A gumó (tuber) megvastagodott, gömbölyded, rövid szártagú, gyakran magas víztartalmú, tápanyag raktározására módosult növényi szerv, mely száron vagy gyökéren képződik.

A szárgumó a szár módosulata, s föld feletti száron, mint a karalábé esetén, illetve föld alatti száron (például burgonya) is kialakulhat. A szárgumókon levelek és rügyek is előfordulhatnak, a rügyekből hajtások (föld feletti hajtások, vagy föld alatti hajtások, mint például gyöktörzs, tarack) fejlődhetnek.

A gyökérgumó a gyökér módosulata, s nincsenek rajta oldalszervek.

Egyes növények gumói, mint például a karalábé, a burgonya, az édesburgonya, a csicsóka gumói az ember fontos táplálékforrásai.

Bogláros szellőrózsa • Ciklámen (növénynemzetség) • Csodagumó • Erdei madársóska • Jakabliliom • Koronás liliom • Szellőrózsa • Téltemető

Boglárka (növénynemzetség) • Dália (növénynemzetség) • Hagymás boglárka • Inkaliliom • Klívia • Korbácsliliom •

• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 888. o. ISBN 963-85773-9-8  

• Hagyma (növényalaktan)
• Hagymagumó
• Gyöktörzs

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!