Sós Károly
1967-ben
Személyes adatok
Születési dátum	1909. április 5.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1991. augusztus 3. (82 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Magasság	176 cm
Testtömeg	73 kg
Poszt	középfedezet
Junior klubok
Időszak Klub 1924–1925 Ékszerészek 1925–1927 Ferencvárosi TC
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1927–1929 Vasas 1929–1932 Nemzeti SC 1932–1933 Attila FC 1933–1935 FC Saint-Malo 1935–1937 Olympique Ales 1937 FC Bern 1938 FK Banská Bystrica 1938–1939 Gamma FC[1]
Edzőség
Időszak Klub 1939–1947 Gamma FC 1947–1948 Szombathelyi Haladás 1948 Újpesti TE 1948–1950 Szombathelyi Haladás 1950–1951 Salgótarjáni BTC 1952 Dorogi Tárna 1953–1956 Ferencvárosi TC[2] 1956 Magyarország, pályaedző 1957 Magyarország, válogató biz. 1957–1960 Bp. Honvéd SE 1961–1967 NDK 1968–1969 Magyarország
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sós Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sós Károly, eredeti nevén Stróbl (Budapest, 1909. április 5. – Budapest, 1991. augusztus 3.) labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, sportvezető.

1924-ben az Ékszerészek csapatában lett igazolt labdarúgó. 1925 és 1927 a Ferencvárosi TC ifjúsági és amatőr csapatának a tagja volt. 1927 és 1929 között a Vasas színeiben vált élvonalbeli labdarúgóvá. 1929-től három idényen át a Nemzeti SC, majd 1932-től egy idényen át a miskolci Attila FC játékosa volt. 1933 és 1938 között külföldön játszott. Először Franciaországban, az FC Saint-Malo és az Olympique Ales csapatában szerepelt. Ezután Svájcban, az FC Bern együttesében, majd Csehszlovákiában, Besztercebányán játszott. Ezt követően hazatért és a Budafok FC játékosa lett. A csapat a következő idényben fuzionált, és neve Gamma FC lett. 1940-ig szerepelt a csapatban, de 1939-től már játékosedző is volt.

A Gamma FC-nél 1944-ig dolgozott edzőként, majd kis salgótarjáni kitérő után a Szombathelyi Haladás vezetőedzője lett, közben 1948-ban egy rövid ideig az Újpesti TE edzője volt. Ezt követően visszatért Szombathelyre, ahol 1950-ig dolgozott. 1950-51-ben Salgótarjánban, 1952-ben Dorogon volt edző. 1953 és 1956 között az akkor Budapesti Kinizsinek hívott Ferencváros vezetőedzője volt.

1956-ban a válogatott pályaedzője, majd 1957-ben Baróti Lajossal és Lakat Károllyal a válogató bizottság tagja volt. Négy mérkőzésen keresztül hárman dolgoztak együtt mint szövetségi kapitányok, végül Baróti Lajos kapott bizalmat.

1957 és 1960 között a Bp. Honvéd vezetőedzője volt, majd elvállalta az NDK szövetségi kapitányi posztját. Legnagyobb edzői sikerét itt érte el: a tokiói olimpián a bronzérmes lett a csapattal.

1968-ban hazatért, és Illovszky Rudolf után elvállalta a szövetségi kapitányi munkát. Feladata az volt, hogy a csapat sikeresen kiharcolja a továbbjutást a mexikói labdarúgó-világbajnokságra. A magyar válogatott egyenlő pontszámmal végzett csoportjában Csehszlovákiával, így harmadik mérkőzés döntött a továbbjutásról. A meccset 1969. december 3-án Marseille-ben rendezték meg. A magyar csapat 4-1-es vereséget szenvedett, és története során először nem kvalifikálta magát a világbajnokságra. Sós megbízatása ezzel véget ért. Ennek a mérkőzésnek a tudósításából vált máig ismertté Szepesi György mondata: „Jönnek a csehszlovák, jönnek a csehszlovákok!”

Az MLSZ elnökségének, illetve 1979 és 1991 között az MLSZ Tanácsadó Testületének a tagja volt.

NDK

• Olimpiai játékok
  • bronzérmes: 1964, Tokió
• Sport Érdemérem ezüst fokozat (1955)^[3]
• Mesteredző (1961)

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1957. szeptember 15.	Szófia, Levszki-stadion	Bulgária	1 – 2	Magyarország	vb-selejtező	-
2.	1957. szeptember 23.	Budapest, Népstadion	Magyarország	1 – 2	Szovjetunió	barátságos	-
3.	1957. október 6.	Budapest, Népstadion	Magyarország	2 – 0	Franciaország	barátságos	-
4.	1957. november 10.	Budapest, Népstadion	Magyarország	5 – 0	Norvégia	vb-selejtező	-
	Összesen			-	mérkőzés		-	gól

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1968. május 4.	Budapest, Népstadion	Magyarország	2 – 0	Szovjetunió	Eb-selejtező	-
2.	1968. május 11.	Moszkva, Lenin-stadion	Szovjetunió	3 – 0	Magyarország	Eb-selejtező	-
3.	1969. május 25.	Budapest, Népstadion	Magyarország	2 – 0	Csehszlovákia	vb-selejtező	-
4.	1969. június 8.	Dublin, Lansdowne Road	Írország	1 – 2	Magyarország	vb-selejtező	-
5.	1969. június 15.	Koppenhága, Idrætspark	Dánia	3 – 2	Magyarország	vb-selejtező	-
6.	1969. szeptember 14.	Prága, Stadion Letná	Csehszlovákia	3 – 3	Magyarország	vb-selejtező	-
7.	1969. szeptember 24.	Stockholm, Råsunda Stadion	Svédország	2 – 0	Magyarország	barátságos	-
8.	1969. október 22.	Budapest, Népstadion	Magyarország	3 – 0	Dánia	vb-selejtező	-
9.	1969. november 5.	Budapest, Népstadion	Magyarország	4 – 0	Írország	vb-selejtező	-
10.	1969. december 3.	Marseille, Stade Vélodrome (FRA)	Csehszlovákia	4 – 1	Magyarország	vb-selejtező	-
	Összesen			-	mérkőzés		-	gól

• Ki kicsoda a magyar sportéletben?: III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 70. o. ISBN 963-495-014-0  

Futball '93. Budapest: Egyetemi Nyomda. 1994. ISBN 0369000472737  

• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4