Contoy-sziget (Isla Contoy)
Közigazgatás
Ország	Mexikó
Állam	Quintana Roo
Község	Isla Mujeres
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése	Karib-tenger
Terület	2,3 km²
Hosszúság	8 km
Szélesség	0,5 km
Tengerszint feletti magasság	12 m
Időzóna	EST (UTC-5)
Elhelyezkedése
Contoy-sziget Pozíció Quintana Roo térképén
é. sz. 21° 29′ 29″, ny. h. 86° 47′ 33″21.491388888889, -86.792521.491389°N 86.792500°WKoordináták: é. sz. 21° 29′ 29″, ny. h. 86° 47′ 33″21.491388888889, -86.792521.491389°N 86.792500°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Contoy-sziget témájú médiaállományokat.

A Contoy-sziget (spanyolul: Isla Contoy) Mexikó egyik lakatlan szigete a Karib-tengerben. Teljes területe a Contoy-sziget Nemzeti Parkhoz tartozik.^[1]

A szigetet a maják a posztklasszikus korban halászati célból látogatták. Neve is a maja nyelvből származik, de hogy pontosan melyik szavakból, arra két elmélet is van. Az egyik szerint a „pelikán” jelentésű pontó szóból, a másik szerint a kom („sekély, alacsony”) és a to’oy („menedékhely”) szavak összetételéből.^[2]

A több mint 8 km hosszú, de csak néhány száz méter széles, nagyjából észak–déli irányban húzódó sziget Mexikó délkeleti, Quintana Roo szövetségi állam északkeleti partjainál található, a szárazföldtől valamivel több mint 12 km távolságra. Többhelyütt lagúnákkal tagolt partvidékein homokdűnék és mangroveerdők húzódnak, területének nagy részét kókuszpálma-erdők borítják. A sziget szinte teljesen sík, legmagasabb pontja 12 méter körül van a tenger szintje felett.^[2] A parti vizekben hínármezők és korallzátonyok is előfordulnak,^[3] köztük a szigettől délre található Ixlaché-korallzátony, amely már a világ második legnagyobb korallzátonyrendszeréhez, a Nagy Mezoamerikai Zátonyhoz tartozik.^[4]

A 230 hektáros szárazföldi területtel rendelkező, a sziget körüli tengeri részeket is beleszámítva 4896,25 hektáros nemzeti parkot 1998. február 2-án alapították, bár a terület már 1961 óta védett.^[4][5] A Karib-térség Mexikóhoz tartozó részének legfontosabb tengerimadár-fészkelő helyszíne (téltől kezdve több mint 10 000 madár gyűlik össze a szigeten^[4]), ezért 2003 óta a Ramsari egyezmény is védi.^[3]

A terület legnagyobb értékét állatvilága jelenti. Bár az emlősök egyáltalán nincsenek jelen a szigeten, de a hüllő- és madárvilág ritka fajokban gazdag. Jellemző hüllők az álcserepesteknős, a közönséges cserepesteknős, a közönséges levesteknős, a kérgesteknős, a hegyesorrú krokodil és a közönséges óriáskígyó, míg 152 madárfaja^[4] közül a pompás fregattmadár, a füles kárókatona, a fehérhasú szula brewsteri alfaja, a barna gödény, a kacagó sirály, a vörhenyes kócsag, a királycsér, a fehérsapkás galamb és a füles kárókatona az említésre méltó.^[5] A hideg tengeráramlatoknak köszönhetően a partmenti vizek planktonban és halban is gazdagok, valamint jelen van a cetcápa és az atlanti tőrfarkú rák is.^[3] Jacques-Yves Cousteau tengerbiológus itt forgatta dokumentumfilmjét a languszták tengerfenéki vándorlásáról.^[2] A megfigyelt növényfajok száma 98.^[4]

A lakatlan szigetet turisták csak korlátozott számban látogathatják: egy nap legfeljebb 200-an, és ők is csak szervezett keretek között. Számukra egy látogatóközpontot alakítottak ki múzeummal, 20 méter magas kilátótoronnyal, egy madármegfigyelővel és két étkezőpalapával. Az energiaellátásról egy szél- és napenergiát felhasználó telep gondoskodik,^[4] az ivóvizet az esővízből nyerik.^[2]