Bombardier ITINO
Bombardier ITINO
Általános adatok
Gyártó	Bombardier Transportation (korábban: Adtranz), Hennigsdorf
Gyártásban	2002-
Darabszám	40 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	D2: B'2'B' D3: B'2'2'B'
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	850 mm
Futókerék-átmérő	770 mm
Gyorsítás	D2: 1,0 m/s² D3: 0,8 m/s²
Fékezés	1,1 m/s²
Teljesítmény
Névleges	2 × 500 kW
Vontató	svéd változatok: 2 × 400 kW Odenwaldbahn: 2 × 430 kW
Engedélyezett legnagyobb sebesség	140 km/h (opcionálisan: 160) km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz	Y31: 39 200 mm Y32: 55 300 mm Odenwaldbahn: 39 470 mm
Magasság	2 850 mm
Szélesség	4 221 mm
Forgócsaptávolság	D2: 16 000 mm D3: 16 000 / 16 350 mm
Tengelytáv forgóvázon belül	2 200 / 2 700 mm
Teljes tengelytávolság	kétrészes: 34 200 mm háromrészes: 50 550 mm
Szolgálati tömeg	EIB: 74 t Y31: 76 t Y32: 96 t
Legnagyobb tengelyterhelés	17 t
Hajtás	kardános, kúpkerekes
Vezérlés	szinkronvezérlés max. 3 motorvonatig
Kapcsolókészülék típusa	Scharfenberg 10
Fékek
Kiegészítőfék	mágneses sínfék
Rögzítőfék	rugóerőtárolós
Dinamikus fék	hidrodinamikus retarder[1]
Átmenő fék	elektropneumatikus tárcsafék
Vonatfűtés	hűtővízkörből + Webasto
Erőátvitel	Voith Turbo T 212 bre, 1 db hidrodinamikus nyomatékmódosító + 2 db hidrodinamikus tengelykapcsoló[2]
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa	MAN D 2842 LE 607
Szerkezete	Euro2-es 12 hengeres V-hengerelrendezésű dízelmotor kipufogógázos turbófeltöltéssel és töltőlevegő-hűtéssel
Névleges fordulatszám	2100 min-1
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma	EIB: 0+102(+12)[3] Y31: 0+86(+14) Y32: 0+142(+22) db
Állóhelyek száma	(4 fő/m²) EIB: 115 Y31: 100 Y32: 145
Padlómagasság	1 260 / 600 mm
Alacsony padlós rész	D2: 57 D3: 70 %
Osztályok	2. vagy 1. és 2.
Üzemmód	dízel-hidraulikus[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bombardier ITINO témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Bombardier ITINO kiviteltől függően két- vagy háromrészes (ITINO D2, illetve ITINO D3 típusjelzésű), 140 km/h legnagyobb sebességű dízel-hidraulikus motorvonat. Mindegyik változatát, egy-egy a két szélső kocsirészben (tagban) elhelyezett gépcsoport hajtja. A szerelvények gyártása a Berlin melletti Hennigsdorfban történik.

Az ITINO-t az Adtranz fejlesztette ki azzal céllal hogy a kínálatában Regio-Shuttle motorkocsit nagyobb és teljesítőképesebb járműtípussal egészítse ki. Még az első példány elkészülte előtt az Adtranzot 2001-ben a Bombardier Transportation vette át. Míg a kartelljogi döntések értelmében Regio-Shuttle gyártási jogát Stadler Rail-nek kellett átadni, addig az ITINO a Bombardiernél maradt. Ebben a helyzetben az ITINO belső konkurenciát jelentett a már régebb óta Bombardier-tulajdonú Talent-típuscsaládnak. Ennek a helyzetnek köszönhető, hogy a regionális forgalmú motorvonatok amúgyis túlzsúfolt piacán az ITINO motorvonatokból eddig mindössze 40 db-ot (23 járművet Németországban és 17 db-ot Svédországban) értékesítettek, míg versenytársaikat tízszeres nagyságrendben állítják elő.

A járművek jó menetkomfortot és a jó motorizáltságnak köszönhetően igen kedvező gyorsítóképességgel rendelkeznek. Ezáltal az ITINO fővonalakon, villamos hajtású vonatok között is bevethető. Minden kocsirész (tag) saját klímaberendezéssel ellátott. Ezek működéséhez 2 db, a dízelmotorok által meghajtott generátor biztosítja az energiát.

A járműbe az alacsony padlós építési módnak köszönhetően kényelmes és kerekesszékes utasok által könnyen lehetséges a beszállás a kétrészes változatnál oldalanként két-két, a háromrészeseknél három-három db kétszárnyú villamos hajtású lengő-tolóajtón keresztül. Egyedül a vonat két, vezetőállásos végénél található szakasz (melyek alatt a gépcsoportok helyezkednek el) megközelítéséhez szükséges lépcső. A zárt rendszerű WC-ket ugyancsak igénybe vehetik kerekesszékesek is. A beszállóterekben emelőliftek elhelyezésére is lehetőség van, ezt eddig az egykori prototípus járműnél alkalmazták, mely jelenleg az EIB tulajdona. Az oldalfalakhoz rögzített (Cantilever) ülések a német Franz Kiel GmbH & Co. KG termékei.

A vezetőállásokból a beszállóajtókat eredetileg nem visszapillantó tükrökből, hanem két külső kamerán keresztül lehet figyelni, melyek képe egy monitoron jelenik meg. A svéd vevő kérésére azonban külön kibillenthető visszapillantó tükröket is beépítettek. A Rhein-Main-Verkehrsverbund (RMV) által az Odenwaldbahn részére megrendelt 22 (plusz a 2007-ben megrendelt további 4) járművet belső video-figyelőrendszerrel is ellátták.

