Gáspár Sándor
Született	1917. április 15. Pánd
Elhunyt	2002. április 16. (85 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	MSZMP (1956–1989)
Foglalkozás	politikus szakíró szakszervezeti tisztségviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáspár Sándor témájú médiaállományokat.

Gáspár Sándor (Pánd, 1917. április 15. – Budapest 2002. április 16.) magyar kommunista politikus, szakszervezeti vezető. Pályafutása szinte töretlen az 1940-es koalíciós évektől egészen a rendszerváltásig.

A Steyr Művek budapesti gyárában kezdett el motorszerelőként dolgozni. 1935-től a szakszervezeti, 1936-tól a kommunista mozgalom tevékeny résztvevője. 1946-tól egyre magasabb funkciókat tölt be a szakszervezetben és a pártban egyaránt. 1950 és 1951 között elvégezte az SZKP pártfőiskoláját (Высшая партийная школа при ЦК КПСС).

Apró Antal, Dobi István, Rónai Sándor, Kisházi Ödön mellett azon politikusok egyike, aki 1946-tól kezdve töretlenül a hatalom közelében tudott maradni. Kádár János legközvetlenebb munkatársa volt, bár az „Új gazdasági mechanizmus” ellenzői, a restaurálás élharcosai közé tartozott. 1988-tól fokozatosan visszavonult a politizálástól és a nyilvánosságtól is. A Magyar Televíziónak egy alkalommal sikerült vele hosszabb beszélgetést rögzítenie. A magyar politika történetében szinte páratlan, több mint négy évtizedes regnálásának tudományos feldolgozása még nem történt meg.

• Vasutas élmunkások; összeáll. Gáspár Sándor; Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezete, Bp., 1948
• A szakszervezetek feladatai az ipar technikai színvonalának fejlesztésében, az új technika bevezetésében és tömeges alkalmazásában; Népszava, Bp., 1955
• A szakszervezetek feladatai az ipari termelés megjavításában és a műszaki színvonal emelésében; Népszava, Bp., 1956
• A nemzetközi szakszervezeti mozgalom kialakulásának és történetének fő vonásai a 2. világháború befejezéséig; Táncsics, Bp., 1960
• A párt vezető szerepe, növekedésének és munkastílusának egyes kérdései; Kossuth, Bp., 1964 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
• A magyar szakszervezetek szerepe a szocializmus építésében; Táncsics, Bp., 1968
• Szakszervezetek a szocializmusért; Táncsics, Bp., 1970
• A munkáshatalom szolgálatában; Táncsics, Bp., 1973
• A magyar szakszervezetek a fejlett szocializmus építésének szolgálatában; Kossuth–Táncsics, Bp., 1978
• A nemzetközi szakszervezeti mozgalom; Kossuth, Bp., 1980
• A szakszervezeti világmozgalom időszerű kérdései; s.n., Bp., 1982
• A munkásosztály szolgálatában; előszó Méhes Lajos; Népszava, Bp., 1983
• A munkásosztály szolgálatában; 2. bőv. kiad.; Népszava, Bp., 1984
• A magyar szakszervezetek társadalmi helye, szerepe és időszerű tennivalói; Kossuth, Bp., 1984

Vasutas élmunkások (1948) A szakszervezetek feladatai az ipar technikai színvonalának fejlesztésében, az új technika bevezetésében és tömeges alkalmazásában. (1955) Az iparfejlesztés feladatai hazánkban (Társszerző, 1955) A szakszervezetek feladatai az ipari termelés megjavításában és a műszaki színvonal emelésében(1956) A párt vezető szerepe, növekedésének és munkastílusának egyes kérdései (1964) A szabadság hajnalán (Antológia- 1965) A magyar szakszervezetek szerepe a szocializmus építésben (1968) Szakszervezetek a szocializmusért (1970) A munkáshatalom szolgálatában (1973) A szakszervezetek a fejlett szocializmusért (1976) A magyar szakszervezeti a fejlett szocializmus szolgálatában (1978)

A nemzetközi szakszervezeti mozgalom (1980) ISBN 963-09-1711-4 Gazdaságpolitikánkról. (Társszerző, 1983) ISBN 963-09-2234-7 A munkásosztály szolgálatában (1983) ISBN 963-322-025-4

• Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem