Bócsa
Bócsa címere Bócsa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kiskőrösi
Jogállás	község
Polgármester	Szőke-Tóth Mihály (Fidesz–KDNP-Nemzeti Fórum Egyesület)[1]
Irányítószám	6235
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	1790 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	18,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	97,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 36′, k. h. 19° 30′46.6, 19.546.600000°N 19.500000°EKoordináták: é. sz. 46° 36′, k. h. 19° 30′46.6, 19.546.600000°N 19.500000°E
Bócsa Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bócsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bócsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bócsa község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.

A Duna-Tisza közének középső, magasabb területén, Bács-Kiskun vármegye középső részén található. 9703 hektárnyi területen terül el, melyből a belterület 160 hektár. Kecskeméttől mintegy 40 kilométerre dél-délnyugatra, Soltvadkerttől 8 kilométerre északkeletre fekszik.

Legfontosabb közúti elérési útvonala az 54-es főút, amely a vármegyeszékhelyt Soltvadkerttel köti össze, és végighalad a belterületének északi részén, annak főutcájaként. Szankkal és Kiskunmajsával az 5404-es út köti össze, Fischerbócsa nevű különálló településrészére az 54 122-es számú mellékút vezet, ez utóbbi önkormányzati útként Tázlárig vezet.

Vasútvonal nem érinti. Legközelebb a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal soltvadkerti állomása van a faluhoz.

Az első levéltárakban megtalálható említések 1436-ból származnak, mely oklevél Boycha-szállásként említi, nevét egy Boycha nevű úrról kapta.

Láttuk fentebb, hogy 1347-ben Budán a Cherthan nemzetségbeli kúnok kapitánya Kumcheg biró egy oklevelet állitott ki, melyben emliti fiát Chyrchy-t is; 1371-ből emlittetik Kuncheg nemzetségbeli Fekete László mint kún kapitány; 1436-ban Thertezálláson lakó Cherche Bálint őseitől öröklés útján Therte Boycha, és Kempcegszállásoknak volt kapitánya; 1469-ben ugyanezen Thewrtherzállási Cherthe (? Csercse) Bálint a maga és fija Mátyás nevében a Thewrther, Boycha és Kempecz (helyesen Kempceg) szállásra vonatkozó 1436-ik évi kir. oklevél megerősitését kéri; 1475-ben Cherchy Bálint Thertelszállásról, ki a Halas székhez tartozó Thertel-, Kengcheg-, és Boycha szállási kúnok kapitánya volt, e szállások benépesithetése végett engedélyért folyamodik Mátyás királyhoz, végre 1509-ben találjuk Cherchy Mátyást, ki atyjával Bálinttal 1469-ben együtt emlittetik, mint Boychaszállási kapitány.^[3]

A puszta betelepítésére 1475. június 23-án Mátyás király adott ki oklevelet. Vélhetően ez lehet a község lakott területté válásának első dátuma. A törökök az 1500-as évek derekán vették birtokukba, s pusztították el a szétszórt településeket. Bócsa is erre a sorsra jutott, a vidék lakatlanná vált.

A településről 1643-tól találkozunk újra levéltári adatokkal. A község mai arculatának kialakulása az 1800-as évek elején kezdődött. 1872-ben Tázlár, Harka, Kötöny, Nagybócsa-puszták községgé alakultak, majd 1906-ban Bócsa Kisbócsával együtt kivált Tázlárból. 1906. december 11-én a belügyminiszter aláírta a település önállóvá válásának rendeletét.

Az egyház- és oktatásszervezés egy időben kezdődött, e folyamat kezdete az 1800-as évek végére tehető. Elsősorban a katolikus egyház szervezte az oktatást. 1890-ben tanya alakult át iskolává, római katolikus templommá, majd itt működött az első posta is. 1905-ben Fischer-Bócsán, 1910-ben Zöldhalomban épült iskola, benne oltár. A katolikus iskolákba református és evangélikus diákok is járhattak. Az első önálló lelkész 1922-től Dudás István, aki Fischer-Bócsa mellett felépült parókián lakott. A húszas évektől országosan beinduló iskolaépítés kapcsán Bócsán is kezdett növekedni az iskolák száma. 1924-től 32-ig 4 iskola is épült a településen. Ebben az időszakban épültek fel a község templomai is, 1940-ben Kisbócsán, 1948-ban Fischer-Bócsán és 1952-ben Nagybócsán.

Az 1940-es évek elején árvíz pusztította végig a vidéket, nagyon sok tanya összedőlt. Az állam ún. ONCSA-program keretében Nagybócsa peremén 40 házból, egy utcából álló falut épített fel. Ez képezi a mai község magját. Az eddig központ nélküli tanyás településen megkezdődött a faluképződés.

1948-ban az ún. Font-major területén alakult ki a Termelő Szövetkezet. 1954-ben felépült az ONCSA-falu melletti iskola két tanteremmel, mely fokozatosan bővült, a tantermek számának növekedésével együtt felépült a tornaterem, valamint kialakításra került a hétközi otthon. A 80-as évek körzetesítési divatja megszüntette a tanyasi iskolákat, a központtól távol lakó diákok a hétközi otthonban kaptak elhelyezést. 1960-tól a község mezőgazdasággal foglalkozó lakosságát szakszövetkezetekbe kényszerítették. Mindenki gazdálkodhatott a saját területén, de hozzá kellett járulni a szövetkezet fenntartásához.

Az 1990-es évek elején a közös gazdaságok felbomlottak, ez átmeneti munkanélküliséget okozott. Hamarosan azonban a TSZ melléküzemágakból újabb üzemek alakultak, a szorgalmas parasztemberek szőlőültetvényeket telepítettek, megkezdődött a nagyüzemi szintű állattartás, így a munkanélküliség szinte teljes mértékig megszűnt.

Az elmúlt évtized alatt az önkormányzat élve a különböző pályázati lehetőségekkel megteremtette a település alapvető infrastruktúráját: közvilágítás, szilárd burkolatú úthálózat, vezetékes gázhálózat és a 2006-os esztendőben megkezdődött a kábeltévé hálózat kiépítése. A vezetékes ivóvíz-hálózat szintén kiépített a település belterületén, a térségben elsők között került a vízműnél uniós elvárásoknak megfelelő vas- és arzénmentesítő berendezés beépítésre. A hátralévő és megoldandó infrastrukturális hiányosság a település szennyvízhálózatának kiépítése.

• 1990–1994: Eifert Ferenc (független)^[4]
• 1994–1998: Eifert Ferenc (független)^[5]
• 1998–2002: Eifert Ferenc (független)^[6]
• 2002–2006: Eifert Ferenc (független)^[7]
• 2006–2010: Gál László (független)^[8]
• 2010–2014: Szőke-Tóth Mihály (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2014–2019: Szőke-Tóth Mihály (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2019–2024: Szőke-Tóth Mihály (Fidesz–KDNP-Nemzeti Fórum Egyesület)^[1]
• 2024– :

• Árpád-házi Szent Margit tiszteletére felszentelt templom (Bócsa)
• Szent Imre tiszteletére felszentelt templom (Fischerbócsa)
• Szent Kereszt tiszteletére felszentelt templom (Kisbócsa)
• Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna (Zöldhalom)
• A francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy apjának családja innen származik
• Bócsai Boróka Citerazenekar Egyesület
• Bócsai Citerazenekar
• Nefelejcs Népdalkör
• Li-2 (HA-LIP) repülőgép a település határában kiállítva

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,7% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,2%, református 9,3%, evangélikus 7,6%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,2% (20,1% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,6% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1% szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt római katolikus, 8,1% református, 7,1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).^[12]

• Bogár Imre (Bócsa, 1842 - Pest, 1862) az ország talán leghíresebb lovas betyárja volt, minden vidéken ismerték a nevét.
• Zákány Antal (Bócsa, 1918. szeptember 8. – Szabadka, 1987. febr. 28.): jugoszláviai magyar költő.

• Torockó, Románia

• http://www.bocsa.hu/

Sablon:Bács-Kiskun megye települései m v sz Bács-Kiskun vármegye települései
Megyei jogú városok	Kecskemét Baja
Városok	Bácsalmás Dunavecse Hajós Izsák Jánoshalma Kalocsa Kecel Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Lajosmizse Mélykút Solt Soltvadkert Szabadszállás Tiszakécske Tompa
Nagyközségek	Bácsbokod Ballószög Bugac Dunapataj Harta Helvécia Lakitelek Sükösd Tiszaalpár Vaskút
Községek	Ágasegyháza Akasztó Apostag Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Balotaszállás Bátmonostor Bátya Bócsa Borota Bugacpusztaháza Császártöltés Csátalja Csávoly Csengőd Csikéria Csólyospálos Dávod Drágszél Dunaegyháza Dunafalva Dunaszentbenedek Dunatetétlen Dusnok Érsekcsanád Érsekhalma Fajsz Felsőlajos Felsőszentiván Foktő Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Gara Gátér Géderlak Harkakötöny Hercegszántó Homokmégy Imrehegy Jakabszállás Jászszentlászló Kaskantyú Katymár Kelebia Kéleshalom Kisszállás Kömpöc Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunfehértó Kunpeszér Kunszállás Ladánybene Madaras Mátételke Miske Móricgát Nagybaracska Nemesnádudvar Nyárlőrinc Ordas Öregcsertő Orgovány Páhi Pálmonostora Petőfiszállás Pirtó Rém Soltszentimre Szakmár Szalkszentmárton Szank Szentkirály Szeremle Tabdi Tass Tataháza Tázlár Tiszaug Újsolt Újtelek Uszód Városföld Zsana