Több más járművel szemben az ITINO-k a korszerű közúti villamosokhoz hasonlóan egyetlen menet-fék karral irányítható. A járművezérlés a Bombardier MITRAC rendszere szerinti

Az ITINO korszerű, Knorr-gyártmányú elektropneumatikus fékrendszerrel rendelkezik, melyet egy, a Voith T 212 bre típusú hajtóművébe épített hidraulikus fék (retarder) egészít ki. Az alkalmazott úgynevezett blending-fékkoncepció szerint a fékszámítógép a különböző fékberendezések fékerőszükségletét a szükséges fékteljesítmény alapján kombinálja, melynek során először a kopásmentes féket használja ki és csak a többletigény mértékéig működteti a légféket.

Az ITINO jellegzetessége még az újszerű ütközési koncepció, melyet az erfurti prototípus óta továbbfejlesztettek és így megfelel a TSI 1 és TSI 2 normáknak. A Scharfenberg rendszerű ütköző-vonókészüléken kívül a szögletes, ütközőszerű törőelemek energiaemésztő anyagokból állnak. Ezek több más megoldással együtt a közúti járműveknél szokásos ütközőzónákhoz hasonlóan viselkednek. A rendszer egy svéd mozdonnyal szemben már élesben is "bemutatkozott".

A kocsiszekrény alumíniumprofilokból készült, míg a járműhomlokok anyaga a manapság szokásos módon üvegszálerősítéses műanyag. Az ablakkeretek a Regio-Shuttle-lel azonos módon ferdén futnak le, itt azonban ennek statikai szerepe már nincs. A forgóvázak a Bombardier siegeni üzeméből származnak, mindkét változat H alakú kerettel, acéllemezekből hegesztett dobozszerkezettel készült. A primer rugózás csavarrugós, a szekunder rugózást légrugók biztosítják.

A svéd járművek közül a kétrészesek sorozatjele Y31, a háromrészeseké Y32. Pályaszámaik: 1401–1405 és 1412–1416 (Y31), illetve 1406–1411 (Y32). A Németországban közlekedő társaikkal szemben ezeket a járműveket a fokozott téli üzem követelményeinek megfelelően alakították ki, így például fűthetőek az üzemanyagtartályok és hókotróval vannak felszerelve. E járművek utastere is komfortosabb a beépített asztaloknak, a lehajtható kartámaszoknak és a laptopok részére kialakított villamos csatlakozásoknak köszönhetően.

A németországi járműveket a Bombardier számozási rendszerében IT D2.0.001 – IT D2.0.023 számokkal jelölik. A vasúttársaságok saját állományukban a VT 201 (EIB), illetve VT 101–122 (Odenwaldbahn, üzemeltető a VIAS GmbH).

Habár az ITINO-t DB 613 sorozatként azonosítja, ilyen vonatok Németországban az Erfurter Bahn (EIB) Erfurt-Kassel és Erfurt–Ilmenau vonalain kívül csak az Odenwaldbahn Eberbach-Darmstadt/Frankfurt am Main, Wiebelsbach-Frankfurt am Main vonalain közlekednek. Az EIB-jármű egy prototípus, melyen az Odenwaldbahn részére tervezett jobban motorizált változatot próbálták ki.

Az Odenwalbahn korszerűsítése keretében a Fahrzeugmanagement Region Frankfurt Rhein/Main GmbH (fahma) 22 db kétrészes ITINO-t rendelt, melyeket 2005. augusztus 5. és november 22. között szállítottak le és 2005. december 11-én, a menetrendváltással álltak forgalomba. A kétrészes ITINO-k javított motorizáltsága lehetővé tette, hogy a menetrendet az eredetileg tervezett billenőszekrényes technológia nélkül megvalósíthassák.

12 további ITINO-vonatot (6-6 db két- és háromrészes) szállítottak Svédországba, ahol Nässjö környékén a JLT és a TiB társaságok színeiben közlekednek. 2006 elején további 5 vonatot szállítottak a skandináv országba.

Jelenleg tehát 40 vonat közlekedik a típusból. További három egységet rendelt meg az RMV az Obenwaldbahnra 2007 augusztusában.^[5]

• Németország
  • Erfurter Bahn GmbH (EIB)

    VT 201 (kétrészes)

  • VIAS GmbH (Odenwald-Bahn)

    VT 110–VT 133 (kétrészes)

• Svédország
  • Krösatågen (a járművek tulajdonosa a Jönköpings länstrafik (JLT))

    Y31 1402–1405, 1413 (kétrészes)

    Y32 1406–1410 (háromrészes)

  • Västtrafik (VT) (Kinnekullebanan)

    Y31 1412 (kétrészes)

    Y32 1411 (háromrészes)

  • Värmlandstrafik AB (VTAB) (a járművek tulajdonosa a Merresor)

    Y31 1414–1416 (kétrészes)

  • Tåg i Bergslagen (TiB)

    Y31 1400–1401 (kétrészes)

• ITINO a gyártó honlapján
• Privát ITINO-oldal németül Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• yärnväg.net (svéd holnap jellegrajzzal és fotókkal a svéd motorvonatokról)
• A ZF ASTronic 16 AS 2630 TO típusú sebességváltója^{[halott link]}
• A Voith T 212 bre típusú hajtóműve^{[halott link]}