Hetényi József
Hetényi József | |
Született | 1800. február 8. Jászberény |
Elhunyt | 1872. december 25. (72 évesen) Jászberény |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hetényi József (Jászberény ?, 1800. február 8. – Jászberény, 1872. december 24.)[1] magyar színész, színigazgató.
Életútja
[szerkesztés]1820-ban kezdte pályafutását, majd az 1830-as évek közepétől vidéki társlatok vezetője volt, részint önálló vállalkozó, részint pedig társigazgatóként. A szabadságharc után több városban is biztosította a magyar színészet jelenlétét. 1828-ban és 1832-33-ban Kolozsvárott, 1836-ban Győrött működött, dolgozott még Székesfehérvárott, Pécsett, Szegeden, Nagyváradon és Sopronban. 1837-ben fél évig tagja volt a Nemzeti Színháznak. 1851 nyarán Szegeden játszott a nyári színházban, utána a Szeged-felsővárosi kaszinóban lépett fel. 1853-ban társulatával újból Szegeden szerepelt. Itt született meg Béla nevű unokája is. 1857-ben társulatával Debrecenbe ment, ahol Molnár Györggyel lépett színpadra, aki később a veje lett. 1870. február 8-án ünnepelte ötvenéves jubileumát Jászberényben a Babérfa és koldusbot című darabban. Nehéz anyagi helyzetbe jutott, ezért 1870 májusában sorsolás útján adta el száz kötetből álló színdarab-gyűjteményét. Magas termet és kiváló orgánum jellemezte. Eleinte gyakran láthatta a közönség hősi szerepekben, majd az 1840-es évektől apaszerepekben tűnt fel.
Felesége Maciejovszky/Matyasovszky Amália színésznő volt. Gyermekei: Antónia, Amália, Béla, Elemér, Emília, Gyula, Jozefa és Laura.
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Moór Károly (Schiller: Haramiák)
- Jaromir (Grillparzer: Ősanya)
- Kemény Simon (Kisfaludy Károly)
- Körtés (Katona J.: Luca széke)
- Farkasfalvi Sándor (Nagy I.: Tisztújítás)
- Escalus (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Tengely (Eötvös J–Szigeti J.: Viola)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fővárosi Lapok 1873. január 1.
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon II. kötet, 246. old. (Hetényi-színész-család)
- Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez Szeged, 1992. (TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XIX.)
Az első kőszínház (1848–1889) | 1848: Tóth István • Döme Lajos • 1850: Hevesi Imre • 1852: Cs. Tengenics Pál • 1852: Pázmán Mihály • 1854–1855: Laczkóczi Ferdinánd • 1855: Fejér Károly • 1857: Csabai Pál • 1857–1868: Hetényi József • Molnár György • 1862: Reszler Ferenc • 1863–1865: Kocsisovszky Jusztin • 1865: Szigligeti Ede • 1865–1866: Kétzeri József • 1866: Latabár Endre • Szilágyi Béla • Reszler István • 1867–1868: Láng Boldizsár • 1868: Károlyi Lajos • 1869: Dömölki Fejér Károly • Jakab Lajos • 1870: Hubay Gusztáv • Miklóssy Gyula • 1870–1871: Várnai Galambos Fábián • Miklóssy Gyula • 1871: Miklóssy Gyula • 1871–1872: Klein Sámuel • 1872–1873: Hubay Gusztáv • Sztupa Andor • 1873: Némethy György • Eötvös Borcsa • 1873–1874: Némethy György • 1874: Jakabfi Gábor • 1874–1875: Krecsányi Ignác • 1875–1876: Szegedi Mihály • 1876–1877: Gerőfy Andor • 1877–1878: Demidor Imre • 1878–1880: Kuthy Krimszky Béla • 1880–1882: Bényei István • 1882–1883: Károlyi Lajos • 1884–1885: Gerőfy Andor • 1885–1886: Szathmáry Károly • 1886–1887: Dancz Lajos • 1887–1888: Rakodczay Pál | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A második kőszínház (1892–) |
|
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.