Balogh István, korabeli gúnynevén gyakran csak „Balogh páter” (Stájerlak, 1894. március 30. – Budapest, 1976. július 20.^[4]) római katolikus pap, kisgazdapárti politikus, államtitkár.

Balogh István édesanyja Nottny Teréz, édesapja Balogh László. A család zsidó származású, eredeti vezetéknevük Bloch – más forrás szerint Blech – volt. Balogh Istvánnak egy öccse volt, Balogh János, aki fiatalon meghalt, s egy kislánya született: Balogh Viola (férjezett nevén Berkes Illésné). Balogh István édesapja 1898-ban elhunyt. Visszaemlékezései szerint semmilyen személyes élménye vagy emléke nem volt apjáról. (Édesanyja később házasságot kötött jobaházi Dőry Ádámmal.)^[5]

Elemi iskolai tanulmányait még Stájerlakon folytatta, tízévesen a nagyszombati érseki árvaházba és líceumba került, a gimnázium nyolc osztályát már Nagyszombatban végezte, 1912-ben érettségizett. Temesváron teológiát végzett. 1925–1929 között a budapesti és a szegedi tudományegyetemen filozófiát hallgatott.

1918-ban pappá szentelték. 1918–1920 között Csákon, 1920–1926 között Újszentannán volt segédlelkész. 1926–1930 között Szeged-belvárosban segédlelkész, majd Szeged-alsóvárosi plébános volt 1930–1946 között. 1950-ben részt vett a papi békemozgalom megalakításában. Az 1950-es években plébános volt (1951–1953: Kemence; 1954–1962: Budapest). 1962–1976 között a budapesti belvárosi Szent Mihály-templom lelkésze volt. 1968-tól címzetes apát lett.

1927–1935 között a Szegedi Katolikus Tudósító alapító szerkesztője volt. 1930–1932 között emellett a Szegedi Hírlap szerkesztőjeként is tevékenykedett, 1936–1938 között pedig a szegedi Tanyai Újságot szerkesztette. 1938–1944 között a Délmagyarország társtulajdonosa, 1944–1945 között társszerkesztője volt.

1934–1944 között a szegedi törvényhatósági bizottság tagja volt. 1944–1947 között az FKGP tagja volt. 1944–1945 között az Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) szegedi szervezetének alapító elnöke és a Szegedi Nemzeti Bizottság elnöke volt. 1944. december 2-án részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakításában, pár nappal később, december 13-án pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésében is. 1944–1945 között az FKGP ideiglenes országgyűlési vezetőségének tagja volt. 1944–1947 között a miniszterelnökség államtitkára volt; bizottsági titkárként ő adta elő a fegyverszünetet kérő Németországnak hadat üzenő javaslatot. 1945. január 20-án egyik aláírója volt a moszkvai fegyverszüneti szerződésnek (Gyöngyösi Jánossal, Vörös Jánossal). 1945. augusztus 20-tól az FKGP intéző bizottságának tagja volt. 1945–1951 között országgyűlési képviselő volt. 1946-tól az FKGP Politikai Bizottságának tagja, 1947-ben a párt főtitkára lett; június 4-én viszont kilépett a pártból és a következő hónapban megalakította az ellenzéki, polgári, liberális Független Magyar Demokrata Pártot (FMDP). 1949 tavaszán pártjával csatlakozott a Függetlenségi Népfronthoz.

Sírja a Farkasréti temetőben található (19/1-1-119).^[6]

• Egyházi imák, énekek (Szeged, 1926)
• Velencei diplomaták Magyarországon (Szeged, 1929)
• Reálpolitika az egyház és állam viszonyában. Öt cikk (Budapest, 1948)
• Együtt a Népfronttal. Parragi György és Balogh István beszédei (Budapest, 1949)

• Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947)
• a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1947)
• a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1951, 1956)
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
• Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1970)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Magyar katolikus lexikon
• Országgyűlési almanach 1944-1945
• Országgyűlési almanach 1945-1947
• Országgyűlési almanach 1947-1949

• Hegedűs Gyula: Ünnepi beszéd Balogh István államtitkár, az FKGP országos főtitkára 53. születésnapján (Budapest, 1947)
• Marosán György: Az úton végig kell menni (emlékirat, Budapest, 1972)
• Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945-47 (Budapest, 1975)
• Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944–1947 (Budapest, 1976)
• Balázs György: Balogh István (Politikus pályák. Szerkesztette: Sánta Ilona; Budapest, 1984)
• Csicskó Mária: Képviselői pályaképek (Történelmi Szemle, 1985)
• Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon (Budapest, 1994)
• Vida–Vörös: Balogh István (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Budapest, 1994)
• Ruszoly József: Balogh páter szegedi közszerepléséhez. (Ruszoly József: A város és polgára. Válogatott írások Szegedről. Budapest, 1999)