Pártos Gyula
Születési neve	Puntzman Gyula
Született	1845. augusztus 17. Apatin
Elhunyt	1916. december 22. (71 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Vittorina Bartolucci
Iskolái	Berlini Műszaki Főiskola Zrenjaninska Gimnazija
Munkái
Jelentős épületei	Szent István-templom (Kiskunfélegyháza)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pártos Gyula témájú médiaállományokat.

Pártos Gyula, születési nevén Puntzman Gyula (Apatin, 1845. augusztus 17. – Budapest, 1916. december 22.^[1]) építész, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője. Pártos Béla közíró, ügyvéd, országgyűlési képviselő testvére, Vittorina Bartolucci opera-énekesnő férje, Radnai Miklós zeneszerző, operaigazgató apósa.

Kezdetben Szkalnitzky Antalnál tanult. Hauszmann Alajos és Lechner Ödön évfolyamtársaként 1870-ben Berlinben szerzett építészi oklevelet. Ezután Pesten társult Lechner Ödönnel, akivel több évtizedes szoros kapcsolata Lechner külföldi útjai után is helyreállt. Közös irodájukban a szervezői feladatokat Pártos látta el, míg a pályázatok és megvalósult művek Lechner művészetét tükrözik. Néhány önálló tervén (kiskunfélegyházi Szent István-templom, 1873-1877, ugyanitt Kalmár-kápolna, 1875-1876, kecskeméti református bazár, 1877) kívül részt vett Lechner csaknem valamennyi megvalósult tervének kivitelezésében. Pártos és Lechner társas viszonya csak az Magyar Iparművészeti Múzeum befejezése után, 1896-ban szűnt meg. Az 1900-as évek elején önálló megbízásokat is kapott Budapesten, Győrött, Cegléden, Pozsonyban. Ezek közül egyes tervek Lechner stílusát követték (mint a bajai takarékpénztár, a mai Türr István Múzeum épülete 1893-ban), míg mások a historizmushoz hajlottak.

• 1871–1872: Bérház, Bajcsy-Zsilinszky u. 43.^[2] – Lechner Ödönnel közösen
• 1873–1877: Szent István-templom, Kiskunfélegyháza, Szent István tér 3.^[2]
• 1875–1876: Kalmár-kápolna, Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc tér 17.^[3]
• 1877: Református templom bazárja, Kecskemét^[2]
• 1881–1884: Városháza, Szeged^[2] – Lechner Ödönnel közösen
• 1882: Zombor, megyeháza átalakítása^[4]
• 1883: Milkó-palota, Szeged, Roosevelt tér 5. ^[5] – Lechner Ödönnel közösen
• 1883–1886: Drechsler-palota (más néven: MÁV nyugdíjintézet bérháza), Budapest, Andrássy út 25^[2] – Lechner Ödönnel közösen
• 1887: Rudolf lovassági laktanya, Kecskemét^[6] – Lechner Ödönnel közösen
• 1888–1890: Thonet-ház, Budapest, Váci utca 11/A^[2] – Lechner Ödönnel közösen
• 1893: Szekszárd Szálló, Szekszárd, Garay tér 7.^[7] – Lechner Ödönnel közösen
• 1893: Bajai takarékpénztár, ma: Türr István Múzeum épülete^[8]
• 1893–1896: Iparművészeti Múzeum, Budapest, Üllői út 33–37.^[2] – Lechner Ödönnel közösen
• 1893–1897: Városháza, Kecskemét, Kossuth tér 1.^[2] – Lechner Ödönnel közösen
• 1896: Szekszárdi Főgimnázium^[6]
• 1900–1901: Magyar Királyi Állami Mechanikai Órásipari Szakiskola, Budapest, Tavaszmező u. 15.^[9]
• 1903: Posta- és Távírda-igazgatóság székháza, Pozsony^[10]
• 1903: Ceglédi Főgimnázium, ma: Kossuth Gimnázium, Cegléd, Rákóczi út 46.^[11]
• 1903–1905: Fekete Sas Szálló, Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3.^[12]
• 1905–1906: Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete, ma: Szerb Antal Gimnázium, Budapest, Batthyány Ilona utca 12.^[6]
• 1907: Olasz Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, Stefánia út 95.^[13]
• 1910–1911: Magyar Királyi Állami Nőipariskola, ma: Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola, Budapest, Rákóczi tér 4-5.^[14]
• 1910–1912: Tóth Kálmán utcai elemi iskola, ma: Budapest IX. Kerületi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest, Tóth Kálmán u. 35.^[2][15]
• ?: Színházépület, Zombor^[2]
• ?: Polgári iskola, Kassa, Moyzesova utca^[16]

• 
  Szent István-templom, Kiskunfélegyháza
• 
  Tóth Kálmán utcai elemi iskola, Budapest
• 
  Iparművészeti Múzeum, Budapest
• 
  Magyar Királyi Állami Nőipariskola, Budapest
• 
  Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete, Budapest
• 
  Magyar Királyi Állami Mechanikai Órásipari Szakiskola, Budapest
• 
  Főgimnázium, Cegléd
• 
  Olasz Köztársaság Nagykövetsége, Budapest
• 
  Városháza, Kecskemét
• 
  Drechsler-palota, Budapest
• 
  Posta- és Távírda-igazgatóság székháza, Pozsony
• 
  Kalmár-kápolna, Kiskunfélegyháza

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Életrajzi Index

• A kiskunfélegyházi Szent István-templom története Archiválva 2021. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Lechner Ödön
• Szecesszió