Tarján
Római katolikus templom
Tarján címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Tatabányai
Jogállás	község
Polgármester	Klinger Tamás (független)[1]
Irányítószám	2831
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	2756 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	60,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	43,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′ 38″, k. h. 18° 30′ 39″47.610555555556, 18.51083333333347.610556°N 18.510833°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 38″, k. h. 18° 30′ 39″47.610555555556, 18.51083333333347.610556°N 18.510833°E
Tarján Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Tarján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tarján (németül: Tarian)^[3] község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban. A lakosság harmada sváb származású, akik őrzik hagyományaikat.

Tatabányától 9 kilométerre fekszik északkeleti irányban, a Táttól a megyeszékhelyig vezető 1119-es út mentén, a Gerecse dombjai között. Érinti a települést a Szomortól Gyermelyen át idáig vezető 1123-as és az innen Tatáig húzódó 1128-as út is. Külterületi településrésze a mintegy 4 kilométerre délre található Tornyópuszta.

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.

A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.

A 17. századig magyarok éltek a településen.

1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.

1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.

1910-ben a népszámlálási adatok szerint 1917 polgári, 5 katonai lakosa volt, ebből 1583 fő német (82,4%), 334 fő magyar (17,4%) 5 fő tót - szlovák - (0,2%) származásúnak vallotta magát. A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.

2011-ben 2600 lakosából 861 német nemzetiségű volt (33%).^[4]

A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.

Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990) és Kirchberg (1999).

• 1990–1994: Fülöp István (független)^[5]
• 1994–1998: Fülöp István (független)^[6]
• 1998–2002: Fülöp István (független)^[7]
• 2002–2006: Fülöp István (független)^[8]
• 2006–2010: Jelli János (független)^[9]
• 2010–2014: Marx Ernő (független)^[10]
• 2014–2019: Marx Ernő János (független)^[11]
• 2019–2024: Klinger Tamás (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 33,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 8,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (20,5% nem nyilatkozott).^[12]

• Fellner Jakab által tervezett copf stílusú római katolikus templom
• Református templom. Előbb sövénytemplomot építettek 1747-ben, ami 1785-ig létezett.^[13]
• Pincesor
• A Kis-Somlyó 382 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók. Oklevélben való említése nem ismert.^[14]
• A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
• A szomszédos Gerecsei Tájvédelmi Körzeten át húzódik az Országos Kéktúra egy szakasza.
• 1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG Híradástechnikai Vállalat által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
• Hohenlóhe-kastély

• 
  Tarján légi felvételen
• 
  TESZI Szent György Központ
• 
  A község madártávlatból
• 
  A község madártávlatból
• 
  Tarján temetője légi fotón
• 
  Tarján látképe légifelvételen

• Győry Sándor (1795–1870) építőmérnök, matematikus, az MTA tagja
• Somogyi István (1907–1965) református lelkész
• Mikonya József (1928-2006) német népi író és költő
• Tressel (Treszl) Antal (1937) gimnáziumi főtanár, tarjáni falutörténész
• Lunczer Teréz (1943-2011) gimnáziumi tanár
• Stark András (1949) Európa-bajnok súlyemelő, edző
• Izsó Ignác (1956) válogatott labdarúgó
• Hegedűs Ferenc (1959) olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó
• Hernádi Zsolt (1960) üzletember

• Zenei fesztivál (augusztus)
• Tarjáni búcsú (április és október)
• Svábbál és kórustalálkozó (február)

• Staufenberg, Hessen, Németország (1990)
• Kirchberg, Bajorország, Németország (1999)
• Hattstedt, Schleswig-Holstein, Németország (2007)

• Tarján Önkormányzatának honlapja
• Tarján a funiq.hu-n
• Kirándulás és séta egy hagyományőrző német faluban Magyarországon - TARJÁN Átutazófilm a településről

Sablon:Komárom-Esztergom megye települései m v sz Komárom-Esztergom vármegye települései
Megyei jogú városok	Tatabánya Esztergom
Városok	Ács Bábolna Dorog Kisbér Komárom Lábatlan Nyergesújfalu Oroszlány Tát Tata
Nagyközségek	Nagyigmánd Tokod
Községek	Ácsteszér Aka Almásfüzitő Annavölgy Ászár Baj Bajna Bajót Bakonybánk Bakonysárkány Bakonyszombathely Bana Bársonyos Bokod Császár Csatka Csém Csép Csolnok Dad Dág Dömös Dunaalmás Dunaszentmiklós Epöl Ete Gyermely Héreg Kecskéd Kerékteleki Kesztölc Kisigmánd Kocs Kömlőd Környe Leányvár Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagysáp Naszály Neszmély Piliscsév Pilismarót Réde Sárisáp Súr Süttő Szákszend Szárliget Szomód Szomor Tardos Tarján Tárkány Tokodaltáró Úny Várgesztes Vérteskethely Vértessomló Vértesszőlős Vértestolna