Susányfalva
| Susányfalva (Susani) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Ignafalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ignafalva |
| Irányítószám | 317198 |
| SIRUTA-kód | 11343 |
| Népesség | |
| Népesség | 173 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 16″, k. h. 22° 10′ 43″46.454561°N 22.178542°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 16″, k. h. 22° 10′ 43″46.454561°N 22.178542°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Susányfalva (Susani) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Vaskohtól délnyugatra, a Tőz patak felső folyásának jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Susányfalva nevét 1574-ben Zuzzanfalva néven említették először az oklevelekben. 1597-ben Zuzan, 1746-ban Szuszán, 1808-ban Szuszány, 1909-ben Susani, Szuszány, 1913-ban Szuszányfalva néven írták.
1597-ben a Kornis, 1613-ban Kenderessy, 1619-ben Kendi családok birtoka volt, majd 1633-ban Kornis Zsigmond kapta meg, 1732-ben pedig Raynald modenai hercegé lett, majd a gróf Königsegg családé, később pedig gróf Wenckheim Krisztina volt a birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, magas bérczek közt, Bihar vármegye szélén, 7 katholikus, 524 óhitű lakossal, s anyatemplommal.”
1910-ben 512 lakosából 507 román, 2 magyar, volt. Ebből 507 volt görögkeleti ortodox.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Lakói románok, akik földműveléssel, erdei munkával és állattenyésztéssel foglalkoztak. Régebben kaszanyeleket, bükkfarudat és egyéb faszerszámokat készítettek. Gyümölcstermelése is jelentős volt.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
