Menachem Mendel Schneerson
Született	1902. április 5.[1] Mikolajiv
Elhunyt	1994. június 12. (92 évesen)[2][3][4][5] New York
Állampolgársága	orosz (1902 – 1917. november 8.) szovjet (1917–) amerikai (1940-es évek – 1994)
Házastársa	Chaya Mushka Schneerson (1928. november 27. – 1988. február 10.)
Szülei	Chana Schneerson Levi Yitzchak Schneerson
Foglalkozása	Rebbe
Tisztsége	elnök (Agudas Chasidei Chabad, Merkos L'Inyonei Chinuch, Machneh Israel, Kehot Publication Society) Rebbe (1950. január 18. – 1994. június 12., Chábád)
Iskolái	École spéciale des travaux publics, du bâtiment et de l’industrie Humboldt Egyetem Párizsi Egyetem Szentpétervári Állami Egyetem Hildesheimer Rabbinical Seminary
Kitüntetései	Kongresszusi Aranyérem az Orosz Birodalom díszpolgára[6][7]
Sírhelye	Ohel (המבנה במרכז חלקת חב"ד - חלקה א)[8] Montefiore Cemetery (Society Name: AGUDAS CHASIDE CHABAD, Block: 94 | Row: 006L | Grave: 19 & 20)[8]
Menachem Mendel Schneerson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Menachem Mendel Schneerson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Menachem Mendel Schneerson (Nyikolajev, 1902. április 18. – 1994. június 12.), akit sokan csak „a Rebbe”, illetve a „Lubavicsi Rebbe”-ként emlegetnek, a 20. század egyik legbefolyásosabb zsidó szellemi vezetője.

A haszid judaizmus Chábád Lubavicsi mozgalmának nagy hatású vezetője. Életfilozófiája a „tartalmas élet”. Egyaránt érdekelte a modern tudományosság és a hagyományos vallási bölcselet, matematikusként és természettudósként is ismerték.

Nyikolajevben (ma Mikolajiv), egy a mai Ukrajnához tartozó városban született. Apja Levi Jichak Schneerson, köztiszteletnek örvendő Talmudista és Kabbalista rabbi volt, anyja Cháná Schneerson (née: Janovszki) szintén rabbicsaládból származott. Nevét a harmadik lubavicsi rebbe, a Cemách Cedek után kapta. Két öccse volt. 1907-ben költöztek Jekatyerinoszlavba (ma Dnyipro), ahol apját főrabbinak választották. Rendkívül tehetséges volt, 12 évesen már a Tóra mélységeinek ismerőjeként tekintettek rá.

1923-ban ismerkedett meg Joszéf Jichák Schneerson (1880-1950) rabbival, aki a lubavicsi közösség akkori rabbija volt; a „hatodik rebbe”. Hamar a rebbe tanítványainak a belső körébe került. A hatodik rebbe második lánya, Chájá Muská (1901-1988) lett a felesége. 1928-ban Varsóban házasodtak össze, házasságuk 60 boldog évig tartott, ám gyermekük nem született. 

Az esküvő után Berlinben éltek, ahol a fiatal rabbi matematikát, fizikát és filozófiát tanult a legrégebbi berlini felsőoktatási intézményben, a Humboldt Egyetemen. Később, élete során sokszor felemlegette, hogy mennyire élvezte Erwin Schrödinger előadásait. Schneerson a világi tanulmányok mellett a vallást sem hanyagolta el, egyetemi évei alatt több ezer oldal Tóra kommentárt írt, de levelezésben állott számos vezető európai rabbival is, mint például Rogachover Gáonnal, vagyis Joszef Rosen (1858-1936) rabbival. 1933-ban személyesen fogadta őt a munkácsi rebbe, Chájim Elázár Spira (1868-1937) rabbi. Mindeközben apósa, Joszéf Jichák Schneerson végig biztatta a fiatal Schneersont, hogy vállaljon nagyobb nyilvánosságot. 1933-ban, a nácik hatalomra jutását követően elhagyták Berlint.

Ezután Schneersonék Párizsba  költöztek, ahol Schneerson beiratkozott az École Spéciale des Travaux Publics-ben (ESTP), ahol villamosmérnöknek tanult. Ekkoriban apósa hatására kiadványok előkészítésével foglalkozott, a nevében tárgyalt és utazgatott. Később a Sorbonne-on tanult matematikát a második világháború kitöréséig, vagyis 1939-ig. Franciaország náci megszállását követően először Vichybe, majd Nizzába menekültek mígnem 1941-ben a lisszaboni kikötőn keresztül elhagyták Európát.  

