Kutasó
| Kutasó | |||
 | |||
| Evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Pásztói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kéri Erika (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3066 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 83 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 56′ 49″, k. h. 19° 32′ 28″47.946850°N 19.541200°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 49″, k. h. 19° 32′ 28″47.946850°N 19.541200°E | |||
 Kutasó
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Kutasó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kutasó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kutasó község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A település a Cserhát hegyei között fekszik, Hollókőtől mintegy 10 kilométerre délnyugatra. A Szuha-patak és az Egres-patak közötti lapos részre, a Királykára épült. Tengerszint feletti magassága körülbelül 300 méter. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Kutasó Hollókőtől 13 kilométerre fekszik, ahová kék túra útvonal vezet a községből. Pásztó 18 kilométerre található. Kutasóról gyalogosan is elérhető a bujáki, a szandai vár és a sasbérci kilátó.
Megközelíthető Hatvan felől a 21-es főúton a hollókői elágazásig, ott balra Hollókő felé, majd Alsótoldtól balra Balassagyarmat felé vezető 2123-as úton, és végül Cserhátszentiván után ismét balra, Bokor felé letérve a 21 147-es úton.
Története
[szerkesztés]Az ókor idején a Cserhát vidéke már lakott volt. A környéken a régészek az 1960-as években szkíta eszközöket találtak, melyeket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban őriznek. A szkíták az i. e. 8. században vándoroltak ezekre a területekre, kiszorítva a kimmereket.
A Wenczel okmánytárban található oklevelek már 1265-ben és 1327-ben említik a falut, mely a történészek szerint 1170 óta létezik. 1265-ben V. István király Ágasvár, Bárkány, Tar és Kutasó, valamint a pásztói monostor kegyúri jogát átruházta a Rátót nemzetségbeli Istvánra.
A falu nevét kezdetekkor Carsov, majd terra Kuthasov alakban írták. Az 1400-1500-as években Gutas írásmóddal fordult elő. Ekkor több földbirtokosé is volt.
1439-ben ezt a vidéket Albert király Báthory István országbírónak adományozta.
Az 1550-es időkben a török pusztítás Kutasót is elérte, ekkor a falu megsemmisült és kihalt, a túlélők elmenekültek. A falu ekkor kipusztításáig a nógrádi szandzsákhoz tartozott.
A török kiűzése után az 1690-es években, felvidéki ágostai (evangélikus) hitvallású tótok települtek Zólyom, Ostraluka, Bagyin vidékéről erre a környékre és népesítették be újra Kutasót.
Az 1700-as évektől több uraság birtoka lett a falu: Darvas Ferenc, Zsemberi Zsigmond, Gyürky család, Puky uraság, Schöenberg Zsigmond, gróf Károlyi Erzsébet, Dessewffy Ödönné, Pappenheim Sigfridné, majd az utolsó birtokos 1930-1940 között Füle uraság volt. Ezeknél a birtokosoknál a kutasóiak cselédként dolgoztak az uradalmi házakban. A falu szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanica, Dolina, Hrastya, ill. a Gyetvan, Szlobodnyik, Mihalik személynevek.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 248 lakosából 235 magyar, 11 szlovák volt. Ebből 87 római katolikus, 158 evangélikus, 3 izraelita volt.
Az első és második világháborúban a kutasói hadkötelesek is részt vettek és sokan haltak közülük hősi halált. Az I. világháborúban a kutasóiak a 60. egri gyalogezredbe vonultak be, a II. világháború idején a 23. losonci gyalogezredbe.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Szentesi Gyuláné | független | 1990–2002 | Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda publikus adatbázisa alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[3] |
| Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 90 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 55 szavazatot szerzett meg, amivel 61,11 %-os eredményt ért el.[4] | |||
| Az 1998. október 18-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 71 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[5] | |||
| Ifj. Szepes Péter | Fidesz-MKDSZ | 2002–2010 | A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 65 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[6] |
| Szepes Péter | Fidesz-KDNP | A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 79 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 66 szavazatot szerzett meg, amivel 83,54 %-os eredményt ért el.[7] | |
| Takács Gábor | független | 2010–2014 | A 2010. október 3-án megtartott választáson a 72 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 40 szavazatot szerzett meg, amivel 55,56 %-os eredményt ért el.[8] |
| Noskó Sándor Gábor | független | 2014–2019 | A 2014. október 12-én megtartott választáson a 70 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 40 szavazatot szerzett meg, amivel 57,14 %-os eredményt ért el.[9] |
| A 2016. június 26-án megtartott időközi választáson a 78 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 42 szavazatot szerzett meg, amivel 53,85 %-os eredményt ért el.[10] | |||
| Kéri Erika | független | 2019– | A 2019. október 13-án megtartott választáson a 74 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 37 szavazatot szerzett meg, amivel 50,00 %-os eredményt ért el.[1] |
A településen 2016. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[10]
Kutasó testvérfaluja: Sepsiszentkirály (Románia).
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 91 | 87 | 79 | 89 | 81 | 83 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 7,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,5%, református 2,2%, evangélikus 15,1%, görögkatolikus 2,2%, felekezeten kívüli 12,9% (32,3% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak (12,3% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 11,1% evangélikus, 1,2% református, 1,2% görög katolikus, 1,2% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (43,2% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus templom: Kutasó kicsiny templomát a 20. század elején építették.
- Temetőjében nyugszik Lukácsy Sándor irodalomtörténész (1923–2001).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ Kutasó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ a b c Kutasó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2016. június 26. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kutasó Helységnévtár
- ↑ Kutasó Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Kutasó Önkormányzatának honlapja
- Kutasó az Ipoly-menti Palócok Honlapján
- A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
A Pásztói járás települései | ||
|---|---|---|
Alsótold · Bér · Bokor · Buják · Csécse · Cserhátszentiván · Ecseg · Egyházasdengeleg · Erdőkürt · Erdőtarcsa · Felsőtold · Garáb · Héhalom · Jobbágyi · Kálló · Kisbágyon · Kozárd · Kutasó · Mátraszőlős · Palotás · Pásztó · Szarvasgede · Szirák · Szurdokpüspöki · Tar · Vanyarc |  | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
