Almásfüzitő
Almásfüzitő címere Almásfüzitő zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Komáromi
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Gergely (független)[1]
Irányítószám	2931
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	2105 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	255,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 43″, k. h. 18° 15′ 19″47.7287, 18.25538888888947.728700°N 18.255389°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 43″, k. h. 18° 15′ 19″47.7287, 18.25538888888947.728700°N 18.255389°E
Almásfüzitő Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Almásfüzitő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásfüzitő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Almásfüzitő község Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Komárom-Esztergom vármegye északi részén, a Duna jobb partján fekszik, a legközelebbi várostól, Komáromtól 10 kilométerre keletre.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 1-es főút, amelynek közel 5 kilométernyi szakasza húzódik a településen; déli szomszédja, Naszály felől a 8138-as úton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal érinti, amelynek két állomása is van a településen: a belterület keleti felében Almásfüzitő vasútállomás (ide csatlakozik Esztergom felől az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal) és Almásfüzitő felső vasútállomás, a Nagykolónia nevű településrész déli szélén.

A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, de sokkal korábbi, újkőkori leleteket is találtak a területen. Latin neve Azaum volt, így hívták a római korban a mostani falu területének környékén lévő katonai tábort. Az 1. századból való régészeti emlékeket is találtak itt, amelyek a Duna menti limes védműveiből származhatnak. A korai palánk (fa) tábort Marcus Aurelius császár idején kőtábor váltotta fel. Később a tábor falába egy kis erődöt is építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része ma a falu főterén látható.

A település nevének (Fizeg) legrégibb fennmaradt írásos emléke egy 1001 körüli, a pannonhalmi apátság alapítóleveléből ismert oklevél arról, hogy I. István király a falut a pannonhalmi apátságnak adományozta. IV. Béla király is szívesen időzött Füzitőn.

A település a török hódoltság idején elnéptelenedett.

Későbbi fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a 19. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as években keményítő-, szesz- és enyvüzemet létesített füzitői birtokán. 1854-ben már cukorgyára is üzemelt.

1879-től az új tulajdonos, Tussla Tivadar Ószőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.

1884-ben készült el a Komárom(akkor még Újszőny)–Budapest-vasútvonal, majd 1891-ben az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. Almásfüzitő emeletes állomásépülete és raktárháza is ekkor épült. A település mai nevét 1895-ben kapta; névadója a MÁV volt, amely Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven létesített közös vasútállomást. A Füzitő összetett szó, melynek előtagja, a Füzegy egy Dunába ömlő patak neve (e pataknév a nyelvészek szerint a fűzfa szóból ered), utótagja, a tő pedig torkolatot jelent.

1884-ben a cukorgyárat keményítőüzemmé és gőzmalommá alakították át. A gyártelep 1899-ben leégett.

Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán 1904-ben kezdte meg ásványolaj-finomítójának építését. A gyár 1908-ben kezdte meg a termelést. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték, de a termelés 1922-ben újraindult.

Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (a coloniában) laktak, a munkások a környékbeli községekből jártak be dolgozni.

A település 1958-ig Szőnyhöz tartozott.

1910-ig Magyarországon hat kisebb-nagyobb kőolaj-finomító működött. Ezek a feldolgozók világító petróleumot, később benzint, és gázolajat gyártottak.

A Vacuum Oil Company 1904-ben kezdte el az általa felfedezett és róla elnevezett vákuumtechnológiás finomító építését Füzitőpusztán. 1904-től 1907-ig felépültek az üzemek, megtörtént a próbaüzem és betanították a személyzetet. Az üzemszerű termelést 1907-ben kezdték el galíciai paraffinos kőolaj feldolgozásával. Ekkor 200 fő dolgozott itt, ebből mintegy 30 adminisztratív alkalmazott. A „Gargoyle” védjegyű olajokat amerikai receptúra szerint saját és vásárolt komponensek felhasználásával állították elő. A receptúra és a védjegy használatáért a központnak fizetni kellett. Kocsikenőcsöket és gépzsírokat is gyártottak.