A nácik elől menekülve Schneerson és felesége 1941. június 23-án New Yorkba érkeztett, ahol apósa a lubavicsi mozgalom oktatási (Merkáz L’Injonéj Chinuch) és szociális (Machné Jiszráel) szervezetének vezetőjévé nevezte ki, később a mozgalom kiadójának (Kehot) is átvette az irányítását. Schneerson hamarosan amerikai állampolgárságot szerzett, a háború alatt pedig önkéntes szolgálatot teljesített a New York-i Haditengerészetnél.

1942-ben megalapította a Merkáz Slichut programot, melynek keretében fiatal, jesivában végzett párokat küldött ki – először csak – az Amerikai Egyesült Államok területén lévő városokba, hogy segítsenek fellendíteni a vallásos zsidó életet. Ma már a program tagjai világszerte működtetnek és hoztak létre chábád lubavicsi központokat, ahol a helyi zsidó közösség vallási és világi szükségleteit segítik. Ezen kívül Schneerson rabbi számos oktatási és szociális programot indított el, melyek vallásra és származásra való tekintet nélkül látogathatók.

1950-ben hunyt el az apósa, aki a mozgalom addigi vezetője volt. Joszéf Jichák Schneerson követői megkeresték Menachem Mendel Schneersont, és felkérték a mozgalom vezetésére, ám ő szerénységből nem akarta elvállalni ezt a hatalmast megtiszteltetést. Végül 1951-ben elfogadta a Chábád vezetését és apósának az első halálozási évfordulóján, svát hó 10-én több száz rabbi valamint zsidó és nem-zsidó vezető jelenlétében avatták fel. Negyven évnyi munka során sikerült megújítania a mozgalmat, mely ma már több mint 200 000 tagot számlál.

1973-ban indította az úgynevezett „hanuka kampányt”, melynek célja, hogy minél több zsidóhoz vigyék vissza a vallásosság fényét. Több ezer hanukiát osztott szét, hogy zsidó otthonokban újra fellobbanhassanak a hanukai mécsesek. 1974-ben a világon először Philadelphiában állítottak fel hanukiát köztéren, azóta viszont a világ számos országában, több száz városban, közöttük például Budapesten is állít a helyi Chábád hitközség, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) több méter magas hanukiákat a város több pontján.

Munkásságával nagy tekintélyt vívott ki magának; politikusoknak, az üzleti élet vezetőinek és sok más embernek a tiszteletét. 1978-ban az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa kérte Jimmy Carter elnököt, hogy Schneerson rabbi születésnapját nevezzék ki a Nemzeti Oktatás és Képzés Napjává (Education and Sharing Day), mely kezdeményezést akkor elfogadtak és a napot azóta is évente ünneplik.

1992-ben, miközben apósa sírjánál imádkozott agyvérzés érte, miután már képtelen volt a beszédre és a jobb oldali végtagjainak mozgatására. 1994. június 12-én, 92 éves korában hunyt el.

Menachem Mendel Schneerson rabbit, a hetedik és egyben az utolsó lubavicsi rebbét sokan a „20. század Mózeseként” emlegetik.

Nem sokkal halála után, 1994. november 2-án az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Aranyéremmel (Congressional Gold Medal) tüntette ki „a világ oktatásában erkölcsiségében és jótékonyságban elért kimagasló és tartós eredményeiért”. A Rebbének nem voltak gyermekei, de mozgalom továbbra is működik (nem választanak újabb vezetőt). Magyarországon 1989-ben kezdte meg működését a Chábád, miután Oberlander Báruch rabbi és felesége, a rebbe kiküldetésére Budapestre érkezett.

A rebbe élete során több, mint 300 könyvet írt. Ebből a legtöbb elérhető jiddis valamint héber nyelven, de angol nyelvű munkái is jelentek meg. Könyveit és tanításait a világ számos nyelvére fordítják.

• Simon Jacobson: Tartalmas élet (A Lubavicsi Rebbe tanításából), ford. Szentgyörgyi József és Seleanu Magdolna. Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület Archiválva 2009. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapest, 2007.

• https://en.wikipedia.org/wiki/Rabbi_Menachem_Mendel_Schneerson
• http://www.zsido.hu
• http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/biography/schneerson.html
• http://zsido.com/szoveg/Rebbe/12 Archiválva 2009. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben