Baldachin
A baldachin (francia: baldaquin) gazdagon díszített mennyezet királyi trón, szószék, oltár vagy ágy stb. felett: ez esetben vagy oszlopokon nyugszik, vagy a falhoz van erősítve.[1] Baldachinnak hívják egyben azt a négy rúdon hordott, legtöbbször vízszintes ernyőt is, melyet nagyobb ünnepélyek alkalmával fejedelmi személyek fölé tartanak; amikor a baldachin nehéz selyem-, brokát- vagy bársonyszövetből készül.[1]
Keletről származik, ahol az uralkodók és más előkelő személyiségek részint méltóságuk jeléül, részint az erős napsugárzás elleni védekezés céljából ritkán mentek ki baldachin nélkül.[1] [2]
Katolikus egyház
[szerkesztés]Használata a római katolikus egyházban is meggyökeresedett, s körmenetekben a szentséget vivő pap többnyire baldachin alatt megy.[3] Az építészet a gótika és a reneszánsz óta különösen használja a szobrok fölött, oszlopokon, tornyokon, s külső támasztópillérek koronázására alkalmazza. Legnevezetesebb Bernininek a római Szent Péter-bazilika kupolája alatt álló, az apostol sírja fölött emelkedő óriási oltár baldachinja, amely négy hatalmas csavart bronzoszlopból és volutás tetőből áll.[3]
Mint 2 vagy 4 rúdra erősített hordozható sátormennyezet fehérszínű selyem vagy félselyem szövetből készül, a szélén aranyrojtokkal; az oltáriszentség ünnepélyes hordozásakor kell használni, még ha a körmenet a templomban van is. A baldachin alatt szabad vinni még a szent keresztet, s a kínszenvedés ereklyéit, de más ereklyéknek, képeknek vagy szobroknak a baldachin alatt való hordozása tilos.[3]
Falba illesztett baldachin illeti meg a bíborosok és a megyéspüspök trónszékét is a templomban. Pápaválasztáskor a bíborosok trónbaldachinját a megejtett választás után leeresztik s csak a megválasztott trónjának baldachinja marad a helyén.[3]
Képek
[szerkesztés]-
Szt. Péter-bazilika baldachinja -
A lier-i templom oltára felett -
Templomi katedra felett -
Hordozott katolikus baldachin -
V. Károly császár baldachinja (16. század) -
Egy trón felett -
Ágy felett, Versailles
.jpg)
.jpg)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c A Pallas nagy lexikona, 2. kötet: Baldachin
- ↑ Más forrás szerint Bagdad nevének egyik középkori változatából, a Baldakból származik. Jegyzet az I. könyv 6. fejezethez: Marco Polo utazásai, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986, fordította: Vajda Endre, ISBN 963 07 3567 9
- ↑ a b c d Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. Baldachin (Budapest, 1931)
| Térszerkezet | keletelés • bazilikális elrendezés • álbazilikás elrendezés • centrális elrendezés • axiális elrendezés • csarnoktemplom |
|---|---|
| Alaprajzi egységek | parvis • átrium • narthex • főhajó • mellék- v. oldalhajó • kereszthajó • keresztszár • négyezet • szentélyzáródás • apszis • szentélyrekesztő • szentély • kórus • csarnokszentély • szentélykörüljáró • apsziskápolna v. kápolnakoszorú • sekrestye • szentségház • keresztelőkápolna • konszignatórium • cinterem • altemplom • csarnokkripta • westwerk |
| Épületszerkezeti elemek | támpillér • támív • oszlop • boltozat • négyezet • harangtorony • campanile • huszártorony • vízköpő • bazilikás ablaksor • lándzsaablak • rózsaablak • lantablak • kapubéllet • tribelon • Mária-oszlop • diadalív • empórium v. karzat • énekkarzat • orgonakarzat • orgonafal • gádorfal |
| Berendezés | szentélykorlát • oltár • szárnyas oltár • tömjénfüstölő • monstrancia • cibórium • szószék • cancellum • stallum • dorsale • apostolgerenda • menyasszonykapu • keresztelőkút • szentségház • eucharisztikus galamb • pasztofórium • tabernákulum • ikonosztáz • örökmécs • antependium |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
