Barna csengettyűgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) Alosztály: Termőréteges gombák (Hymenomycetes) Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Csengettyűgombafélék (Pluteaceae) Nemzetség: Csengettyűgomba Faj: P. cervinus
Tudományos név
Pluteus cervinus (Schäffer : Fr) P. Kumm. (1871)
Szinonimák
Pluteus atricapillus (Batsch) Fayod Agaricus lividus Bull. (1788)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Barna csengettyűgomba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barna csengettyűgomba témájú médiaállományokat és Barna csengettyűgomba témájú kategóriát.

Barna csengettyűgomba mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ehető

Életmód Tráma Spórapor szaprotróf lemezes rózsaszínű vagy vörösesbarna

Kalap Lemezek Tönk lapos vagy púpos szabadon állók csupasz

A barna csengettyűgomba (Pluteus cervinus) a kalaposgombák rendjébe és a csengettyűgombafélék családjába tartozó Magyarországon is fellelhető gombafaj.

Ismertetőjele a kalapból csuklósan kifordítható tönk. Kalapjának színe változatos, de többnyire barna, ezenkívül szürkés, feketés és fehéres is lehet. Kalapja félgömb alakúból kiterülő, 5-15 cm széles, vékony húsú. Színezete gyakran foltos, tarka, sugarasan rajzolt, esetleg pikkelyes.

Sűrűn, szabadon álló lemezei a tönköt nem érintik. Színük eleinte fehér, később piszkosvöröses lesz. Spórapora rózsaszínű. Spórái rózsaszínűek, tojásdadok. Termőrétegében jellegzetes cisztidák találhatók.

Tönkje megnyúlt, hengeres, nagyjából egyformán vastag mindenütt, esetleg felfelé vékonyodó, merev. 5–12 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag. Fehér, szürkés-barnásan vagy feketésen felhős, és rajta hosszanti, finom, rásimuló feketés szálak húzódnak.

Majdnem egész évben, termő, gyakori gomba. Korhadó fán, fatönkön, tuskókon, gyökereken, elkorhadt faanyagon, mindenféle erdőben és erdőirtás helyén többnyire magányosan vagy kettesével-hármasával terem. Aránylag száraz időben is előjön, és eső után az első gombák között jelenik meg.

A fiatal gomba jó ízű, ehető, az idősebbtől az étel kissé nyálkás lesz. Húsa törékeny, vizenyős, nem állóképes így árusításra alkalmatlan. A tönk alsó része szálkásan rostos, ezért azt nem alkalmas elkészítésre.

• Barna csengettyűgomba a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
• Dr. Kalmár Zoltán: Gombák (Búvár zsebkönyvek), Móra Ferenc Könyvkiadó, 1972