Az első világháború alatt katonai parancsnokság alá vonták a finomítót. Biztosítani kellett a rendelkezésre álló kőolajból a hadigépezet céljaira alkalmas kőolajtermékek előállítását. A háború után az országban kőolajhiány és politikai okok miatt 1921-ig nem volt kőolajipari termelés. Az alkalmazottakat néhány vezető kivételével elbocsátották. Az amerikai központ szabadulni szeretett volna az elavult berendezésektől, és a gyárat is el kívánta adni. A Vacuum Oil Company Co. azonban meg akarta tartani piacait és eladóhálózatát, ezért korszerűsítette az üzemet. 1922-ben szovjet import kőolajból újból megindult a termelés.

1923-ban a téli dunai jeges ár jelentős károkat okozott a vállalatnak: a 6000 m²-es üres tartályokat kiszakította helyükből.

1925-ben a Standard Oil of New Jersey tulajdonában lévő Magyar-Amerikai Petróleum Rt. megszüntette tevékenységét és beolvadt a Vacuum Oil Co. Rt.-be, s ezzel Magyarország legnagyobb, legerősebb kőolajipari vállalata lett.

1931-ben elindították a folyamatos desztillációs rendszert, s a fekvőkazános rendszer mellett 50 000 tonna/év lett a feldolgozható kőolaj mennyisége. 1940 után a kitermelt hazai kőolajtermelés fedezte a feldolgozóipar gyártási szükségleteit. Ekkortól tilos lett kőolajat importálni. A kitermelt magyar kőolaj kedvező összetételű nyersanyag volt. 30% viszonylag magas oktánszámú motorbenzint, 15% petróleumot és 20% gázolajat tudtak belőle gyártani. Paraffindús pakurájából paraffintalanítással jó minőségű paraffinokat és kiváló minőségű kenőolajféleségeket lehetett előállítani.

Az 1941. december 12-i hadüzenet után az amerikai tulajdonú vállalatot magyar állami kezelésbe vették. 1942. január 12-től „Magyarországi Vácuum Olaj Üzemek Magyar Királyi Kincstár kezelésében” lett a neve. A gyárban katonai parancsnokság működött. 1944. március 19-e után – a német megszállás kezdetével – elkezdődtek a légiriadók, majd később a bombatámadások. Az elsőt 1944. június 13-án éjjel intézték a szövetséges csapatok légierői a finomító ellen. 20 kilotonna szénhidrogén, alapanyag, félkész és késztermék folyt szét, illetve borult lángba.

A lepárlóoszlopot telibe találták, de két hét múlva újra működőképes volt. 1944. augusztus 9-én délelőtt szőnyegbombázás érte a gyárat. Ekkor halálos áldozatok is voltak. 1945. február 8-án ismét pusztított a jeges ár. A jégtorlódás miatt felduzzadt Dunát a megsérült töltés nem bírta el. Az ár átszakította, és bezúdult a gyár területére. Az utolsó (harmadik) bombatámadás 1945. március 14-én volt, de a tönkrement és a németek által leszerelt gyárban már nem sokat pusztított. A visszavonuló német hadsereg az épségben lévő berendezéseket aláaknázta, de a felrobbantásához már nem volt ideje.

1941-ben a (német tőkerészesedésű) Dunavölgyi Timföldipari Rt. 60 000 tonna kapacitású timföldgyár építését kezdte meg. A második világháború miatt a termelés csak 1950-ben indult meg. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. Az 1980-as évek közepén az ország termelésének közel felét adta. Az Almásfüzitői Timföld Kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994 végén leállították, a továbbiakban csak nem kohászati timföldet állítottak elő a gyárban. 1995-től a Hungalumina Kft. töltötte be a vagyonkezelő szerepét. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Nem sokkal később az alumínium árának nagyarányú csökkenése miatt (?) veszteségessé vált a cég, és a gyárat 1997-ben végleg leállították. 700 dolgozója vált munkanélkülivé.

