Klaus an der Pyhrnbahn
A Szeplőtelen fogantatás-plébániatemplom
Klaus an der Pyhrnbahn címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Felső-Ausztria
Járás	Kirchdorf an der Krems-i járás
Irányítószám	4564
Körzethívószám	07585
Forgalmi rendszám	KI
Népesség
Teljes népesség	1063 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	466 m
Terület	107,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 49′ 50″, k. h. 14° 09′ 29″47.830555555556, 14.15805555555647.830556°N 14.158056°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 50″, k. h. 14° 09′ 29″47.830555555556, 14.15805555555647.830556°N 14.158056°E
Klaus an der Pyhrnbahn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Klaus an der Pyhrnbahn témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Klaus an der Pyhrnbahn osztrák község Felső-Ausztria Kirchdorf an der Krems-i járásában. 2019 januárjában 1051 lakosa volt.

Klaus an der Pyhrnbahn Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Steyr folyó mentén; ennek felduzzasztásával alakult ki a 7 km hosszú Klausi-víztározó, amely egy 19,6 MW-os vízierőművet működtet. Területének 80,9%-a erdő és 6,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 településrészt, illetve falut egyesít: Klaus an der Pyhrnbahn (450 lakos 2019-ben), Kniewas (38) és Steyrling (563).

A környező önkormányzatok: északra Micheldorf in Oberösterreich, északkeletre Molln, délkeletre Sankt Pankraz, délre Hinterstoder, nyugatra Grünau.

A Steyr-melléki erdős hegyvidék a bronzkortól kezdve lakott volt, bár csak igen ritkásan. A folyó völgyében az ókorban római út vezetett, melynek maradványai néhol ma is láthatóak. Klaus területe eredetileg Bajorország keleti határvidékéhez tartozott, a 12. században került az Osztrák Hercegséghez. Első, viszonylag bizonytalan datálású említése 1175-ből vagy 1178-ból származik, amikor egy bizonyos Udalschalk von Klaus volt a kapitánya a stájer őrgrófok klausi várának. Egy 1192-es oklevél már a Babenbergek tulajdonaként említi a várat. A települést 1490-ben az Ennsen túli Ausztria hercegségéhez sorolták. A napóleoni háborúk során több alkalommal megszállták. 1918-tól Klaus Felső-Ausztria tartomány része. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba osztották be, majd a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.

A klausi vízierőművet 1973-ban kezdték építeni és 1975-ben kezdte meg működését.

A Klaus an der Pyhrnbahn-i önkormányzat területén 2019 januárjában 1051 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 1951-ben érte el 1526 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 89,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 5,9% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 80,7%-a római katolikusnak, 7,7% evangélikusnak, 3,1% mohamedánnak, 6,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (94,7%) mellett a horvátok (1,5%) és a bosnyákok (1%) alkották.

A lakosság számának változása:

• a klausi vár és kastély. A várat 1175-ben említik először, a közvetlenül mellette fekvő kastélyt 1578-ban építtette Ulrich von Storch; 1758-ban barokk stílusban átépítették.
• A Szeplőtelen fogantatás-plébániatemplom
• az ún. hegyi templom, a Keresztelő Szt. Jánosnak szentelt volt plébániatemplom 1618-ban épült a protestánsok részére, 1674 óta a katolikusoké
• steyrlingi vasúti viadukt

• A település honlapja
• 40906 – Klaus an der Pyhrnbahn Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Klaus an der Pyhrnbahn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.