Felsőbiharkristyór (Criștioru de Sus)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Alsóbiharkristyór
Rang	falu
Községközpont	Alsóbiharkristyór
Irányítószám	417217
SIRUTA-kód	28914
Népesség
Népesség	49 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 22° 34′ 33″46.412998, 22.57587546.412998°N 22.575875°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 22° 34′ 33″46.412998, 22.57587546.412998°N 22.575875°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőbiharkristyór (Criștioru de Sus), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Vaskohtól délkeletre, a Kristyor-patak mellett, a Fekete-Körös közelében fekvő település.

Felsőkristyor (Kristyor) legrégibb neve Zaránd, majd később Zaránd-Kristyor volt, az 1900-as évek elején pedig csak a mellette folyó patak után Kristyornak nevezték.

nevét 1588-ban Kristyor néven említette oklevél .

1588-ban Chiscior 1693-ban Krisczo, 1808-ban Kristyor (Alsó-, Felső-), 1913-ban Biharkristyor néven írták.

Első ismert birtokosa a Geregye nemzetségből származó Pál országbíró volt, később pedig a Csanád nemzetségbeliek, majd a nagyváradi 1. sz. püspökség volt.

A 19. század első felében, Alsó- és Felső-jelzőkkel, mint ikerközség szerepelt.

Határában 1848-ban ütközet zajlott le.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Görög keleti temploma – 1833-ban épült.

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.