Új magyar lexikon
| Új magyar lexikon | |
 | |
| Szerző | (szerk.) Berei Andor |
| Első kiadásának időpontja | 1959–1962 |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | tudományos ismeretek gyűjteménye |
| Műfaj | lexikon |
| Részei | 6+2 kötet |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Akadémiai Kiadó, Budapest |
Az Új magyar lexikon az 1960-as években készült 6+2 kötetes magyar nyelvű lexikon.
Történeti áttekintés
[szerkesztés]Magyarországon a törekvések lexikon kiadására a reformkorig nyúlnak vissza. Az első Magyarországon kiadott átfogó lexikon a német Brockhaus Conversations magyarításaként kiadott Közhasznú Esmeretek Tára volt.
Az első magyar szerkesztésű munka az Egyetemes magyar encyclopaedia. A Szent István Társulat 1859-ben indult vállalkozása, mely pár kötet után megakadt. Az első teljes mű a Magyar lexikon.[1] Ezt követte A Pallas nagy lexikona majd ennek korszerűsített változata a Révai nagy lexikona. A 2 háború közt megjelent Tolnai Világlexikona, Dante és Gutenberg lexikonok népszerűsítő jellegűek voltak, az Új Idők Lexikona sem érte el a Révai egykori terjedelmét és szakmai színvonalát. Az 1950-es években Vas Máté elképzelései alapján elkezdték tervezni a Magyar enciklopédia kiadását, melynek szerkesztésénél a francia Larousse, illetve az 50 kötetesre tervezett Szovjet nagy enciklopédiát vették figyelembe. A Magyar enciklopédiára egy sor szaklexikon épült volna. A gazdasági s politikai lehetőségek miatt e formában a mű nem valósulhatott meg, de az összegyűjtött anyagot felhasználva elkészítették az Új magyar lexikont.
A lexikon
[szerkesztés]A második világháború után Magyarországon elsőként kiadott hatkötetes – A Pallas nagy lexikona mintájára készült – lexikon, mely az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. A szerkesztés 1958-ban zárult, nagy része Berei Andor munkája. Az 1. kötet 1959-ben, a 6. 1962-ben jelent meg. A legnagyobb figyelmet a politikai, gazdasági, statisztikai adatokra fordították. Félmillió példányban kelt el. 1972-ben és 1981-ben kiegészítő kötetei jelentek meg. Több változatlan utánnyomást ért meg; mára már erősen elavult tartalmát s szemléletét tekintve egyaránt, de már a saját korában is sok kritika érte szűkszavúsága, pontatlansága miatt.
Kötetbeosztás
[szerkesztés]| I. kötet | A–C | 1959 | 536 oldal |
| II. kötet | D–F | 1960 | 465 oldal |
| III. kötet | G–J | 1960 | 543 oldal |
| IV. kötet | K–Me | 1961 | 627 oldal |
| V. kötet | Mf–R | 1961 | 628 oldal |
| VI. kötet | S–Z | 1962 | 800 oldal |
| VII. kötet | A–Z Kiegészítő kötet | 1971 | 471 oldal |
| – | Kiegészítő kötet 1962–1980 A–Z | 1981 | 671 oldal |
| – | Kiegészítő füzet az Új Magyar Lexikon 1981-ben megjelent első kiadásához[2] | 1983 | 16 oldal |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1879–82, http://mek.oszk.hu/10900/10983/10983.pdf 194. o.
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/marko-laszlo-kiegeszito-fuzet-az-uj-magyar-lexikon-1981-ben-megjelent-elso-kiadasahoz-289648-0
Források
[szerkesztés]- A Beszélő cikke
- Egy iskolai dolgozat Archiválva 2023. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Fél évszázad hazai lexikonkiadása
- ISBN 963-05-0773-0 (A teljes műre)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Enciklopédia
- Internetes enciklopédia
- Magyar lexikonok listája
- Magyar enciklopédiák és kézikönyvek listája
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
