Különböző számítógépek (Balról jobbra: asztali számítógép képernyővel és billentyűzettel; okostelefon színes kijelzővel; videójáték-konzol; szuperszámítógép)

A „számítógéptípus” ma a moduláris jellegű személyi számítógépek megjelenésével már nem igazán értelmezhető fogalom, ma már alapvetően alkatrészgyártókról beszélhetünk. E mellett azonban léteznek komplex megoldások, ami a szoftver-hardver-szolgáltatások együttesét jelenti.

A személyi, otthoni számítógépek megjelenése idejében az egyes típusok egységes egészet alkottak, ezért gyártók szerinti elkülönítés, és azon belül típusok szerinti elkülönítés is megvalósítható volt.

A mikroszámítógépek személyi használatra szánt számítógépek.

Az otthoni vagy hobbi számítógépek gyártása már véget ért, helyettük is személyi számítógépeket használatosak. Mi különbözteti meg az előbbit az utóbbitól? A hobbiszámítógép felhasználója a gépén elsősorban a játszani és a számítástechnikával (programozással) ismerkedni akart, elfogadható áron. Az olcsóbb árért cserébe beletörődött az alábbi technikai korlátokba:

• monitor helyett TV használata (általános)
• adattárolás floppy vagy winchester helyett kazettán (általános), illetve kis kapacitású, lassú, nem szabványos floppy-egységek használata (Commodore, Atari gépek)
• olcsó, kényelmetlen billentyűzet, esetenként érintőfólia (például ZX81) vagy más pótmegoldás (például Primo)
• teljes inkompatibilitás más gyártók gépeivel, részleges kompatibilitás az egyes gyártók sorozatain belül

Az otthoni számítógépek megjelenésének kezdetén alapvetően két processzor családdal szerelték ezeket a számítógépeket:

• MOS Technology 65xx processzorcsalád
• Z80 processzorcsalád

Ezekkel a processzorokkal működtek a Commodore és az Atari gépei, ezek közül Magyarországon a Commodore volt az elterjedtebb.

A Z80 processzorral szerelt gépek voltak a nagy sikerű ZX Spectrum széria gépei, valamint az iskolaszámítógép program keretében életre hívott magyar fejlesztésű számítógépek is.

Videoton TVC, Primo, HT-1080Z

Okostelefonok, tabletek, e-könyv olvasók.

Ide tartoznak a PC-k: desktopok, laptopok, notebookok. Leginkább az x86 processzor család köré csoportosítható.

A miniszámítógépek olyan több felhasználós számítógépek, amelyek méretük miatt személyi számítógépként is használhatók. A '70-es, '80-as években ez az osztály egy elszigetelt csoportot alkotott, saját hardverrel és operációs rendszerrel. Modernebb kifejezések a miniszámítógép típusú számítógépekre a midrange számítógép (IBM), a workstation (munkaállomás – Sun Microsystems és általános UNIX/Linux kifejezés) és szerver.

Ezek az angolul midrange számítógépek, amelyek a nagyszámítógépek (mainframe) és miniszámítógépek között állnak. Ebbe az osztályba tartoznak pl. az IBM System/38 vagy IBM AS/400 ill. IBM System i gépek.

Az ötvenes évektől napjainkig jelen van a nagyszámítógépek kategóriája. Jellemző rá a magas rendelkezésre állás, hibatűrés, biztonságosság, extrém szerviz funkciók. Elsősorban, bankok, tőzsdék, állami és katonai célú felhasználásuk van. A '80-as években a PC és az alsóbb kategóriák megjelenésével ugyan szűkült a piaca, de még mindig tartják magukat. Ilyenek az IBM mainframe vonala, vagy a régen Tandem Computers ma HP, vagy a szintén a HP-hoz került DEC alpha alapú számítógépei.

A szuperszámítógépek a nagyszámítógépek egy osztálya; rendkívül nagy számítási igényt kielégítő ill. kiugróan nagy teljesítményű számítógépek tartoznak ide. A teljesítmény értékelése idővel változik, pl. a legtöbb egykori szuperszámítógép mára egy közép- vagy alsó kategóriás gép teljesítményét nyújtja. A szuperszámítógépeket 1993 óta a TOP500 projekt keretében rangsorolják. Példák: Cray modellek, IBM Deep Blue (1997-ben 259.), IBM Watson (80 TFLOP-os teljesítményével a 94. helyen állna^[1]); újabbak: Tianhe-1A, K computer, IBM Sequoia – ez utóbbi a jelenlegi (2012. június) első helyezett.

• Bell törvénye a számítógéposztályokról