Az ipari fejlődés a település fejlődésére is hatott. Infrastruktúrája a városias követelményeknek is eleget tesz. Az útjai burkoltak. Vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik, és a távfűtés is megoldott. Almásfüzitőnek saját kábeltévés csatornája is van. A 19. századtól Szőnyhöz tartozó falu 1958-ban önálló lett. 1984 és 1988 között Komárom város vonzáskörzetéhez tartozott. 1900-ban létesült iskolája 1923-ban új épületet kapott. Sportolásra és tömegsportra alkalmas sportcsarnoka és sportpályája van. A művelődési ház 1950-es létrehozása óta otthont ad az Almásfüzitő Baráti Körnek és a Kertbarátok Körének, amely 1984 óta borversenyeket is szervez. A művelődési házban van a Polgármesteri Hivatal is.

• 1990–1994: Biermann Margit (független)^[3]
• 1994–1998: Biermann Margit (független)^[4]
• 1998–2002: Rokolya Ferencné (független)^[5]
• 2002–2006: Karánsebesy Lukács (független)^[6]
• 2006–2010: Karánsebesy Lukács (független)^[7]
• 2010–2014: Karánsebesy Lukács Pál (független)^[8]
• 2014–2017: Karánsebesy Lukács Pál (független)^[9]
• 2017–2019: Beró László (független)^[10][11]
• 2019–2024: Beró László (független)^[12]
• 2024– : Szabó Gergely (független)^[1]

A településen 2017. június 11-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 12,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 27,9% (27,3% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 86,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,5% volt római katolikus, 9,3% református, 0,7% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 23,1% felekezeten kívüli (47% nem válaszolt).^[15]

• „Vacuum” szegecselt tartályok – ipari műemlék
• Nemzetközi motorcsónak-versenyek, jachtkikötő
• Azaum római tábor^[16]

• 
  A Szent István templom
• 
  Általános iskola
• 
  Polgármesteri hivatal
• 
  Művelődési ház
• 
  Álló nő fürdés előtt (Balázs István alkotása)
• 
  Füzitő első említésének 1000. évfordulójára emelt emlékmű
• 
  Második világháborús emlékmű
• 
  A MOL telephelye
• 
  A timföldgyár
• 
  Sporttelep
• 
  A Duna-part
• 
  Azaum (Almásfüzitő) római katonai tábor alaprajza.

Almásfüzitő neve 2014-ben megjelent a Metal Gear Solid V Ground Zeroes nevű játékban, valamint annak folytatásában a The Phantom Pain-ben, ahol a főellenség "Skull Face" szülőhelyeként említik. Skull Face, gyerekkori traumái és sérülései egy részét itt szerezte, a második világháborús bombázások alatt.^[17]

• Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-11-7
• Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Veresegyház, 1998) ISBN 9639089 21 4
• Panoráma (a MOL csoport belső hírlevele) IV. évf. 12-13. szám 2007. július 16. 18-19. old.

A Wikimédia Commons tartalmaz Almásfüzitő témájú médiaállományokat.

• Almásfüzitő hivatalos oldala
• Almásfüzitő a térképcentrumon Archiválva 2005. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Sablon:Komárom-Esztergom megye települései m v sz Komárom-Esztergom vármegye települései
Megyei jogú városok	Tatabánya Esztergom
Városok	Ács Bábolna Dorog Kisbér Komárom Lábatlan Nyergesújfalu Oroszlány Tát Tata
Nagyközségek	Nagyigmánd Tokod
Községek	Ácsteszér Aka Almásfüzitő Annavölgy Ászár Baj Bajna Bajót Bakonybánk Bakonysárkány Bakonyszombathely Bana Bársonyos Bokod Császár Csatka Csém Csép Csolnok Dad Dág Dömös Dunaalmás Dunaszentmiklós Epöl Ete Gyermely Héreg Kecskéd Kerékteleki Kesztölc Kisigmánd Kocs Kömlőd Környe Leányvár Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagysáp Naszály Neszmély Piliscsév Pilismarót Réde Sárisáp Súr Süttő Szákszend Szárliget Szomód Szomor Tardos Tarján Tárkány Tokodaltáró Úny Várgesztes Vérteskethely Vértessomló Vértesszőlős Vértestolna