Kommunizmus
Alapfogalmak Kommunizmus Társadalmi osztály Osztályharc Proletárdiktatúra Lumpenproletariátus Proletár internacionalizmus
Irányzatok Anarchokommunizmus Anarchoszindikalizmus Dzsucse Eurokommunizmus Hoxhaizmus Keresztény kommunizmus Leninizmus Luxemburgizmus Maoizmus Marxizmus Marxizmus–leninizmus Reformkommunizmus Sztálinizmus Tanácskommunizmus Trockizmus
Internacionálék Kommunisták Szövetsége Első Internacionálé Második Internacionálé Kommunista Internacionálé Kommunista Ifjúsági Internacionálé Negyedik Internacionálé
Nevezetes kommunisták Gracchus Babeuf (1760–1797) Louis Auguste Blanqui (1805–1881) Wilhelm Weitling (1808–1871) Moses Hess (1812–1875) Karl Marx (1818–1883) Friedrich Engels (1820–1895) Franz Mehring (1846–1919) Clara Zetkin (1857–1933) Vlagyimir Lenin (1870–1924) Rosa Luxemburg (1870/1871–1919) Joszif Sztálin (1878–1953) Lev Trockij (1879–1940) Karl Korsch (1886–1961) Ho Si Minh (1890–1969) Rákosi Mátyás (1892–1971) Vlagyimir Majakovszkij (1893–1930) Mao Ce-tung (1893–1976) Dolores Ibárruri (1895–1989) Louis Aragon (1897–1982) Nâzım Hikmet (1901–1963) Pablo Neruda (1904–1973) Oscar Niemeyer (1907–2012) Enver Hoxha (1908–1985) Kim Ir Szen (1912–1994) Kádár János (1912–1989) Nicolae Ceaușescu (1918–1989) Pol Pot (1925–1998) Fidel Castro (1926–2016) Che Guevara (1928–1967) Raúl Castro (1931–) Gian Maria Volonté (1933–1994) Kim Dzsongil (1942–2011) Angela Davis (1944–) Kim Dzsongun (1984–)
Kapcsolódó témák 1917-es októberi orosz forradalom A tőke Anarchizmus Internacionálé Kapitalizmus Kommunista kiáltvány Kulturális forradalom Liberalizmus Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Szovjetunió Utópia Vörös csillag Sarló és kalapács Szocialista heraldika
Mai szocialista államok Észak-Korea Kína Laosz Vietnám Kuba
Sablon:Kommunizmus m v sz

A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.^[1] A propagandában ezt gyakran egy olyan átmeneti jelenségként jelenítették meg, amely a kizsákmányolók, a korábbi elnyomók elnyomására irányul, és aminek addig kell fennmaradnia, amíg a burzsoáziától el nem vették minden gazdasági, politikai hatalmát, hogy az átkerüljön a proletariátus kezébe.^[2] Friedrich Engels szerint a proletárdiktatúra először az 1871-es párizsi kommünben valósult meg.

A kifejezés először Marx egyik Joseph Weydemeyerhez 1852-ben írott levelében jelent meg. Itt a kapitalizmust követő szocialista társadalom politikai hatalmát jelöli.

Átfogalmazása

A fenti, társadalomtudományi meghatározottságú marxi értelmezést a későbbi évtizedekben többször újrafogalmazták. Plehanov, a 19. század végi orosz szociáldemokraták vezetője tette mozgalmuk alaptételévé a proletárdiktatúra kivívásának igényét. Tanítványa, majd később ellenfele, a nála radikálisabb nézeteket valló Lenin már egészen más kontextusba helyezte a proletariátus diktatúrájának fogalmát. 1917-ben előadott áprilisi téziseiben elvetette a parlamentáris demokrácia jogosultságát egy esetleges proletárdiktatúrában, és társadalmi kérdésekben az osztályharcra helyezte a hangsúlyt. Az első, 1918-as szovjet alkotmány szerint országuk proletárdiktatúra, amelyet a szovjethatalom irányít (a passzus 1936-ban kikerült az alaptörvényből).

Az 1920-as évektől kezdve a nyugati közvélemény a Szovjetunió és a keleti blokk országainak sztálini típusú állami terrorját illette a proletárdiktatúra elnevezéssel – sokak szerint helytelenül.

Jegyzetek

További információk

• Magyarországon

Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!