Mezősas
Református templom
Mezősas címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Somi László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4134
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	587 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	24,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	26,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 34′47.116666666667, 21.56666666666747.116667°N 21.566667°EKoordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 34′47.116666666667, 21.56666666666747.116667°N 21.566667°E
Mezősas Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Mezősas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezősas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezősas község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík központi vidékén, a Kutas-főcsatorna partján fekszik.^[3]

Szomszédai: észak felől Berettyóújfalu, kelet felől Told, délkelet felől Körösszegapáti, dél felől Magyarhomorog, nyugat felől pedig Furta; közúti kapcsolata csak Berettyóújfaluval és Körösszegapátival van.

A településen végighúzódik észak-déli irányban a Berettyóújfalu-Körösszegapáti közti 4217-es út, közúton csak ezen érhető el mindkét végponti település irányából. Az ország távolabbi részei felől – megközelítési iránytól függően – a 42-es vagy a 47-es főutat érdemes célba venni, majd Berettyóújfalunál letérni déli irányban.

Az első írásos emlék a faluról 1213-ból való. A nagyváradi levéltárban fellelhető oklevél adatai szerint SÁS néven szerepel.

A török hódoltság kezdetekor 1410-ben SAAS nemesi néven fordul elő úgy, mint SAS 1486-ban a Csáky család egyik oklevelében szerepel. 1552-ben már 21 portás helység az Ártándy és a Sasy család birtokában.

1605-ben Bocskai István hajdú-megyei kiváltságot ad a falunak, Haraszty Árpád főhadnagy és Tomory Demeter alhadnagy parancsnoksága alatt 59 hajdúvitéz telepedett itt le.

A török hódítás következtében 1660-tól teljesen elnéptelenedik, a lakosai más falvakban élnek tovább közel 80 évig. 1740-ben jelzik újra a császári összeírások, 1755-től újra íródnak az anyakönyvek, ismét vannak írásos emlékek.

Az 1848-as szabadságharc idején a feljegyzések 45 személyt említenek, akik a harcokban haltak meg. A falu 59 gyalogost és 16 lovas nemzetőrt adott a szabadságharcnak, de sajnos sorsukról nincs emlék.

A dualizmus korában olvasóegylet, lövészegylet is működött jelezve, hogy él a település.

Az első és a második világháború több száz áldozatot követelt, nekik állított emléket a falu 1994-ben.

1945-től megindult az újjáépítés, először a templomot javították meg, ami 1947-re el is készült. 1950-től az addigi egyházi általános iskolát államosították és megalakult az Egyetértés mgtsz is.

1960-ban 4 szomszédos község összevonásával nagyközségi közös tanács alakult, ami csak a rendszerváltáskor bomlott fel a népszavazást követően. A 60-70-es években nagyon kevés beruházás történt Mezősason, talán a vízművet és az óvodát lehetne említeni. Ugyanekkor indult meg a nagyarányú elvándorlás.

1990-ben az első szabad választásokon Bagdi János lett a polgármester.

1990-től napjainkig óriási fejlődés történt minden téren. A községben minden út szilárd burkolatú, van vezetékes gáz és telefon.

A falu lakosainak létszáma az évek alatt jelentősen csökkent, ma alig 740 fő, de a mai lakosok egy olyan faluban élnek, amely akarja a fejlődést és képes a fejlődésre.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 9,7% cigánynak, 0,2% németnek, 5,7% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,2%, református 63,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,7% (16,2% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% cigánynak, 7,3% románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,2% ortodox, 20,1% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).^[14]

• Tóth József (1839 - 1912) - magyar királyi tanfelügyelő, Promontor (Budafok) egykori tanítóinak, tanárainak, valamint a település iskolaügyeinek támogatója.

• Mezősas az utazom.com honlapján

Sablon:Hajdú-Bihar megye települései m v sz Hajdú-Bihar vármegye települései
Megyei jogú város	Debrecen
Városok	Balmazújváros Berettyóújfalu Biharkeresztes Derecske Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúsámson Hajdúszoboszló Kaba Komádi Létavértes Nádudvar Nyíradony Polgár Püspökladány Téglás Tiszacsege Vámospércs
Nagyközségek	Bagamér Csökmő Egyek Földes Hosszúpályi Nagyrábé Nyírábrány Pocsaj Sárrétudvari Zsáka
Községek	Álmosd Ártánd Bakonszeg Báránd Bedő Berekböszörmény Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Bocskaikert Bojt Darvas Ebes Esztár Folyás Furta Fülöp Gáborján Görbeháza Hajdúbagos Hajdúszovát Hencida Hortobágy Kismarja Kokad Konyár Körösszakál Körösszegapáti Magyarhomorog Mezőpeterd Mezősas Mikepércs Monostorpályi Nagyhegyes Nagykereki Nyíracsád Nyírmártonfalva Sáp Sáránd Szentpéterszeg Szerep Tépe Tetétlen Tiszagyulaháza Told Újiráz Újléta Újszentmargita Újtikos Váncsod Vekerd