyváthy János (1755–1819) mellszobra – készítő: Vastagh László (1960)^[10][8]
• Tessedik Sámuel (1742–1820) mellszobra – készítő: Pándy Kiss János^[8] / Szabó Iván (1971)^[11]
• Pethe Ferenc (1762–1832) mellszobra – készítő: Vastagh László (1971)^[12][8]
• Lugosi Béla (1882–1956) mellszobra – szoborfülkében, készítő: Hartmuth Zech (2003)^[13][14]

Az épület szobrait Damkó József, Füredi Richárd, Margó Ede, Markup Béla, Radnai Béla, és Tóth István készítette még a 20. század elején.^[15] Ez alól kivételt képez a négy évszak szobra, amelyeknek tervei ugyancsak az 1900-as évek elején készültek el, ám kivitelezésükre akkor – valószínűleg anyagi okokból – nem került sor. A terveket 1980-ban találta meg Vitkay Kálmánné, a Mezőgazdasági Múzeum dolgozója. A tervek alapján 1983-ra el is készültek a szobrok, amelyek azonban csak hasonlók, nem pontosan olyanok, mint a 20. század eleji vázlatokon szereplők. A szobrokat Csoma Gergely és Veres Gábor szobrászművészek készítették, és a múzeum főlépcsőházában kerültek kihelyezésre.^[16]

A Várépületben (Mezőgazdasági Múzeum) az 1970-es években látható volt (azóta eltávolításra került):

• Wellmann Oszkár (1876–1943) mellszobra – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Takács Ödön^[8]
• Baross László (1865–1938) – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Takács Ödön^[8]
• Fleischmann Rudolf (1879–1950) – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Kőfalvy Gyula^[8]
• Mokry Sámuel (1832–1909) – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Pándy Kiss János
• „Ivó paraszt” szobra – a múzeum előcsarnokában, készítő: Kiss Nagy András^[8]

• 
  A vár látképe 1904-ben
• 
• 
  A „jáki apátság” részletei
• 
  A „jáki apátság” részletei
• 
  A „jáki apátság” részletei
• 
  A „jáki apátság” részletei
• 
  Lugosi Béla fejszobra egy kőfülkében^[17]

• Az 1900-as párizsi világkiállításra is felépült Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei szerint egy Vajdahunyad vár-szerű magyar pavilon, de azt a kiállítás végén el is bontották.^[18]

• Für Lajos – Szabó Loránd: Budapest, Vajdahunyadvár (Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1988)

• Százszor láttad, de a történetét is tudod? A városligeti Vajdahunyad vára
• A jáki kápolna
• Vajdahunyad vára a Google térképén
• Panorámaképek és információk a Vajdahunyad várról