Monostor (Arad megye)
| Monostor (Mănăștur) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Vinga |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vinga |
| Irányítószám | 317402 |
| SIRUTA-kód | 12670 |
| Népesség | |
| Népesség | 1097 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 31 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 32″, k. h. 21° 07′ 58″46.008979°N 21.132751°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 32″, k. h. 21° 07′ 58″46.008979°N 21.132751°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Monostor (románul Mănăștur) település Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Aradtól délnyugatra, Vinga és Kétfél közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Monostor nevét 1285-ben, majd 1333-1335 között említette először oklevél Monostor, Monustur neveken.
1285-ben a Csanád nemzetség birtokai közé tartozott.
1332-ben a pápai tizedjegyzék az aradi főesperesség plébániái között sorolta fel, 1333-ban pedig itt két monostori plébániát is említettek. Az egyik Monostor papja a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 60 báni, 1334-ben 20 garas, 1335-ben 6 garas pápai tizedet fizetett. E Monostort az oklevelek Kigyed, Panád és Kovászi között sorolták fel, mely feltehetően a későbbi Vizesmonostorral lehet azonos.
A másik monostor papja 1333-ban 72 báni pápai tizedet fizetett. Ekkor Monostort a Marostól délre fekvő egyházak között sorolták fel. Ez ma Aradtól délnyugatra fekvő község, Monostor néven.
Monostor a 14. században Arad vármegyéhez, a 15. században pedig már Temes vármegyéhez számították. 1454-ben, 1465-ben a Tari család tagjainak birtoka volt, 1479-ben pedig már a királyi birtokok közé sorolták, 1598-ban pedig Török István birtoka volt.
1717-ben végzett összeírásban 38 házzal a temesvári kerületben szerepelt. Román ajkú lakosai 1717 után érkeztek a településre. 1723-1725 között a gróf Mercy térképén még lakott helyként jelölték, de az 1761-es térképen már pusztaként jelölték; de ennek ellenére postaállomás volt. 1797-ben a Monostori Izdenczy-család kapta adományként, és 1883-ig volt a település birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Monostor, Temes vármegyében, 39 római katholikus, 1394 óhitű lakossal, egy szép óhitű egyházzal, 2 lelkésszel. Határa 6606 hold, ...; a lakosok sok czigara juhot tartanak. ... van 2 nagyszerű uradalmi szesz és ecetgyár. A határban szemlélhetık egy körülsáncolt vár vagy monostor romjai, s a határszélen két, egymástól negyedórára levő tatárhányás ... Földes urai: báró Izdenczy János és József testvérek.”
1910-ben 1913 lakosából 986 román, 339 magyar, 329 szerb volt. Ebből 1333 görögkeleti ortodox, 565 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Vingai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Két görögkeleti temploma közül a román 1830-ban, a szerb 1897-ben épült
- Izdenczy család sírkápolnája
- Két kastély, az egyiket báró Izdenczy József 1834-ben, a másikat gróf Woracziczky Henrik 1891-ben építtette
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Györffy György: Arad vármegye.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
