Kreatin
| Kreatin | |||
 A kreatin szerkezeti képlete | |||
 A kreatin pálcikamodellje | |||
| Szabályos név | 2-[karbamimidoil(metil)amino]ecetsav | ||
| Más nevek | N-karbamimidoil-N-metilglicin; metilguanidoecetsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 57-00-1 | ||
| PubChem | 586 | ||
| ChemSpider | 566 | ||
| EINECS-szám | 200-306-6 | ||
| DrugBank | DB00148 | ||
| KEGG | C00300 | ||
| MeSH | Creatine | ||
| ChEBI | 16919 | ||
| RTECS szám | MB7706000 | ||
| ATC kód | C01EB06 | ||
| |||
| InChIKey | CVSVTCORWBXHQV-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 907175 | ||
| Gmelin | 240513 | ||
| UNII | MU72812GK0 | ||
| ChEMBL | 283800 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H9N3O2 | ||
| Moláris tömeg | 131,13 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér kristályok | ||
| Szag | szagtalan | ||
| Olvadáspont | 255 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 13,3 g l−1 (18 °C-on) | ||
| Savasság (pKa) | 3,429 | ||
| Lúgosság (pKb) | 10,568 | ||
| Izoelektromos pont | 8,47 | ||
| Megoszlási hányados | −1,258 | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−538,06–−536,30 kJ mol−1 | ||
| Égés standard- entalpiája ΔcH |
−2,3239–−2,3223 MJ mol−1 | ||
| Standard moláris entrópia S |
189,5 J K−1 mol−1 | ||
| Hőkapacitás, C | 171,1 J K−1 mol−1 (23,2 °C-on) | ||
| Farmakokinetikai adatok | |||
| Biológiai felezési idő |
3 óra | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás |  Xi
| ||
| R mondatok | R36/37/38 | ||
| S mondatok | S26, S36 | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkánsavak | szarkozin dimetiglicin glikociamin N-metil-d-aszparaginsav β-metilamino-l-alanin | ||
| Rokon vegyületek | kreatin-foszfát dimetilacetamid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kreatin egy magas nitrogéntartalmú, négy szénatomos szerves sav, amely alapvető szerepet játszik a sejtek, legfőképpen az izomrostok energiaellátásában. Utóbbiak tartalmazzák a szervezet teljes kreatinkészletének hozzávetőlegesen 95%-át. A név a görög kreasz (κρέας = hús) szóból ered.[1]
A vegyület az emberi szervezetben aminosavak – arginin, glicin és metionin – felhasználásával képződik.[2] Kémiai szerkezetét tekintve guanidinszármazék és jellemző rá, hogy tautomerizációval kreatininné alakulhat. Az újonnan szintetizált kreatin mellett a szervezet számára forrásul szolgál még a táplálékkal – elsősorban hússal és étrend-kiegészítőkkel – bejuttatott mennyiség is.[3] Az energiaháztartásban elfoglalt központi helyzete annak köszönhető, hogy a kreatinból kreatin-foszfát képződik és a róla lehasadó foszfátcsoport utánpótlást jelent az ATP (adenozin-trifoszfát) képződéséhez.
Biokémiája
[szerkesztés]A kreatin keletkezése (de novo szintézise) első lépésben glicinből és argininből: guanidino-acetát képződésével kezdődik. A reakció, amit az arginin:glicin-amidinotranszferáz enzim katalizál sebességmeghatározó lépése a teljes folyamatnak. Második lépésben a guanidino-acetát metilcsoportot vesz át a donor S-adenozil-metionintól, amit a guanidino-acetát-N-metiltranszferáz nevű enzim katalizál.
Fontos megjegyezni, hogy míg előbbi reakció elsősorban a vese és a hasnyálmirigy, addig az utóbbi a máj és a hasnyálmirigy sejtjeiben játszódik le, vagyis a szubsztrátoknak, majd termékeknek a vérkeringéssel kell eljutniuk egyik szervből a másikba.
A kreatin degradációja gerincesekben túlnyomórészt spontán, nem enzimatikus reakció, melynek során a kreatin kreatininné alakul. A folyamat hőmérsékletfüggő és jelentősen befolyásolja a környezet kémhatása is. A magas pH és az alacsony hőmérséklet a biológiailag hasznos kreatinnak kedveznek és lassítják az átalakulást.[4] Más források a "nem enzimatikus" reakcióval szemben a kreatin-kináz enzim közvetlen hatását tekintik az anyagcsere feltételének. ATP + Kreatin +(<--- kreatin-kináz enzim --->) = ADP + kreatin-foszfát. Az ATP felépítéséhez szükséges foszfort a kreatin szállítja (kreatin-foszfát alakban). A felvételt a kreatin-kináz enzim katalizálja.[5] A kreatin-kináz enzim felszaporodása a szervezetben diagnosztikai jelentőségű a sérült izomsejtek – elsősorban a szívinfarktus – kimutatására.[6]
Sport és élettani hatások
[szerkesztés]1992-től a kreatin-monohidrát gyorsan meghódította a sport és testépítő világot. A testépítőket természetes módon vonzzák a kreatin hatásai, méghozzá annyira, hogy már alapvető részét képezi sok sportoló étrendjének. Ajánlói szerint a kreatin stimulálja az energiatermelést, ezért eredményesebb edzésekhez vezet. Túlhidratálja továbbá az izomsejteket vízzel és az izomrostok növekedését és erősödését okozza. A kreatint a testünk természetes úton állítja elő (a vesékben, a májban és a hasnyálmirigyben). A fizikai terhelés, edzés során az izmok összehúzódásához szükséges energiát az ATP nagy sebességű hidrolizációja biztosítja. A folyamat eredményeként ADP (adenozin-difoszfát) szabadul fel. Az ATP regenerálódásához kreatin-foszfátból lehasadó foszfátcsoport szolgál utánpótlásul. Amennyiben elegendő mennyiségű kreatin-foszfát áll rendelkezésre, a reakció gyorsan és akadálytalanul mehet végbe.[4] A kreatin az egyébként véges kapacitású kreatin-foszfát raktárak feltöltésével járul hozzá a folyamathoz.
