Dewoitine D.520
Dewoitine D.520 a Musée de l’Air et de l’Espaceben
Funkció	vadászrepülőgép
Gyártó	SNCAM
Gyártási darabszám	900
Hajtómű
Motor	Hispano–Suiza 12Y
Hatótávolság	1250 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Dewoitine D.520 témájú médiaállományokat.

A Dewoitine D.520 egy francia vadászrepülőgép volt, mely 1940 elején került hadrendbe, röviddel a második világháború kitörése után. A Morane–Saulnier MS.406 típussal szemben, mely a francia légierőben legnagyobb mennyiségben alkalmazott vadászgép volt abban az időben, a Dewoitine D.520 megközelítette a legmodernebb német repülőgépek teljesítményét, mint amilyen például a Messerschmitt Bf 109 volt. Nem volt olyan gyors mint a Bf 109E, de fordulékonyabb volt.^[1] A sorozatgyártás elhúzódása miatt csak kevés gép tudott részt venni a Luftwaffe ellen vívott harcokban.

A D.520 repülőgép tervezését a Légierő 1936-ban kiadott követelményjegyzékének megfelelően kezdték el, mely szerint a modern gyors vadászgép jó emelkedési sebességgel kellett rendelkezzen és fő fegyverzetéül egy 20 mm-es gépágyút szántak. Az akkori legerősebb francia motor a Hispano–Suiza 12Y volt, mely kisebb teljesítményű volt a Rolls–Royce Merlin és a Daimler–Benz DB 601 korszerű motorokhoz képest, viszont könnyebb is volt azoknál. Más vadászrepülőgép tervek is megfeleltek a kiírásnak, de egyik sem állt hadrendbe, vagy csak olyan kis számban, hogy nem játszottak számottevő szerepet a háborúban.

A Légügyi Minisztérium 1936. június 15-én adta ki a követelményjegyzéket, és a D.520 tervezése 1936. szeptemberben kezdődött meg az Émile Dewoitine vezette magánvállalkozású tervezőirodában. A követelmények az alábbiak voltak: legnagyobb sebesség 500 km/h, 8000 m-re emelkedés 15 perc alatt, és a fel- és leszálláshoz szükséges távolság nem lehetett több 400 m-nél. A fegyverzet két 7,5 mm-es géppuska és egy vagy két 20 mm Hispano–Suiza HS.9 gépágyú.^[2] Dewoitine nem volt elégedett legutolsó konstrukciójának a Dewoitine D.513 vadászgépnek a teljesítményével, mellyel szemben a Légierő az MS.406-ot választotta, és elhatározta, hogy a kiírásra a legújabb elvek szerint tervezett és a rendelkezésre álló legerősebb motorral, a 890 LE teljesítményű Hispano–Suiza 12Y–21 folyadékhűtéses hajtóművel ellátott tervet nyújt be. Az első pályázatot elutasította a Légügyi minisztérium, mely miután megismerkedett az angol Hawker Hurricane és Supermarine Spitfire teljesítményével, megváltoztatta a követelményeket: a legnagyobb sebességet felemelte 500 km/h fölé. Dewoitine az új tervnek a "D.520"^[2] jelet adta.

Ugyanerre a tenderre adták be a Morane–Saulnier MS.450 és a Caudron–Renault C.770 repülőgépek terveit is, de egyik sem hagyta el a rajzasztalt. Két másik konkurens francia típus, a Bloch MB.150 és az Arsenal VG.33 ugyan elkészült és kis mennyiségben hadrendbe is állította a Légierő, de érdemleges szerepet már nem játszott a háborúban.^[3]

