For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Böszörmények.

Böszörmények

Nem tévesztendő össze a következővel: beszermánok.

A böszörmények muszlim bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt vagy nagyjából egy időben érkeztek a Kárpát-medencébe. A későbbiekben a középkor folyamán a böszörmény szóval általában az izmaelitákat (vagyis muszlimokat) illették, függetlenül származásuktól.

Magyarországon Berekböszörmény (Hajdú-Bihar vármegye, 1291 óta) és Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar vármegye, 1246 óta) települések neveiben maradt meg a népcsoport emléke. Ezenkívül gyakoriak magyar területen a Böszörmény, Böszörményi családnevek, bár ezek okvetlenül nem jelentenek mind a népcsoporthoz köthető származást, hanem a böszörmény nevű településekhez való kötődést.

Történetük

[szerkesztés]

Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, egy részüket viszont határőrizeti feladattal az ország szélére telepítették.

A 11. századtól fokozatosan korlátozták jogaikat, és a keresztény Magyar Királyság megalakulását követően a keresztség elfogadására kényszerítették őket. I. László király 1092-ben kiadott I. törvénykönyvében határozatot hozott a megkeresztelt izmaeliták – böszörmények – áttelepítéséről, hogy megakadályozzák visszatérésüket a muszlim vallásra.

A tatárjárás után, a 13. század második felére eltűntek (részben beolvadtak a keresztények közé és/vagy később szúfi bektási hívők lettek Magyarországon).[1]

Beszermianok

[szerkesztés]

Udmurtiában él egy beszermiannak nevezett, muzulmán vallású, viszont finnugornak tartott népcsoport. Nincs rá utalás, hogy a két népcsoportnak köze lenne egymáshoz, a feltételezések szerint nevüket a muszlim szó török változatából (bısırman) nyerték. Ennek a megnevezésnek vannak hangrendi változatai más türk nyelvekben (azerbajdzsáni müsəlman), a magyar nyelvben pedig gyakori a szó végi n hangok palatalizálódása. Emiatt a böszörmény névről joggal tehető fel, hogy már eredetileg is muszlim jelentése volt, és nem népet, hanem vallási csoportot takart.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sudár, Balázs (2008). BEKTAŞI MONASTERIES IN OTTOMAN HUNGARY. Akadémiai Kiadó. pp. 227–248 Vol. 61, No. 1/2.

Források

[szerkesztés]

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Böszörmények
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?