Cserép
A cserép égetett agyag.[1]
.JPG)
Leírása
[szerkesztés]A hagyományos fazekasság legfontosabb alapanyaga az agyag, melyet kiégetve a cserepet kapjuk eredményül. Ez sokkal keményebb, és időtállóbb valamint bizonyos vízállósággal is rendelkezik. A vízállóságot mázréteggel lehet fokozni, az így kiégetett anyag az úgynevezett mázas cserép.
Hasznossága
[szerkesztés]Mind régebben, mind pedig mai napig megállja helyét a társadalmilag hasznos anyagok között:
- mindennapi népi használati tárgyak (pl.kanta, kancsó, tejesköcsög, kupa, szilke, cserépfazék),[2][3]
- kertészeti tárgyak (pl.virágcserép, kisebb virágláda),
- tetőfedési és kályhagyártási készáru (pl.tetőcserép), kályhacsempe a cserépkályhához) valamint
- különféle dísztárgyak (pl. szobrok, nyakékek, karkötők) készülnek belőle.
Érdekesség
[szerkesztés]- Sok település viseli nevében a cserép szót. Pl. Cserépfalu, Cserépváralja, ezeket lexikon is megemlíti, mint településeket.[4]
- Cserépnek nevezik az összetört törékeny alapanyagú tárgyak darabjait is(pl. szókapcsolatban agyagcserép, kerámiacserép, porceláncserép üvegcserép, műanyagcserép).
- Cserepesnek hívják azt, aki pl. cseréptűzhelyeket, kemencéket készít, vagy magát a művet pl. "cserepes" tűzhely, ami cseréppel kirakott tűzhely. [5]
- Az ókorban a cserépszavazás speciális eljárás volt megelőző vagy megtorló céllal a városállam egyes polgári személyének megítéléshez.
Forrás
[szerkesztés]- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5 196. oldal "Agyagból formált és kiégetett vékony falú készítmény..."
- ↑ https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/ Használat, mint kézben tartott lexikoné. Pl. megkeressük a kanta szó esetében a "K" betűt kattintással megnyílnak az odatartozó szavak stb.
- ↑ Magyar néprajzi lexikon (kislexikon). Felelősszerk. Kerékgyártó István. Békéscsaba: Corvina. 1979. ISBN 963-13-1505-3 pl.282-284. oldal Tej és tejfeldolgozás fejezet edények ábrái
- ↑ Új magyar lexikon II. (D–F). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.91. oldal
- ↑ Magyar néprajzi lexikon (kislexikon). Felelősszerk. Kerékgyártó István. Békéscsaba: Corvina. 1979. ISBN 963-13-1505-3 olvasható erről pl. a Lakóházak beosztása, tűzhelye és világítása fejezetben a 139-145. oldalon ábrákkal
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Cover photo is available under {{::mainImage.info.license.name || 'Unknown'}} license.
Cover photo is available under {{::mainImage.info.license.name || 'Unknown'}} license.
Credit:
(see original file).