1937 márciusában a cég beolvadt az egyik gyártó vállalatba, az SNCAMba. Emiatt és a Légiflottában bekövetkezett további gyártási változtatások miatt a D.520 tervezői munkái szüneteltek 1937 legnagyobb részén, és 1938 elejéig csak egy néhány rajzoló dolgozott a prototípus részletrajzain.^[4] A D.520-01 jelű prototípus, melyet egy Hispano 12Y–21 motor hajtott ideiglenesen egy kéttollú merev falégcsavarral először 1938. október 2-án szállt fel, de csak 480 km/h sebességet ért el és a veszélyesen nagy motorhőmérséklet miatt le kellett állítani a próbákat.^[5] Megállapították, hogy a problémák főképpen a szárny alatti hűtőnek a tervezettnél nagyobb légellenállása miatt léptek fel, ezért ezeket lecserélték egyetlen, a törzs alatt elhelyezett áramvonalas burkolattal ellátott hőcserélőre.^[6] Egy kisebb leszálláskor keletkezett baleset után további változásokat léptettek életbe: a motor lecserélték egy újabb 12Y–29 típusra, a kipufogóvezetékbe üzemanyag befecskendezést alakítottak ki a nagyobb tolóerő érdekében és változtatható állásszögű háromtollas légcsavart építettek be. Ezek a változtatások elegendőnek bizonyultak a tervezési sebesség, 530 km/h eléréséhez. Zuhanásban a legnagyobb sebesség 825 km/h volt.^[7]

A prototípust 1939-ben két másik példány legyártása követte, a D.520-02 és 03, melyeket először 1939. január 9-én illetve május 5-én repülték. Ezeken új áramvonalasabb pilótaülés tetőket, nagyobb farokfelületet és hosszabb Olaer futómű-szárakat alkalmaztak, valamint elhagyták a Handley–Page résszárnyakat, melyekkel az első prototípus szárnyvégeit felszerelték.^[8] Ezeknek a prototípusoknak a fegyverzete egy 20 mm-es Hispano–Suiza HS.9 gépágyú volt, mely a motor tengelyén keresztül tüzelt és két MAC 1934 7.5 mm géppuska a szárnyba építve. A harmadik prototípus kis farokkereket kapott a korábbi csúszótalp helyett. A második prototípus, melyet egy 12Y–31 motor hajtott, 550 km/h sebességet ért el és 8000 m-re 12 perc 53 másodperc alatt ért fel.^[5] A repülési próbák sikeresen zajlottak le, ennek eredményeképp 1939 márciusában aláírták a szerződést további 200, az újabb 12Y–31 típusú motorral szerelt repülőgép leszállításáról (később a motorokat 12Y–45 típusra cserélték). További 600 gép gyártásáról júniusban kötöttek szerződést, de ezt 1939 júliusában 510 darabra csökkentették.^[9]

A háború kitörésekor új szerződést kötöttek 1280 gép legyártására, havi 200 repülőgép kapacitással 1940 májusától. Ezután a haditengerészeti légierő további 120 gépet rendelt. A légiflotta 1940 áprilisában az összes rendelt mennyiséget 2250 példányra emelte, havi 350 darab ütemezéssel.^[10]

Az első sorozatban gyártott D.520 1939 októberben hagyta el a gyártó sort. A sorozatgyártású gépeken a törzs hátsó részét 51 cm-el meghosszabbították, a motorburkolatot áttervezték, a domború, egy darabból készült szélvédőt optikailag sík darabra cserélték és páncéllemezt építettek be a pilótaülés mögé.^[10] A legtöbb sorozatban gyártott példányt az új, Szydlowski–Planiol feltöltő kompresszorral szerelt 935 LE-s Hispano–Suiza 12Y–45 motor hajtotta, a későbbieket viszont a 860 LE-s 12Y–49 típus.

