Az űrszondák olyan személyzet nélküli űreszközök, melyek a második kozmikus sebességet elérve elhagyják a Föld vonzáskörét. Főleg Naprendszer-kutatási célokat szolgálnak. Eddig minden bolygót meglátogatott legalább egy űrszonda.^[1]

Az amerikai űrszondákat a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) irányítja a NASA részére, az európaiakat az Európai Repülésirányító Központ (ESOC), amely az ESA irányítóközpontja.^[1]

• Elrepülő szonda: Mariner–10, Pioneer–10, Pioneer–11, Voyager–1,–2;
• Keringő egység (orbiter): Mars Odyssey, SMART–1, Mars Express; Mars Reconnaissance Orbiter; Csang-o–1;Kaguja; Csandrajáan–1; Galileo; Cassini;
• Leszállóegység (lander): Viking, Mars Pathfinder, Mars Polar Lander, Beagle 2, Huygens; Phoenix;,
• Becsapódó egység, penetrátor: Deep Space–2;
• Légköri szonda: Pioneer Venus Multiprobe, Galileo légköri szonda;
• Mozgó robot, jármű (rover): Lunohod–1, Lunohod–2, Sojourner, Mars Exploration Rover, ExoMars; Mars Science Laboratory;

• kamera – felvételeket készít a célégitestről, melyek alapján meg lehet határozni a felszíni formákat, a forgási periódust, a légkör dinamikáját stb.;
• robotkar – ásást végez a célégitest felszínén, melynek alapján meg lehet határozni a talaj mechanikai tulajdonságait, felszíni kőzeteket, a talaj szemcseméretét;
• spektrométer, fotométer – az atmoszféra jellemzőit vizsgálja (összetétel, gyakoriság, eloszlás);
• infravörös radiométer – a hőmérsékletet határozza meg (felszín, légkör, felhők stb.);
• magnetométer – a magnetoszféra kimutatása, vizsgálata;
• pordetektor – a mikrometeoroidokat és a bolygóközi térben lévő porrészecskéket vizsgálja;
• radar – a felszín domborzatát, vagy a felszín alatti rétegeket vizsgálja;
• szeizmométer – a célégitest tektonikus tevékenységét figyeli.

• ↑ science.hq.nasa.gov: NASA: Space Science Missions Archiválva 2005. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

A Wikimédia Commons tartalmaz Űrszonda témájú médiaállományokat.

• Űrszondák listája
• Űrkutatás