Okostelefonnak (angolul smartphone) nevezzük a fejlett, gyakran PC-szerű funkcionalitást nyújtó mobiltelefonokat. Nincs egyértelmű meghatározás arra, hogy mi az okostelefon.^[1][2] Egyesek szerint okostelefon az a mobil, aminek teljes értékű operációs rendszere szabványosított interfészeket és platformot nyújt az alkalmazásfejlesztők számára.^[3] Mások meghatározásában az okostelefon egyszerűen egy olyan készülék, ami olyan fejlett funkciókat tartalmaz, mint e-mail, Internet és e-könyv-olvasó, és/vagy teljes értékű billentyűzet, vagy külső USB-s billentyűzet és VGA csatlakozó. Más szavakkal, egy olyan miniatűr számítógép, ami telefonként is képes működni.^[4][5] Az okostelefon szó továbbgondolásával megjelent a fejlett képességekkel nem rendelkező készülékekre a „butatelefon” elnevezés. A képességeiben e kettő között álló telefonokat angol nyelvterületen feature phone-nak (magyarul elterjedtebb néven: középkategóriás telefonnak) is nevezik.

Nincs megegyezés az iparágban arról, hogy pontosan mi teszi az okostelefont, és a meghatározások az idő múlásával változnak.^[2] David Wood, a Symbian Ltd. ügyvezető alelnöke szerint „az okostelefonok két alapvető dologban különböznek a hagyományos mobiltelefonoktól: ahogyan összerakják őket, és amire képesek.”^[6] Más definíciók különböző helyre teszik a hangsúlyt ezen két faktor között.

„Az okostelefonok csak egyetlen evolúciós lépcsőfokot képviselnek a fejlődés folyamatában, így meglehet, hogy az eszköz egy ponton még kisebbé válik és egyáltalán nem fogjuk már telefonnak nevezni, de egy integrált eszköz lesz […] a lényeges dolog itt, hogy az eszköz lehetőség szerint láthatatlan legyen, ne álljon a feladatot végző személy útjába” – véli Sacha Wunsch-Vincent, az OECD közgazdásza.^[7]

A legtöbb, jelenleg okostelefonnak tekintett készüléken jól meghatározható operációs rendszer fut. Képességek tekintetében a legtöbb okostelefon teljes értékű e-mailezésre képes és határidőnapló-funkcionalitást is tartalmaz. Az egyéb képességek közé tartozhat valamilyen plusz beviteli felület, mint egy miniatűr QWERTY billentyűzet, érintőképernyő vagy D-pad, beépített fényképezőgép, névjegyzék, gyorsulásmérő, beépített navigációs hardver és szoftver, üzleti dokumentumok olvasásának képessége, médialejátszó zene lejátszásához, fényképek és videóklipek nézegetéséhez, internetböngésző, vagy valamilyen biztonságos módszer az üzleti levelezés kezelésére, mint a BlackBerryben. A legtöbb okostelefon képes arra, hogy annyi nevet tároljon a névjegyzékben, amennyit csak a memória mennyisége lehetővé tesz, ellentétben a hagyományos telefonokkal, ahol ez szokásosan limitálva van. A legtöbb okostelefonon lehetséges akár 5000 nevet is tárolni.

• Gesture Sensor: infrasugarakkal érzékeli a felhasználó kézmozdulatait
• Proximity Sensor: infrasugarakkal érzékeli a felhasználó közelségét
• Gyro Sensor: érzékeli a telefon 3 irányú elfordulását
• Accelerometer: gyorsulásmérő érzékeli a telefonkészülék különböző elmozdulását
• Magnetometer: érzékeli a Föld mágneses terét
• Thermometer/Air humidity Sensor: hőmérséklet és páratartalom érzékelő
• Pedometer:lépésszámláló
• Barometer: érzékeli a légnyomás változását
• Hall Sensor: Érzékeli, hogy a telefon tokja nyitva vagy zárva van e.
• RGB Light Sensor: a kijelző fényerejét és élességét állítja a külső fényviszonyokhoz^[8]

Az okostelefonokon található operációs rendszerek közé tartozik a Symbian OS, az iPhone OS, a RIM BlackBerryje, a Microsoft Windows Phone, a Linux, a Palm WebOS, a Firefox OS, az Ubuntu Touch, a Google-féle Android. Az Android és a WebOS Linux alapra épül, az iPhone OS pedig a Unix-rokon BSD és NeXTSTEP operációs rendszerekből származtatható.

Az okostelefonok miatt az internetfüggők száma erősen valószínűthető, hogy nőni fog. Ráadásul így veszélyesebb a dolog, mert mindig ott van velünk a „kábítószerünk” – mondja dr. Hilarie Cash, az amerikai internetfüggőket kezelő RESTART tábor alapítója.^[10] A kóros játékszenvedélyt (patológiás gambling) az addikciók körébe sorolják.

Nicholas Carr A felszínesség című, 2010-ben megjelent könyvében^[11] kijelenti: „A mindennapjaink szerves részét képező internet folyamatosan eltereli a figyelmünket, és nem engedi, hogy hosszabb ideig egyetlen dologra összpontosítsunk. Képtelenek leszünk rendesen koncentrálni.”

Bár a koncentráció hosszabb szövegeknél romlik, az érem másik oldala, hogy a döntési képességek javulhatnak. Magyarországon az internetpenetráció 2009 második felében 55% volt;^[12] az internetet használók és nem használók közötti digitális szakadékot a számítógépnél olcsóbban beszerezhető okostelefonok várhatóan csökkenteni fogják.

Egy másik problémakör a telefonok elő- és utóélete: az előállításhoz szükséges nyersanyagok bányászata közbeni problémák, az esetenként gyerekmunkásokat^[13] alkalmazó összeszerelő cégek, illetve a használat után hulladékká vált telefonok környezeti, egészségi hatásai. Az okostelefonokhoz is használt ón, tantál, arany esetenként szabályozatlan bányászata sok egészségi és természetvédelmi gondot okoz.^{[14][15][16][17]} Szintén egészségi és természetvédelmi kockázata van a fejlődő országokba hulladékként szállított elektronikai eszközöknek is.^[18] Utóbbi problémákra reagálva született meg 2013-ban a Fairphone, az első "etikus okostelefon".^[forrás?]

• 
  A Nokia E71 smartphone, S60 3rd Edition, Feature Pack 1 platformot futtatva a Symbian OS v9.2 alatt
• 
  A Palm webOS-ét futtató Palm Pre smartphone
• 
  Samsung Wave S8500, Bada rendszert futtató smartphone
• 
  Xiaomi Redmi Note, MIUI rendszerrel
• 
  Samsung Galaxy S4, Android készülék
• 
  iPhone 6
• 
  iPhone 7

Ez a szócikk részben vagy egészben a Smartphone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A Wikimédia Commons tartalmaz Okostelefonok témájú kategóriát.