Molln
Molln címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Felső-Ausztria
Járás	Kirchdorf an der Krems-i járás
Irányítószám	4591
Körzethívószám	07584
Forgalmi rendszám	KI
Népesség
Teljes népesség	3653 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	442 m
Terület	191,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 53′ 01″, k. h. 14° 15′ 32″47.883611111111, 14.25888888888947.883611°N 14.258889°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 01″, k. h. 14° 15′ 32″47.883611111111, 14.25888888888947.883611°N 14.258889°E
Molln weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Molln témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Molln osztrák mezőváros Felső-Ausztria Kirchdorf an der Krems-i járásában. 2019 januárjában 3648 lakosa volt.

Molln Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Krummen Steyerling folyó mentén. Területéhez tartozik a Kalkalpen Nemzeti Park egy része, a Sengsen-hegység északi lejtői. Itt található a nemzeti park központja is. Területének 69,5%-a erdő és 20,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 településrészt, illetve falut egyesít: Breitenau (481 lakos 2019-ben), Molln (2449) és Ramsau (718).

A környező önkormányzatok: délkeletre Rosenau am Hengstpaß, délre Roßleithen, délnyugatra Sankt Pankraz, nyugatra Klaus an der Pyhrnbahn, északnyugatra Grünburg, északra Steinbach an der Steyr, északkeletre Ternberg, keletre Reichraming.

Molln neve a szláv szmolna – gyanta kifejezésből ered. Írásban először 1233-ban említik a garsteni kolostor egyik oklevelében, mint Heinrich von Molna lovag lakhelyét. 1336-ban II. Albert herceg mezővárosi jogokat biztosított a jelentős kereskedelmet bonyolító településnek. Amikor azonban elzálogosította a spitali apátságnak, a mezővárosi státusz elveszett és Molln csak 1977-ben kapta vissza korábbi rangját.

A lakosság elsősorban mezőgazdaságból élt, de idővel egyre kevésbé voltak képesek fizetni az egyre fokozódó adó- és robotterheket. Nyomorúságukat fokozták a huszita, török és vallásháborúk. 1649-ben 76 család pusztult éhen és a parasztok koldulni kényszerültek. 1704-ben a parasztok fellázadtak és megakadályozták erdőik kiirtását – a fára a stájerországi erődítésekre volt szükség. A lázadás vezetőit elfogták és kivégezték, illetve hosszú börtönbüntetésre ítélték. 1717-ben a vadkár miatt szegültek ellen a törvénynek és irtották ki a szarvasokat. A hatóságok az orvvadászok egy részét megbüntették, de bizottságot állítottak fel a vadkár mértékének megállapítására.

A hegyekben némi vas- és ólomércet is bányásztak, feltehetően már a 13. századtól kezdve, bár írásos bizonyíték csak 1570-től áll rendelkezésre. Érc azonban csak kevés volt és az sem jó minőségű, így a 18. század végére leálltak a kitermeléssel. 1780-ban Mária Terézia engedélyezte egy kaszagyártó üzem létesítését. A gyárat 1962-ben modernizálták és galvanizáló üzemmé alakították át. Jellegzetes mollni iparág a dorombkészítés, amely a 17. századra nyúlik vissza. 1818-ban 34 hangszerkészítő mester dolgozott a településen; mára három maradt, akik hagyományos módszerrel készítik termékeiket.

Az első világháború és az azt követő gazdasági válság a mollniak elszegényedéséhez vezetett és elharapózott az orvvadászat. Az erdészek és az orvvadászok több alkalommal konfliktusba keveredtek és egy alkalommal meggyilkolták Lamberg gróf erdészét. 1919 márciusában a grünburgi vasútállomáson erőszakkal kiszabadítottak a csendőrök kezei közül néhány letartóztatott orvvadászt, majd aznap este az egyik fogadóban egy összetűzés során három orvvadász és egy csendőr meghalt.

A nemzetiszocialista időszakban 13 mollnit gyilkoltak meg. Heten Jehova tanúi voltak, kettőt politikai nézeteik miatt tartóztattak le, kettőt fogyatékosságuk miatt a hartheimi eutanáziaközpontba küldtek, a maradék kettő pedig lengyel kényszermunkás volt: egyiküket nyilvánosan felakasztották.

A mollni önkormányzat területén 2019 januárjában 3648 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 1991-ben érte el 3753 fővel, azóta némi csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 90,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 86,5%-a római katolikusnak, 1,7% evangélikusnak, 7,1% mohamedánnak, 3,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (91,1%) mellett a törökök (5,3%) és a horvátok (1,4%) alkották.

A lakosság számának változása:

• a Szt. Lőrinc-plébániatemplom. Főoltárának képét Leopold Kupelwieser festette.
• a frauensteini kegytemplom Ramsauban. Főoltárán az ún. védőköpenyes Madonna szobrát a neves szobrász, Gregor Erhart készítette 1510-ben.
• a barokk plébánia 1734-ben épült.
• az 1908-ban épült Steyrdurchbruch-vízierőmű
• a helytörténeti múzeum
• a Hoisnhaus, egy volt dorombkészítő műhely

• Marlen Haushofer (1920–1970) író.
• Franz Karl Stanzel (1923–2023) osztrák anglicista és irodalomtudós.

• Buseck (Németország)
• Tát (Magyarország)

• Willibald Girkinger / Wolfgang Heitzmann: Die Steyr –- Landschaft und Menschen am Fluß. Linz: Oberösterreichischer Landesverlag, 1990. 2. Auflage. ISBN 3-85214-527-9
• Franz Kirchner: Das Mollner Heimatbuch
• A település honlapja
• 40909 – Molln Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Molln című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.