Förster Aurél
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született	Förster Aurél Zsigmond 1876. július 9.[1] Budapest
Elhunyt	1962. július 7. (85 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Dlauchy Mária Stefánia Hermina (h. 1923–?)[2] Markovich Marianna
Foglalkozása	klasszika-filológus
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1894–1898)
Sírhelye	Farkasréti temető (1-1-90)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Förster Aurél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Förster Aurél (Budapest, 1876. július 9. – Budapest, 1962. július 7.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1938).

Kutatásainak területe és célja az antik írók művei szövegének hiteles megállapítása, s megbízható tolmácsolása. Röviden: az ókori művek szövegkritikai kiadása, Förster e tevékenységével a két világháború közt nemzetközi hírnévre tett szert.

Förster János és Csermák Anna fia. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti (1894–1898) és a berlini (1899) egyetemen folytatott, mindkét helyen kiváló mesterei voltak, Ponori Thewrewk Emil, Ulrich von Wilamowitz-Moellendorff, H. Diels. Egyetemi doktorátust 1900-ban, görög–latin szakos középiskolai tanári oklevelet 1902-ben szerzett. 1902-től Budapesten gimnáziumi tanárként működött, többször járt külföldi tanulmányutakon. 1915-től 1925-ig társszerkesztője volt az Egyetemes Philologiai Közlönynek. 1915-ben magántanárrá habilitált a budapesti egyetemen. Fordított, kritikai kiadásokat készített elő, s verstani kérdések foglalkoztatták. 1920–1927-ben a budapesti Középiskolai Tanárképző Intézetben tanított.

1928. január 1-jén nevezték ki nyilvános rendes tanárnak és a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Klasszika-filológiai Intézetének vezetésével bízták meg, melynek oktatási feladatait Huszti József társprofesszorral látta el 1934-ig. A távozó Huszti helyébe Förster Kerényi Károlyt szerette volna maga mellé venni, de a szegedi egyetem vezetése nem szavazta meg, így kénytelen volt megelégedni a mellérendelt Marót Károly középiskolai tanárral, aki szintén rendkívül felkészült klasszika-filológus volt.

Az oktatás és a kutatás nyugalmasabb időszaka csak az 1930-as évek végéig tartott. Mint Förster tanítványa, Szádeczky-Kardoss Samu írja, az 1930-as években az Union Académique Internationale^[5] ajánlásokat dolgoztatott ki a görög és latin szövegek kiadására, s ehhez a munkához Förster Aurél javaslatait kérte és hasznosította. Hiteles és Híres tudós volt már ekkor Förster az antik szövegek kritikai kiadásának területén. Hitelességének egyik eszköze, hogy Arisztotelész szövegeinek azonosításához a szerző kommentárjait is segítségül hívta.

1940. október 19-én a szegedi Ferenc József Tudományegyetem már költözött vissza Kolozsvárra, s vele a tanári kar színe-java. Förster is elment október 19-én Kolozsvárra, s magával vitte a szegedi Klasszika-filológiai Intézet értékes könyvtárát, persze jogában állt, hiszen az 1921-ben Szegedre menekített Ferenc József Tudományegyetem költözött vissza. Kerényi Károly is végre Szegedre érkezett 1940. október 19-én Förster helyébe, a most már a Horthy Miklósról elnevezett szegedi egyetemre. Kerényi a pécsi Erzsébet Tudományegyetemről jött Szegedre. Kerényi magával hozta a pécsi Klasszika-filológiai Intézet könyvtárát.^[6]

Emberekben, anyagiakban, s az erkölcsökben óriási rombolást végzett a második világháború. Förster már 1942-től kilátástalannak találta a kolozsvári magyar egyetem jövőjét, Budapestre menekült, s már 1942. július 1-jétől nyilvános rendes tanárként a budapesti egyetem ókortörténeti intézetében tanított 1947-es nyugdíjazásáig. Még próbált bent maradni a tudományos közéletben, 1952-ben elnyerte az irodalomtudományok doktora címet, s némi publikációs lehetőséghez jutott. Az MTA Förstert 1921-ben levelező, 1938-ban rendes, 1946-ban tiszteleti tagjának választotta. Az Akadémia 1949-es átszervezésekor tanácskozó taggá minősítették, s tiszteleti tagságát csak posztumusz, 1989-ben állították helyre.

Alkotói korszakának fénykorában, a századelőn és a két világháború közt számos tudományos tisztséget töltött be, s részt vett szakmai társaságok munkájában. A már említett Egyetemes Philologiai Közlöny szerkesztése után a szegedi Acta Sectio Philologica című szakmai kiadványt szerkesztette 1928-tól 1940-ig. Az MTA Klasszika-filológiai Bizottságának előadói tisztét töltötte be 1923-tól, s tevékenykedett az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságban. Választmányi tagja volt a Philologiai Társaságnak és működött a Klasszika-filológiai Társaságban.

• A hexameter eredete. Budapest, 1899. 58 p.
• Symbolae criticae in librum Aristotelis De anima primum. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1906.
• Aristoteles: De anima libri III. Recensuit Aurelius Förster. Budapest, 1912. XVIII, 217 p.
• Aristoteles: A lélekről 1. Ford. s bev. és jegyzetekkel ell. Förster A. Budapest, 1915. 110 p.
• Euhemerum. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1926.
• A Magyar Tudományos Akadémia és a klasszikus ókor az Akadémia alapitásától 1883-ig. Budapest, 1927. 56 p.
• Az aristotelesi u.n. Parva Naturalia szerkezete és keletkezése. Budapest, 1932. 15 p.
• Textkritische Betrachtungen zur Aristotelischen Schrift: De sensu. Hermes, 1938.
• Empedocleum. Hermes, 1939.
• A filológia fogalma. Budapest, 1940. 19 p.
• Aristotelis: De sensu et de memoria libri. Budapest, 1942. XV, 149 p.
• A Roma quadrata kérdéséhez. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1948.
• Prolegomena metrica. (Die rhytmischen Grundlagen des antiken Verses.) Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae,^[7] 1956.

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 534–535. o.  
• Szádeczky-Kardoss Samu: Ókortudomány, latin-görög filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 199-214. p.
• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Förster Aurél lásd 119-120. p. ISBN 963-482-037-9

• SZTE EK, Förster Aurél
• SZTE A Klasszika-Filológiai Tanszék története