Kabaláspatak
| Kabaláspatak (Bălaia) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Mezőtelegd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mezőtelegd |
| Irányítószám | 417586 |
| SIRUTA-kód | 31734 |
| Népesség | |
| Népesség | 542 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 06′ 29″, k. h. 22° 10′ 19″47.108091°N 22.171985°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 29″, k. h. 22° 10′ 19″47.108091°N 22.171985°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kabaláspatak (Bălaia), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyváradtól északkeletre, a Réz-hegység nyúlványai alatt, Telegdtől északnyugatra, Mezőbottyán északkeleti szomszédjában fekvő zsáktelepülés.
Története
[szerkesztés]Kabaláspatak már a 16. században Kabalapatak nevet viselt és a Thelegdy család uradalmához tartozott. Nevét 1622-ben Kabaláspatak néven említette először oklevél.
Az 1800-as évek elején a Ferdényi család birtoka volt. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „230 óhitü lakossal, anyatemplommal, hegyes erdős határral, 75 urbéri telekkel. Birja a Ferdényi család.”
1910-ben 817 lakosából 775 román, 38 magyar, volt. Ebből 752 görögkeleti ortodox , 13 római katolikus, 12 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma 1800 körül épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
