Berekböszörmény
Gótikus eredetű református templom
Berekböszörmény címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Ernő (független)[1]
Irányítószám	4116
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	1664 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	44,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 04′, k. h. 21° 41′47.066666666667, 21.68333333333347.066667°N 21.683333°EKoordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 21° 41′47.066666666667, 21.68333333333347.066667°N 21.683333°E
Berekböszörmény Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Berekböszörmény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berekböszörmény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berekböszörmény község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

A magyar-román határ mellett fekszik, Biharkeresztestől délre; földrajzi szempontból a Bihari-sík délkeleti peremén.^[3]

További szomszédai: délnyugat felől Körösszegapáti, nyugat felől az utóbbihoz tartozó Körmösdpuszta, északnyugat felől pedig Told. Keleti és déli irányból Romániához tartozó területek határolják, a legközelebbi szomszéd település ebben az irányban Körösszeg (Cheresig) dél-délkeleti irányban.

A településen végighúzódik a Biharkeresztes-Komádi közti 4215-ös út, közúton csak ezen az útvonalon érhető el mindkét végponti település irányából.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Biharkeresztes vasútállomása.

Berekböszörmény egykor a vidék legnagyobb községe volt, 1396-ban a körösszegi várhoz tartozott. Nagy- és Berekböszörmény egykor ikerközségek voltak, és a hagyományok szerint az itt levő Vernyike dűlő helyén állt valamikor Vernyike-Böszörmény község is. 1421-ben a korabeli oklevelek Berekböszörményt falunak, Nagyböszörményt pedig városnak írták le. 1554-es adólajstrom pedig külön Nagyböszörmény és külön Bereg helységet említett. 1520-ban a település birtokosai a Csákyak voltak. Az ekkori vámösszeírásban Böszörmény néven mint vámszedőhely szerepel. A falu egykor vásáros hely volt, és az 1800-as évek elején Serfőzdéje is volt.

A település fennmaradt régi helynevei közül említést érdemel Korhánydomb, és a Budai halom, és a falu határán vonul át az ún. Ördögárok is. A 18. század végén a Csáky család itt szép úrilakot is épített.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 2,1% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 52,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 23,1% (14% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 3,3% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt református, 3,8% római katolikus, 1,6% ortodox, 0,6% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).^[13]

• Református temploma késő gótikus épületrészletek felhasználásával 1678-ban épült, 1783-ban átalakították.
• Hársfasora Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek részét képezi.
• A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

• Itt született 1783-ban Szivák Miklós úrbéri terheket viselő, jobbágytelken élő kisnemes, az 1848-as első népképviseleti országgyűlés tagja; a Verőce vármegyei Antal Mihállyal együtt ők ketten voltak az első parasztképviselők.
• Itt született 1845. május 12-én Nyíri István magyar gépészmérnök, malomüzem- és fürdőalapító.
• Itt született 1906. szeptember 25-én Kovács Dezsőné Balogh Margit korrekorder. (110 év és 230 nap)^[14]
• Itt született 1888. augusztus 11-én Emőd Tamás költő.
• Itt született 1927. július 25-én prof. dr. Leel-Őssy Lóránt, ideg-elmegyógyász főorvos, címzetes egyetemi tanár. (2008)
• Itt született 1928. február 5-én Tarsoly Elemér Jászai Mari-díjas színművész.
• Itt született 1936. június 13-án Veres Győző kétszeres, egyben első magyar súlyemelő világbajnok, sokszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmes. 18 világcsúcsdöntés fűződik nevéhez.

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

• Berekböszörmény az utazom.com honlapján

Sablon:Hajdú-Bihar megye települései m v sz Hajdú-Bihar vármegye települései
Megyei jogú város	Debrecen
Városok	Balmazújváros Berettyóújfalu Biharkeresztes Derecske Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúsámson Hajdúszoboszló Kaba Komádi Létavértes Nádudvar Nyíradony Polgár Püspökladány Téglás Tiszacsege Vámospércs
Nagyközségek	Bagamér Csökmő Egyek Földes Hosszúpályi Nagyrábé Nyírábrány Pocsaj Sárrétudvari Zsáka
Községek	Álmosd Ártánd Bakonszeg Báránd Bedő Berekböszörmény Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Bocskaikert Bojt Darvas Ebes Esztár Folyás Furta Fülöp Gáborján Görbeháza Hajdúbagos Hajdúszovát Hencida Hortobágy Kismarja Kokad Konyár Körösszakál Körösszegapáti Magyarhomorog Mezőpeterd Mezősas Mikepércs Monostorpályi Nagyhegyes Nagykereki Nyíracsád Nyírmártonfalva Sáp Sáránd Szentpéterszeg Szerep Tépe Tetétlen Tiszagyulaháza Told Újiráz Újléta Újszentmargita Újtikos Váncsod Vekerd