Az első sorozatgyártású gépek nem feleltek meg az átvételi próbákon mivel nem érték el a kívánt sebességet és hűtési problémáik voltak. Ezeket a hiányokat a kompressor beömlőnyílás áttervezésével, a hűtőkör átalakításával és a kipufogó rendszer javításával kiküszöbölték, de ezek a problémák hátráltatták az átadást, a harci alkalmasságot csak 1940 áprilisában kapták meg az első példányok.^[11]

Bulgária

• Bolgár Légierő

Franciaország

• Francia Légierő
• Francia Haditengerészeti Légierő

Szabad Franciaország

• Szabad Francia Légierő

Németország

• Luftwaffe (Wehrmacht)

Olaszország

• Regia Aeronautica

Románia

• Román Légierő

• Hossz: 8,6 m
• Fesztáv: 10,2 m
• Magasság: 2,57 m
• Szárnyfelület: 15,87 m²

• Üres tömeg: 2123 kg
• Teljes tömeg: 2677 kg
• Legnagyobb felszálló tömeg: 2785 kg
• Szárny felületi terhelése: 167 kg/m²

• Típus: Hispano-Suiza 12Y-45 vízhűtéses 12 hengeres V elrendezésű motor
• Teljesítmény: 690 kW (930 LE)
• Teljesítmény/tömeg: 257 W/kg

• Legnagyobb sebesség: 560 km/h
• Hatótáv: 1250 km
• Csúcsmagasság: 10 000 m
• Emelkedési sebesség: 14,3 m/s

• 1 × 20 mm Hispano-Suiza HS.404 gépágyú (60-lőszeres dobbal)
• 4 × 7,5 mm MAC 1934 géppuska (675 tölténnyel)

• Preserved D.520s
• Front, side and top views

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Dewoitine D.520 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Sablon:Második világháborús vadászrepülőgépek m v sz Második világháborús vadászrepülőgépek
Amerikai Egyesült Államok	F2A Buffalo · F3F · F4F Wildcat · F4U Corsair · F6F Hellcat · P–36 Hawk · P–38 Lightning · P–39 Airacobra · P–40 Warhawk · P–47 Thunderbolt · P–51 Mustang · P–59 Airacomet · P–63 Kingcobra · A–20 Havoc · P–61 Black Widow
Egyesült Királyság	Hurricane · Sea Fury · Spitfire · Tempest · Typhoon · Boulton Paul Defiant · Beaufighter · DH.98 Mosquito  · Fairey Fulmar
Franciaország	Dewoitine D.520 · Morane-Saulnier MS.406
Hollandia	Fokker D.XXI · Fokker G.I
Japán	A5M Claude · A6M Zero · A7M Reppú · Ki–27 · Ki–43 Hajabusza · Ki–44 Sóki · Ki–45 Torju · Ki–60 · Ki–61 Hien · Ki–62 · Ki–64 · Ki–83 · Ki–84 Hajate · Ki–88 · KI-94  · Ki–96 · Ki–100 · Ki–102 · Ki–115 Curugi · Ki–201 Karjú · Ki–202 Súszui-Kai · N1K Kjófú · J9 Kikka · J1N Gekkou · J2M Raiden · J4M Szenden · J7W Sinden · J8M Súszui · Aicsi S1A · Aichi M6A Seiran
Lengyelország	PZL P.7 · PZL P.11 · PZL P.24
Magyarország	MÁVAG Héja
Harmadik Birodalom	Do 335 · Fw 190 · He 162 · He 219  · He 280 · Bf 109 · Me 163 · Me 262 · Bf 110 · Me 210 · Me 410  · Ba 349
Olasz Királyság	M.C.200 Saetta · M.C.202 Folgore · C.205 Veltro · CR.42 Falco · Re.2000
Szovjetunió	I–15 · I–153 · I–16 · Il–2  · Il–10  · Jak–1 · Jak–3 · Jak–5 · Jak–7 · Jak–9 · La–5 · La–7 · LaGG–1 · LaGG–3 · MiG–1 · MiG–3 · MiG–5 · MiG–7 · Pe–3
Románia	IAR 80
Svédország	Saab 21
További vadászrepülőgépek: Második világháborús · Első generációs · Második generációs · Harmadik generációs · Negyedik generációs · Ötödik generációs  megjegyzés: A dőlttel jelöltek csak prototípusok voltak vagy egyetlen példány sem készült belőlük.