Herrnbaumgarten
A Szeplőtelen fogantatás-plébániatemplom
Herrnbaumgarten címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Mistelbachi járás
Irányítószám	2171
Körzethívószám	02555
Forgalmi rendszám	MI
Népesség
Teljes népesség	943 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	212 m
Terület	16,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 16° 41′ 03″48.697222222222, 16.68416666666748.697222°N 16.684167°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 16° 41′ 03″48.697222222222, 16.68416666666748.697222°N 16.684167°E
Herrnbaumgarten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herrnbaumgarten témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Herrnbaumgarten osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 946 lakosa volt.

Herrnbaumgarten a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, a Herrnbaungartner Graben patak mentén, a cseh határnál. Területének 12,9%-a erdő, 48,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: északkeletre Schrattenberg, délkeletre Großkrut, délnyugatra Poysdorf, északnyugatra Drasenhofen, északra Valtice (Csehország).

A települést először III. Henrik császár 1056-os, passaui apátságnak adott adománylevelében említik. A 12. században Baumgarten család épített itt várat, amelyet a 16. században megvásároltak a Liechtensteinek. 1619-ben a harmincéves háború elején a cseh Thurn gróffal együttműködő Bethlen Gábor erdélyi fejedelem felprédálta a katolikus Liechtensteinek birtokait, többek között Herrnbaumgartent is. A következő évre császári csapatokat telepítettek a faluba, 1634-ben pedig szintén császáriak vonultak keresztül, mindkét alkalommal élelmiszert rekvirálva. 1645-ben a svéd Torstennson vonult Bécsnek, de miután a várost nem tudta bevenni, Mistelbachban ütött tábort és a környező falvakat fosztogatta, sokhelyütt a lakosságot is lemészárolták.

Az 1866-os osztrák-porosz háborúban a königgrätzi csatát követően poroszok szállták meg a községet, volt hogy több ezren is. Egyes házakba hatvan katonát is beszállásoltak. A poroszok szintén rekviráltak; a feljegyzések szerint 35 tehenet, 189 akó bort és 392 mérő zabot vittek el. A sereggel jött a kolera is, amelynek 45 herrnbaumgarteni esett áldozatul.

Az első világháborúban 518 helybeli harcolt; közülük 95-en estek el.

1943-ban a szétbombázott Rajna-vidéki településekről 55 főt szállásoltak el Herrnbaumgartenben. Őket később bánáti német menekültek váltották. 1945 áprilisában a szovjet légierő kétszer bombázta a falut, illetve a felderítő repülőgépek géppuskázták a mezőkön dolgozó lakosságot; ezek következtében heten meghaltak. A Vörös Hadsereg április 21-én ellenállás nélkül foglalta el a települést. A szovjet katonák két német katonaszökevényt kémekként agyonlőttek, felgyújtottak egy házat ahol egy szovjet katona holttestére bukkantak és elvitték a ló- és tehénállomány több mint 90%-át. A második világháborúban 142 herrnbaumgarteni esett el vagy tűnt el.

A hernnbaumgarteni önkormányzat területén 2020 januárjában 946 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el csúcspontját 2050 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 93,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92,9%-a római katolikusnak, 1,9% evangélikusnak, 2,1% mohamedánnak, 2,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken (96,3%) kívül a szerbek alkották 1,3%-kal.

A népesség változása:

• a Szeplőtelen fogantatás-plébániatemplom
• az 1929-ben épült Kétfejű Sas fogadó
• a Nonseum, az értelmetlen találmányok múzeuma
• a falumúzeum
• a konyhamúzeum
• a mozimúzeum

• A település honlapja
• 31621 – Herrnbaumgarten Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Herrnbaumgarten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.