Herzl Tivadar
| Herzl Tivadar | |
 | |
| Született | בִּנְיָמִין זְאֵב הֶרְצֵל 1860. május 2.[1][2][3][4][5] Pest[6] |
| Elhunyt | 1904. július 3. (44 évesen)[1][7][2][3][4] Reichenau an der Rax[6] |
| Állampolgársága | osztrák–magyar[6] |
| Házastársa | Julie Naschauer (1868 – 1904. július 3.)[6] |
| Gyermekei | Hans Herzl |
| Szülei | Herzl Jeannette |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | elnök (1897–1904, Zsidó Világkongresszus) |
| Iskolái | Bécsi Egyetem (jogrendszer) |
| Kitüntetései | Erzsébetváros díszpolgára (2017) |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Sírhelye | Herzl-hegy (1949–) |
 | |
| Herzl Tivadar aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herzl Tivadar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Herzl Tivadar (héber betűkkel: בנימין זאב הרצל, Binjámín Zeév Hercl, izraeli angol átírással: Binyamin Zeev Hertsl, másik nevén: חוזה המדינה Hóze Hamedíná, izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, Az Állam látnoka, Pest, 1860. május 2. – Reichenau an der Rax, 1904. július 3.) zsidó származású osztrák-magyar író, politikus, a zsidó állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója
Élete
[szerkesztés]
Herzl Tivadar Pesten született[8] egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van, a helyet a múzeum falán emléktábla jelzi. Apja, Herzl Jakab (1835–1902), sikeres üzletember, anyja, Diamant Jeannette (1836–1911) volt. Neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.
1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freie Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett.
Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg Der Judenstaat (A Zsidó Állam) című értekezése, amely 1896. február 14-én jelent meg nyomtatásban. Ebben javaslatot tett arra, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.
| „ | Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé … Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra … Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet … A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidó állam! … Az egész terv végtelenül egyszerű a maga alap-formájában, de annak is kell lennie, ha igényt tart arra, hogy mindenki megérthesse. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni. | ” |
| – Herzl Tivadar[9][10] | ||
Az első cionista kongresszust, 1897-ben Herzl Tivadar szervezte, később annak elnökévé is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, s azok igent mondtak kezdeményezésére, és elfogadták őt vezetőnek. Vámbéry Ármin beprotezsálta II. Abdul-Hamid oszmán szultánhoz,[11] akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.
Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben, a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.
Herzl és Heltai Jenő unokatestvérek voltak.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Herzl Tivadar kerékpárral -
A Zsidó Állam című műve címlapja -
Az általa tervezett zászló a zsidó állam számára („fehér alapon hét aranyszínű csillag”) -
Herzl Tivadar emléktáblája a Dohány utcai zsinagóga falán -
Herzl Palesztinába látogatásakor, 1898. október 26-án -
Herzl Tivadar -
Herzl Tivadar a bázeli Hotel Les Trois Rois szálloda balkonján, 1901-ben
Emlékezete
[szerkesztés]
- Izrael állam 1948-as megalakulását követően holttestét Jeruzsálembe vitték, és a Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.
- A Zsidó Állam Herzliya városa őrzi a nevét.
- Fényképe ott látható az izraeli parlament, a kneszet üléstermében.
- Budapesten, a Dohány utcai szülőházában ma a Zsidó Múzeum működik, falán ezt emléktábla jelzi.
- A Dohány utcai zsinagógát a róla elnevezett park övezi.
Művei
[szerkesztés]- Neues von der Venus. Lipcse, 1887 (beszélyek)
- Buch der Narrheit. Berlin, 1888 (tárcák)
Magyarul
[szerkesztés]- Ősi föld – új hon. Regény; ford. Kohn Ottó; Schlesinger, Bp., 1916
- Tivadar Herzl: A zsidóállam; ford. Blank Illés; Fekete, Máramarossziget, 1919
- A zsidó-állam. A zsidó-kérdés modern megoldásának kísérlete; ford., előszó Schönfeld József; Jövőnk, Bp., 1919
- Ősújország. Regény, ha akarjátok nem mese…; ford. Márkus Aladár; Magyar Zsidó Irodalmi Könyvkiadóvállalat, Bp., 1929 (hasonmásban: 1993)
- Cionista írások; ford. G. Gerő László; Gondos Sándor, Bp., 1932 (Herzl könyvtár)
- Herzl Tivadar naplójából. Az első konstantinápolyi út; ford. G. Gerő László; Fórum, Bp., 1933 (Herzl könyvtár)
- A zsidó állam; ford. Szilágyi Dénes [Denis Silagi]; Zsidó Nemzet, Bp., 1941 (Spinoza-füzetek)
- Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar írásaiból és beszédeiből; előszó, életrajz, jegyz. Gärtner Mose; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1942 (Javne könyvek)
- Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar naplójából, cikkeiből, beszédeiből; 2. bőv. kiad.; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1944 (Javne könyvek)
- A zsidó állam. A zsidókérdés modern megoldásának kísérlete; ford. Schönfeld József, újraford., szerk. Albert Tibor, tan. Borsányi Schmidt Ferenc; Szülőföld, Szombathely–Gencsapáti, 2015
- Napló, 1895–1904. Válogatás; ford. Mesés Péter, Betlen János, szerk. Baczoni Dorottya; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Bp., 2022
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. november 19.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Theodor Herzl. familysearch. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
- ↑ Dr. Schönfeld József: A fordító előszava, regi.sofar.hu
- ↑ Oláh János: A magyar millennium és a Der Judenstaat
- ↑ Egy 19. századi Mission impossible-történet, hetek.hu
Források
[szerkesztés]- Aki megálmodta Izraelt mult-kor.hu
- Herzl Tivadar magyar születésű író, újságíró, politikus, a cionista mozgalom alapítója, az önálló zsidó állam szorgalmazója 110 éve mtva.hu
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896. (Herzl Tódor)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Sómér marosvásárhelyi zsidó ifjúsági lap
További információk
[szerkesztés]- Herzl Tivadar: Der Judenstaat című műve angol nyelven, jewishvirtuallibrary.org
- Herzl Tivadar: Der Judenstaat című műve magyar nyelven[halott link], regi.sofar.hu
- Herzl Tivadar életének magyar feldolgozását nyújtja Novák Attila „Theodor Herzl” című biográfiája (Vince Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-9323-48-9)
- Ferenczi, László (1997. November). „„Magyar képzelőerő, nagy írói öntudat..." (Megjegyzések a Herzl-irodalom néhány kérdéséhez)”. Új Holnap 42. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- Schweitzer Gábor: Miért nem kellett Herzl a magyar zsidóknak?, epa.oszk.hu
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
