Farkasházy Jenő
Született	1861. március 29. Székesfehérvár
Elhunyt	1926. május 4. (65 évesen) Herend
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	művészettörténész keramikus
Sírhelye	Zsidó temető Tata
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasházy Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Farkasházi Farkasházy Jenő (szül: farkasházi Fischer Jenő) (Székesfehérvár, 1861. március 29. – Herend, 1926. május 4.) porcelángyáros, keramikus, művészettörténeti író. Fivére, farkasházi Farkasházy Zsigmond (1874-1928) politikus, újságíró, országgyűlési képviselő, ügyvéd.

A nemesi származású zsidó farkasházi Fischer család tagja, farkasházi Fischer Mór és Salzer Mária unokája.^[1] Édesapja farkasházi Fischer Dezső (1827–1914)^[2] és édesanyja Pressburger Mária^[3] volt. Tanulmányait az École des Beaux-Arts-ban végezte, ahol nyolc év alatt a porcelángyártás szinte minden csínját-bínját elsajátította. Miután ismereteit még Angliában és Németországban bővítette, az ungvári porcelángyárnál működött, 1897-től kezdve azonban tudását és munkaerejét a herendi gyárban kamatoztatta. Ott folytatta, ahol nagyapja abbahagyta, a régi kínai, japán, meißeni, bécsi és sèvresi mintákra támaszkodó herendi zsánert követte, és e téren oly eredményeket ért el, melyekben a gyár régi tradíciói újraéledtek. Az 1900. évi párizsi világkiállítás idejében modern formák és technikák ihlették meg. Nagy sikere volt a coulé és pâte-sur-pâte díszítésű porcelánjaival, amelyeket ő tervezett, és festett. Irodalmi téren is működött, két nagyobb monográfiát írt: Palissy élete és művei (1887),^[4] A Della Robbia család (1896). Mint a herendi porcelángyár részvénytársaság vezérigazgatója halt meg.

1904. szeptember 7-én farkasházi Fischer Mór unokái, farkasházi Fischer Hugó, farkasházi Fischer Jenő, dr. farkasházi Fischer Zsigmond (1874–1928)^[5] ügyvéd, országgyűlési képviselő és farkasházi Fischer Sándor hadnagy engedélyt kaptak I. Ferenc József magyar királytól Fischer vezetéknevük megváltoztatására Farkasházyra, a nemesi előnevüket, a farkasházit, megtartva.^[6] Farkasházy Jenő 1926. május 4.-én hunyt el Herenden leszármazottak nélkül.^[7]

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 261. o.  Online elérés
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Dunántúli Közművelődési Egyesület, Budapest, 1941
• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935 Győző ny.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Budapest, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965–1968
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1911–1932
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–.
• Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. Szerk. Kempelen Béla. Szerzői k., Budapest, 1937–1939.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Zsidó Lexikon, Budapest, 1929.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, Veszprém, 1998
• Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Szerzői k., Budapest, 2005