Bruck Lajos
Született	1846. november 3.[1][2] Pápa
Elhunyt	1910. december 3. (64 évesen)[3][4][5][2][6] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Bruck Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bruck Lajos (Pápa, 1846. november 3. – Budapest, 1910. december 3.)^[7] festőművész, Bruck Jakab (1846–1902) orvos öccse, Bruck Hermina (1861–1945) és Bruck Miksa (1863–1920) festőművészek bátyja.

Bruck Mór és Bonyhárd Jozefa fiaként született. Tizenegyen voltak testvérek.^[8] Alsóbb iskoláit a fővárosban végezte. Apja kereskedelmi pályára szánta, de ő a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment festészetet tanulni. Itt sikerült annyi megrendeléshez jutnia, hogy úrrá legyen anyagi nehézségein, hazaküldött képei alapján elnyert állami ösztöndíjjal 1869-ben beiratkozott a velencei képzőművészeti akadémiára (Accademia di Belle Arti), ahol Pompeo Molmenti tanítványa lett. 1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után művészeti tanulmányait Párizsban, Munkácsy Mihály irányítása alatt folytatta. Hamarosan Párizsban és – a hazai kiállításokra küldött képei révén – Magyarországon is széles körben ismert festőművésszé vált. 1880-ban az Alföldön, 1883-ban Kalotaszegen tett tanulmányutat. 1885-ben Londonba költözött, ahol többek között az uralkodóháztól is számos megrendelést kapott. 1886-ban a londoni magyarok egyesületének elnökévé választották. E minőségében sikerült megakadályoznia az egyesület londoni osztrákok egyesületébe történő beolvasztását. 1895-ben tért haza, ettől kezdve haláláig Budapesten élt és alkotott. Aktívan részt vett a főváros művészeti életében. 1894-ben alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak. 1895-ben felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba.^[9] 1899-ben a magyar kormány őt bízta meg egy szentpétervári kiállítás szervezésével, melynek megnyitásán II. Miklós cár az Szent Anna-renddel tüntette ki.

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték nyugalomra.^[10]

Felesége Kaufmann Rebeka Róza (1852–1912)^[11] volt, Kaufmann Ármin és Berleburger Janka lánya.

Gyermekei:

• Bruck György
• Bruck Johanna Mária (1878–1963).
• Bruck Margit Alice (1891–1946). Férje domanoveci és lestinei Zmeskáll István (1893–?).^[12]

Olaszországi tartózkodása idején főleg naturalista életképeket festett. A Falusi konyha és a Vásártér a Ponte Rialto előtt című képeit az 1873. évi bécsi világkiállításon mutatták be. Párizsi tartózkodása idején teljesen átvette Munkácsy Mihály stílusát, így több eredetileg Munkácsynak tulajdonított festmény valójában tőle származik. A Munkácsy modorában festett Jó tanácsok című képe Párizsban nagy sikert aratott. Budapesten 1876-ban a Nemzeti Szalonban kiállított Erdő szélén című képével hívta fel magára a figyelmet, majd 1877-ben az Utazás a városba című festménye széles körben ismertté tette. 1879-ben a párizsi Szalonban elnyerte a Mention Honorable díjat. Alföldi és kalotaszegi tanulmányútján készített vázlatai alapján Párizsba visszatérve számos tájképet és magyar népéletet ábrázoló életképet festett. 1885-től, Londonban elsősorban portréi tették ismertté. Művei rendszeresen szerepeltek a Royal Academy kiállításain. Hazatérése után a Műcsarnok kiállításainak volt állandó résztvevője. 1896-ban megfestette I. Ferenc József és Erzsébet királyné arcképét. 1902-től számos, Budapest városrészeit megörökítő képet festett. Hagyatéki kiállítása 1911-ben a Műcsarnokban volt, ahol műveit a szintén 1910-ben elhunyt Mihalik Dániel és Pap Henrik festőművészek alkotásaival együtt mutatták be.

• Falusi konyha
• Vásártér a Ponte Rialto előtt
• Erdő szélén
• Utazás a városba
• Kastély belseje
• Olvasó barát
• Hivatalszoba Zborón
• Velencei zöldségeskert
• Istálló
• La Varenne
• Leányka arcképe
• Vízparti táj
• Rudas fürdő
• Piac a Dísztéren
• Buda látképe
• Párizsi udvar
• Várkert rakpart északról
• A pesti Dunapart

• Bruck Lajos életrajza és művei a Képzőművészet Magyarországon honlapon
• D.L.: Brück Lajos (Művészet, 1911, 7. szám)
• [1] (Írás Bruck Lajos, Mihalik Dániel és Pap Henrik hagyatéki kiállításáról, Nyugat, 1911, 21. szám)

• Művészeti lexikon (szerkesztő: Aradi Nóra), Akadémiai Kiadó, 1983, ISBN 9630523604
• A magyarországi művészet története (főszerkesztő: Aradi Nóra) 6. kötet: Magyar művészet 1890–1919 (szerkesztő: Németh Lajos), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985, ISBN 9630525445
• Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988, ISBN 9635008171
• Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 943–944. o. ISBN 963-547-414-8  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 150. o.  Online elérés
• ↑ Palatinus 1939: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939. 52. o.