Jakabfalu
| Jakabfalu (Jakubovany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1286 |
| Polgármester | Milan Zuzaniak |
| Irányítószám | 032 04 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 370 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 709 m |
| Terület | 9,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 19° 43′ 25″49.102778°N 19.723611°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 19° 43′ 25″49.102778°N 19.723611°E | |
| Jakabfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jakabfalu (más néven Liptójakabfalva, szlovákul Jakubovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 8 km-re északkeletre, 675–725 m magasan fekszik. Délen egybeépült Szentandrással.
Története
[szerkesztés]A mai Jakabfalu helyén egykor három település: Jávor, Hora és Jakabfalu feküdt. Közülük Jávort említik legkorábban, „Javor” néven 1286-ban.
Hora
[szerkesztés]Hora neve 1286-ban bukkant fel először, amikor Serafal fia András szerezte meg adományként. 1353-ban „Tarnochfew”, 1582-ben „Huora” alakban említették. A Horai család birtoka volt. 1784-ben 16 házában 91 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HORA. Liptó Várm. földes Ura Horánszky Uraság, fekszik Szent Andráshoz nem meszsze, és annak filiája.”[2]
1828-ban 15 háza és 76 lakosa volt, akik mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Huóra, vagy Hóra, tót falu, Liptó vmegyében, 43 kath., 33 evang. lak., a Kárpát hegyei alatt. Nagy erdő. Az itten levő hórai pusztában van egy savanyúviz, mellynek kifolyásánál ércz mészföld találtatik, s veres festékre használják. Ha megégetik, akkor setétveres gránát szint kap. F. u. Horánszky. Ut. p. Okolicsna.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1924-ben egyesítették Jakabfaluval.
Jakabfalu
[szerkesztés]Jakabfalut 1352-ben említik először. Nevét templomának védőszentjéről kapta. Az idők folyamán több birtokosa is volt, köztük a Pongrácz és a Pottornyai családok. 1715-ben és 1720-ban 8 adózó családfője volt. 1784-ben 23 házában 202 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKABFALVA. Jabukováni. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Potornyai, és Pongrácz Urak, lakosai katolikusok, fekszik Okolitsnához 1 mértföldnyiré, Sz. András, és Sz. Iványhoz is közel, legelője elég, földgye középszerű, hegyes, és néhol nehezen miveltetik.”[2]
1828-ban 27 háza és 179 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakabfalva, (Jakubovani), tót falu, Liptó vmegyében, 16 kath., 163 evang. lak. F. u. Pongrácz, Potúrnyay.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
1924-ben csatolták hozzá Hora községet. Ma lakói a Magas-Tátra közelsége miatt egyre inkább a turizmusból élnek.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 409 lakosából 407 szlovák volt.
2011-ben 389 lakosából 369 szlovák.
Híres személyek
[szerkesztés]- Horán született 1838-ban Horánszky Adolf táblabíró.
- Itt született 1950-ben Jana Bodnárová szlovák költő, író, művészettörténész, forgatókönyvíró.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu fekvése kedvez mind a téli, mind a nyári sportok kedvelőinek. Kiépített turistautakkal, sípályákkal, sífelvonóval rendelkezik. A Jakabfaluból induló kék turistajelzés felvisz a Liptói-havasok egyik déli nyúlványának gerincére, ahonnan a sárga jelzésen a Baranyec is elérhető.
Képek
[szerkesztés]-
A jakabfalui sípálya nyáron -
Üdülőházak a hegyoldalban -
Jakabfalu látképe
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
