George Wald
Született	1906. november 18. New York
Elhunyt	1997. április 12. (90 évesen) Cambridge, Massachusetts
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	idegélettan
Iskolái	Columbia Egyetem New York Egyetem Brooklyn Technical High School
Kitüntetései	Orvosi Nobel-díj (1967)
Sírhelye	Woods Hole Village Cemetery[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz George Wald témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

George Wald (New York, 1906. november 18. – Cambridge, Massachusetts, 1997. április 12.) amerikai fiziológus, neurobiológus. 1967-ben Ragnar Granittal és Haldan Keffer Hartline-nal megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a látás élettanát és kémiáját érintő felfedezéseiért.

George Wald 1906. november 18-án született New Yorkban. Szülei európai zsidó bevándorlók voltak; apja, a ruhaiparban dolgozó Isaac Wald az akkor Ausztriához tartozó Przemyśl mellől; anyja, Ernestine Rosenmann egy München melletti faluból érkezett az Egyesült Államokba. Az elemi és középiskolát Brooklynban végezte, 1927-ben pedig BSc diplomát szerzett a New York-i Egyetemen. Ezután a Columbia Egyetemen tanult zoológiát, itt is doktorált 1932-ben. Fia, Elijah állítása szerint doktori diplomáját soha nem kapta kézhez, mert nem adta be tézisét az előírás szerinti 200 példányban.

PhD fokozatának megszerzése után a Nemzeti Kutatási Tanács ösztöndíjával Németországba utazott, kezdetben Berlinbe, a Nobel-díjas Otto Warburg laboratóriumába. Itt felfedezte, hogy a retinában A-vitamin található, melynek szerkezetét nem sokkal korábban tisztázta a zürichi Paul Karrer (aki néhány évvel később szintén kémiai Nobel-díjat kapott). Wald ezért Karrerhez utazott, hogy befejezze a vitamin analízisét, utána pedig egy ideig a heidelbergi Kaiser Wilhelm Intézetben, Otto Meyerhofnál dolgozott. Miután 1933-ban Hitler hatalomra jutott és elkezdődött a zsidóüldözés, Wald visszatért az Egyesült Államokba. Egy ideig a Chicagói Egyetem munkatársa volt, 1934-től pedig a Harvard Egyetemen kapott biokémiai előadói állást, ahol aztán egész aktív életét, 43 évet töltött. 1944-ben docenssé, 1948-ban professzorrá nevezték ki.

Wald mutatta ki, hogy a retinában A-vitamin található. Később felfedezte, hogy a látópigment, a rodopszin fény hatására az opszin nevű fehérjére és A-vitaminra bomlik szét. Az 1950-es években Wald és munkatársai a retina pigmentjeinek fényelnyelését vizsgálták különböző hullámhosszakon és ezzel kimutatta, hogy milyen hullámhossz-tartományra leginkább érzékeny a szem. Megállapította, hogy a retinában három sejttípus található, melyek a három alapszínre reagálnak. Később mikrospektrofotometria segítségével külön megmérték a csapok és pálcikák érzékenységét a különböző színű fényre.

George Wald a látás élettanát illető kutatásaiért 1967-ben (Ragnar Granittal és Haldan Keffer Hartline-nal együtt) orvostudományi Nobel-díjban részesült. Ezenkívül 1939-ben megkapta a biokémiai alapkutatásért adott Eli Lilly-díjat, 1953-ban az Albert Lasker-díjat , 1955-ben a Proctor-érmet, 1959-ben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia Rumford-érmét, 1966-ban az Amerikai Optikai Társaság Ives-érmét, 1967-ben (feleségével együtt) a Zürichi Egyetem Paul Karrer-érmét. 1950-ben tagjává választotta az Amerikai Tudományos Akadémia, 1958-ban pedig az Amerikai Filozófiai Társaság. Díszdoktorátust adományozott neki a Berni Egyetem (1957), a Yale Egyetem (1958), a Wesleyan Egyetem (1962), a New York-i Egyetem (1965), a McGill Egyetem (1966) és a Clark Egyetem (1968).

Wald fellépett a vietnámi háború ellen, egy 1969-es beszédében "az amerikai történelem egyik legszégyenteljesebb fejezetének" nevezte. Felemelte szavát a fegyverkezési verseny ellen és 1977-es szakmai visszavonulása után sokat utazott a béke és az emberi jogok érdekében. Az 1980-as iráni túszdráma idején illegálisan az országba utazott. Szerepelt Nixon elnök "ellenséglistáján" és tiltakozói akciói során többször letartóztatták.

Az ateista George Wald 1954-ben így írt: "Az élet eredetét illetően csak két lehetőség van, teremtés vagy spontán képződés. Nincs harmadik lehetőség. A spontán képződést száz évvel ezelőtt megcáfolták, ami csakis egy konklúzióhoz, a természetfölötti teremtéshez vezet. Ezt elvi alapon nem fogadhatjuk el; ennélfogva hisszük a lehetetlent: hogy az élet magától, véletlenül alakult ki". Wald az 1980-as évektől egyfajta deista filozófiát hirdetett.

George Wald 1931-ben Frances Kingsley-vel kötött házasságot, ami később válással végződött. 1958-ban feleségül vette munkatársát, a biokémikus Ruth Hubbardot. Waldnak négy gyermeke született, három fiú (Michael, David és Elijah) és egy lány, Deborah Wald.

George Wald 1997. április 12-én halt meg, 90 éves korában.

• George Wald – Biographical NobelPrize.org
• George Wald Notable Names Database
• George Wald, Nobel Winner, Dies at 90 The Harvard University Gazette
• George Wald: "The Origin of Life," Scientific American, 1954 191 [2]: 48
• George Wald, Nobel Biologist, Dies at 90 The New York Times April 14, 1997

1. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 23.)