Iliny
Ilinyi panoráma
Iliny címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Balassagyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Dovicsin Ottó (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	2675
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	150 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	24,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 01′ 59″, k. h. 19° 25′ 31″48.033111111111, 19.4253548.033111°N 19.425350°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 59″, k. h. 19° 25′ 31″48.033111111111, 19.4253548.033111°N 19.425350°E
Iliny Pozíció Nógrád vármegye térképén
Iliny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iliny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Iliny község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Balassagyarmattól délkeletre, Csitár déli szomszédságában fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el, a 2119-es útból Csitár nógrádgárdonyi településrészében délkeletnek kiágazó 21 131-es számú mellékúton.

Bizonyos régi ellentmondást olvashatunk az Esztergomi Káptalan bizonyság levele szerint 1348. esztendőben, melyben ezen helység Inini nevezettel íratott. Később Illény formában volt a község neve bejegyezve, az 1877-es évtől pedig a mai nevén tartják nyilván a községet.

Ilíny Balassagyarmat közelében fekvő magyar kisközség 48 házzal és 187 római katolikus vallású lakossal. A község eredetileg a Kacsics nemzetségbeli Szécsényi Kónya birtokában volt, aki azt 1330-ban Ákos nemzetségbeli Csellen fia és Sándor fia Jánosnak adományozta. Háláját fejezte ki ezzel, mert ez utóbbi személy, mint étekfogó, éppen helyettesítette őt Károly Róbert asztalánál Zách Felicián híres merényletekor.

A község 1562–63. évi török kincstári adólajstromok szerint a Nógrádi szandzsákhoz tartozott, 16 adóköteles háztartással Pizi aga hűbérbirtoka volt. 1579-ben 21 adóköteles házzal szerepel a török kincstári adószámadásokban. Az 1754–1755 évi nemesi összeírás szerint Sipeki Balázs Gergely lakott itt. Szentiványi Darvas, gróf Kohári Ignác, Laszkári Pál és egyebek bírják, de Csíkány Ferenc 1840-ben honvédszázados, a tápióbicskei csatában hősi halált halt. 1872-ben hatalmas felhőszakadás zúdult a falura , ekkor a lakóházak nagy része és a templom is romba dőlt. De hamarosan újraépült a falu. 1873 év augusztus 12-től szeptember 4-ig kolerajárvány pusztított a községben, melyben 21 személy áldozat lett. A domb gerincén álló templomot 1947-ben alakították ki egy kastélyból. Az úrilak kisebb része kántorlakás lett, a nagyobbik pedig a Magyarok Nagyasszonya titulusú római katolikus templom.

2015. január elsején négy földrengés is volt a település közelében: 7:43-kor a Richter-skála szerinti 3,9-es erősségű, majd 11:45-kor egy 4-es erősségű, 15:22-kor egy 3,1-es erősségű, végül 20:44-kor egy 2,8-as erősségű rengést lehetett észlelni.^[3]

• 1990–1994: Kuris László (független)^[4]
• 1994–1998: Chikán Gábor (független)^[5]
• 1998–199?: Kuris László (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP-MDNP-MKDSZ)^[6]
• 1999–2002: Chikán István János (független)^[7]
• 2002–2006: Dovicsiny Ottó (független)^[8]
• 2006–2010: Dovicsin Ottó (független)^[9]
• 2010–2014: Dovicsin Ottó (független)^[10]
• 2014–2019: Dovicsin Ottó (független)^[11]
• 2019–2024: Dovicsin Ottó (független)^[12]
• 2024– : Dovicsin Ottó (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 0,6% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,8%, református 2,6%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (5,1% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% szlováknak (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,9% volt római katolikus, 3,3% református, 1,3% evangélikus, 0,7% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 2% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).^[15]

• Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor - nyaranta külföldről is idevonzza a festőket, szobrászokat.
• Római katolikus temploma - egy kastély átalakításával épült 1947-ben.

• Hivatalos weboldal Archiválva 2013. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Iliny község adatai Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor, 2006. Iliny
• Iliny az Ipoly-menti Palócok Honlapján

Sablon:Nógrád megye települései m v sz Nógrád vármegye települései
Megyei jogú város	Salgótarján
Városok	Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Rétság Szécsény
Községek, nagyközségek	Alsópetény Alsótold Bánk Bárna Becske Bér Bercel Berkenye Bokor Borsosberény Buják Cered Csécse Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Diósjenő Dorogháza Drégelypalánk Ecseg Egyházasdengeleg Egyházasgerge Endrefalva Erdőkürt Erdőtarcsa Érsekvadkert Etes Felsőpetény Felsőtold Galgaguta Garáb Héhalom Herencsény Hollókő Hont Horpács Hugyag Iliny Ipolyszög Ipolytarnóc Ipolyvece Jobbágyi Kálló Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtő Karancsság Kazár Keszeg Kétbodony Kisbágyon Kisbárkány Kisecset Kishartyán Kozárd Kutasó Legénd Litke Lucfalva Ludányhalászi Magyargéc Magyarnándor Márkháza Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszőlős Mátraterenye Mátraverebély Mihálygerge Mohora Nagybárkány Nagykeresztúr Nagylóc Nagyoroszi Nemti Nézsa Nógrád Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Nőtincs Őrhalom Ősagárd Palotás Patak Patvarc Piliny Pusztaberki Rákóczibánya Rimóc Romhány Ságújfalu Sámsonháza Somoskőújfalu Sóshartyán Szalmatercs Szanda Szarvasgede Szátok Szécsénke Szécsényfelfalu Szendehely Szente Szilaspogony Szirák Szuha Szurdokpüspöki Szügy Tar Terény Tereske Tolmács Vanyarc Varsány Vizslás Zabar