Vizsgálatok kimutatták, hogy a nagydózisú kreatinbevitel fokozza az ismételt sprintfutások alkalmával mutatott teljesítményt edzett egyénekben.[7] Napi 6 g kreatin bevitele már pozitív hatással van a rövidtávú, nagy intenzitású fizikai munkavégzésre.[8] A kreatin utánpótlása fokozza az maximális erőkifejtés mértékét, valamint a növeli testtömeget, mindezt pedig olyan vizsgálati körülmények mellett, ahol az energiabevitelt állandó szinten tartották és a diéta összetételén sem változtattak.[9] A kreatin fokozza a szervezet teljesítményét és előmozdítja a robbanékonyságot.[10]
Mellékhatások
[szerkesztés]A kreatin a szervezet víztartalmának aszimmetriáját, az izmokon kívül a szövetek víztartalmának csökkenését okozhatja, mely súlyos kiszáradáshoz vezethet. A felhasználók említése szerint izomgörcs, hányinger, hányás is előfordult. Hosszú távon károsíthatja a vesét, rohamkeltő hatása is lehet.[11] A szervezet saját kreatin képzésre gyakorolt hosszútávú hatásokról nincs tapasztalat. A Szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy az NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők) és a kreatin együttes használata átmeneti károsodást idézhet elő a vesefunkcióban. Ez azért is fontos, mivel a sportsérülések kezelésére alkalmazott OTC (vény nélkül kapható) és vényköteles gyógyszerek hatóanyagai sokszor NSAID-ok. Mindezen kedvezőtlen hatások kombinálódhatnak rejtett vagy ismert betegségekkel, nagy fehérjebevitellel, illegális gyógyszer vagy droghasználattal. A veszély mértéke, a lehetséges következmények ismeretlenek.[12] A személyes beszámolók során a használók gyakran említik a szedéssel egyidejűleg jelentkező gasztrointesztinális gondokat így például a hasmenést. Ezek elkerülése érdekében nem javallott egyszerre 3-5 g-os dózis fölötti mennyiséget alkalmazni, mivel a 10-15 g-os adagok fokozhatják a gasztrointesztinális problémák előfordulásának kockázatát.[12] A mellékhatásairól szóló publikációkat a forgalmazók vitatják.
A kreatin egy másik, gyakran említett mellékhatása a vérnyomás-emelkedés. Ez azonban csak nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel esetén jelentkezhet. A kreatin ugyanis az izomsejtekbe vonzza a vizet. Ha az így megnövekedett folyadékigény nem pótlódik, akkor az végső soron egy dehidratált állapotot idézhet elő. Olyankor pedig működésbe lép a szervezet vízvisszatartó rendszere. A véráramban lévő víz mennyisége lecsökken, fokozódik a nátriumfelszívódás, összeszűkülnek az erek az agyban és a szívizomban, mindezek pedig a vérnyomás megemelkedését vonják maguk után.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 84. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ Nelson, D. L. 1., Lehninger, A. L., & Cox, M. M. (2005). Lehninger principles of biochemistry (4th ed.). New York: W.H. Freeman. ISBN 0-7167-4339-6 (2004)!
- ↑ Creatine". MedLine Plus Supplements. U.S. National Library of Medicine. 20 July 2010. Hozzáférés ideje: 2010-08-16
- ↑ a b Markus Wyss, RIMA Kaddurah-Daouk. Creatine and Creatinine Metabolism. Physiological Reviews Vol. 80, No. 3, July 2000 Printed in U.S.A
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 28.)
- ↑ http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/_Testnevelok%20medicinalis%20edukacioja/Biokemia/bioenergetika_II_alakitott---EGYBEN.pdf
- ↑ Aaserud R, Gramvik P, Olsen SR, Jensen J. Creatine supplementation delays onset of fatigue during repeated bouts of sprint running. Scand J Med Sci Sports 8: 247–251, 1998.
- ↑ Engelhardt M, Neumann G, Berbalk A, and Reuter I. Creatine supplementation in endurance sports. Med sci sports exercise 30: 1123–1129, 1998.
- ↑ Maganaris CN, Maughan RJ. Creatine supplementation enhances maximum voluntary isometric force and endurance capacity in resistance trained men. Acta Physiol Scand 163: 279– 287, 1998.
- ↑ Ha a nagymama lecsóját eszik, nem kapják meg az érmet. Index.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
- ↑ http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/5701/taplalekkiegeszitok-es-testepites
- ↑ a b Archivált másolat. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
- ↑ http://www.trainwithbrain.hu/2015/04/kreatin-mitoszok.html
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
