Staatz
Staatz címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Mistelbachi járás
Irányítószám	2134
Körzethívószám	02524
Forgalmi rendszám	MI
Népesség
Teljes népesség	1933 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	246 m
Terület	42,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 40′, k. h. 16° 29′48.666666666667, 16.48333333333348.666667°N 16.483333°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 16° 29′48.666666666667, 16.48333333333348.666667°N 16.483333°E
Staatz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Staatz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Staatz osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 1917 lakosa volt.

Staatz a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, az Entersgraben patak mellett. Területének 13,1%-a erdő, 75,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést, illetve településrészt egyesít: Ameis (319 lakos 2021-ben), Enzersdorf bei Staatz (352), Ernsdorf bei Staatz (166), Staatz-Kautendorf (568), Waltersdorf bei Staatz (157) és Wultendorf (355).

A környező önkormányzatok: északra Neudorf im Weinviertel, keletre Poysdorf, délre Mistelbach, nyugatra Fallbach, északnyugatra Laa an der Thaya.

Staatz várát a 11. században építették, először 1072-ben említik írásban. Birtokosai, a Staatz nemzetség a 13. század közepén halt ki férfiágon. 1246-ban Civakodó Frigyes herceg és Karintiai Ulrik csapott össze Staatz alatt és a győztes Frigyes a várban helyezte el a foglyul ejtett Ulrikot. A karintiai herceg csak súlyos váltságdíj árán szabadulhatott, elfogott katonáinak pedig levágták az orrát és a fülét. 1260-ban az Ausztriát megöröklő cseh II. Ottokár katonái Staatz mellett legyőzték Hardegg gróf seregét, amelyet az utolsó emberig lemészároltak. A Hardegg nemzetség két utolsó férfitagja, Otto és Konrad is odaveszett. A 16. század első felében a Rogendorf bárók szerezték meg a birtokot, 1551-ben pedig I. Ferdinánd császár a Breunereknek adományozta, akik kibővítették a várat. A harmincéves háború vége felé, 1645-ben a svédek elpusztították az erődítményt, amely azóta romos maradt. A Breunerek még 1672 előtt egy új kastélyt építettek a várhely keleti lábánál, amelyet a Colloredo grófok építettek át 1807-ben. 1454-ben és 1590-ben is a vár alatti kis település mindössze húsz házból állt.

A második világháború végén Staatz heves harcok színhelye volt. A szovjet tüzérség számos házat lerombolt és több polgár is életét vesztette. Az április 19-24 közötti ernsdorfi harcokban 12 tankot lőttek ki és két civil vesztette életét. Ernsdorfot április 22-én foglalták el a szovjetek, akik elrekvirálták az élelmiszert és a házállatokat, a nőket megerőszakolták. A harcokban a staatzi kastély leégett és le kellett bontani; mára csak a magtár (amely előadóteremként funkcionál) és két lakóépület maradt meg.

A staatzi önkormányzat területén 2021 januárjában 1917 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el a csúcspontját 2959 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 95,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,6 az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,7%-a római katolikusnak, 4,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (97,9%) mellett a csehek alkották 0,7%-kal.

A népesség változása:

• a staatzi várrom és a 332 m magas várhegy
• az ameisi Szt. Miklós-plébániatemplom
• a staatzi Szt. Márton-plébániatemplom
• a wultendorfi Szt. Kunigunda-plébániatemplom
• az ameisi pincesor

• A település honlapja Archiválva 2021. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 31649 – Staatz Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Staatz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.